Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A rasszizmus és a diszkrimináció háttere

Mi hozza létre a rasszizmus ideológiáját az elmében? Miért kell vele újra meg újra foglalkoznunk a 21. században? Jobb volna homokba dugni a fejünket? Milyen ideológiák táplálták és táplálják ma is a rasszizmust? Hogyan viszonyuljunk a diszkriminációhoz?

 

A rasszizmussal elsősorban azért kell foglalkoznunk holisztikus szempontból, mert jelen van és hatása léptem-nyomon tetten érhető a 21. századi kultúránk és társadalmunk megannyi szintjén. Véleményem szerint nem beszélni az ilyesfajta súlyos gondolkodásbeli problémáról és annak amorális következményeiről hiba. Másfelől, elfogultatlannak kell maradnunk ahhoz, hogy helyes fénytörésben láthassuk ezt a néptömegeket érintő ideológiai fenevadat.

 

Először is közelítsük meg a rasszizmust a filozófia oldaláról, vagyis tegyük fel az adekvát kérdést: mi a rasszizmus?

A rasszizmus egy gondolkodásmódot és egyfajta beállítódást jelentő fogalom, amely kiemeli az emberek külsejében megnyilvánuló eltéréseket és jellegzetességeket, majd azokhoz feltételezett (!) morális, politikai, kulturális, társadalmi, vallási vagy egyéb különbségeket társítva rangsort állít fel közöttük. Ezzel a rasszizmus az emberi tulajdonságokat és értékrendeket, sőt magát az ember értékességét hierarchizálja.

 

A rasszizmus hatásait nyomon követhetjük a történelemben és a jelenben is. Érdemes különválasztani a belső és a külső színtéren megnyilvánuló rasszizmust, jóllehet az egyik a másikból következik, mégis komoly distinkcióra szorul például a törvényeink tekintetében.

 

Amíg a fajelmélet és a negatív megkülönböztetés csak elvi, gondolati szinten van jelen, illetve a magatartás-mintában nem lép túl egy bizonyos határt, addig nem beszélhetünk teljes megvalósulásról. Ilyenek például az előítéletek, amik feltételezéseken és hiedelmeken, illetve tanult ismereteken alapulnak. A séma a következő: „Az egyik ember úgy véli, hogy a másik bizonyos testi jegyei alapján ilyen vagy olyan tulajdonságokkal rendelkezik.” Erre jó példa a rejtett rasszizmus, amely például a neveltetésből is fakadhat. Ilyenkor egy darabig az illető nem is feltétlenül tudja, hogy ő rasszista nézeteket vall.

Ide tartozhat a kulturális rasszizmus több megnyilvánulási formája is, amely a sztereotípiákra épít, sőt táplálja azokat. Például az olyan gondolatok, hogy „Az arabok nőgyűlölők.” vagy a „Cigányok lopnak.” vagy a „Magyarok és hunok barbárok.” vagy a „Feketék vademberek.” vagy a „Skótok zsugoriak.”

 

Amint azonban ez a jelenség, illetve attitűd a cselekedetekben és a tettekben is megnyilvánul, onnantól egészen más kategóriába tartozik, nevezetesen, attól kezdve beszélhetünk diszkriminációról. Az ideológiai platform ugyanaz lesz, mint amit az elvi síknál megismertünk, csakhogy ilyenkor a bánásmódban, illetve az elbánásban-eljárásban is meg fognak nyilvánulni a motivációk. Ez lehet akár nyílt rasszizmus is, amely minden esetben tudatos választás eredménye. Alapja a bőrszíntől kezdve a vallási hovatartozásáig sokféle lehet.

Természetesen vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy természetellenesen létezik egy ettől is durvább, szélsőségesebb válfaja is a (negatív) rasszista diszkriminációnak, amikor is törvényerőre emelkedik, illetve intézményesítik azt. Sajnos a 20. század történelme tele van ilyen példákkal. A gerjesztett mozgalmak – lásd Ku Klux Klán, és az intézményesített rasszizmus, például nácizmus – igazolják, hogy mivé terebélyesedhet egy szélsőséges mozgalom, amely a minden emberben megbúvó gyűlöletet, haragot, irigységet és félelmet szítja fel és fogja igájába.

 

A rasszizmusnak lehetnek nyílt és burkolt-szimbolikus megnyilvánulási formái, azonban a lényege jottányit sem változik, bárhogy is tálaljuk.

 

A rasszizmus ideológiai alapjait tanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy meglepően kevés információ is elegendő annak alátámasztására és igazolására, hogy az adott népcsoport miért ítélhető el.

 

Így az alábbi főbb típusokkal találkozhatunk:

  • Tudományos rasszizmus: először teóriákkal, azután pedig kísérletekkel próbálják meg igazolni a negatív, illetve a pozitív diszkriminációt. Ehhez előszeretettel használják fel a genetika (mellette az eugenika) és a régészet eredményeit.
  • Vallási-mitikus-okkult rasszizmus: ez esetben a vallási tanok, az őstörténelem, valamint az isteni kinyilatkoztatások és az azokon alapuló értékrendek alapján igazolják a rasszizmust.
  • Filozófiai-ideológiai rasszizmus: elvi síkon, hiedelemrendszereken át, bizonyos gondolati szűrőkön keresztül lepárlott, mesterséges rendszert építenek fel a rasszizmus igazolására.

 

Akárhogy csűrjük-csavarjuk, a rasszizmus az emberfajták negatív megkülönböztetésére vonatkozik.  Szembefordítja egymással a népeket, a népcsoportokat, a kisebbségeket és az egyéneket. Ezért kártékony és őszintén el kell tőle határolódni, mert hamis alapokon nyugszik, s az ember legbelső démonait hívja életre. Ez az emberiség valamennyi békeszerető és toleráns csoportjának jól felfogott érdeke, egyszersmind a szebb jövőnk záloga.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..