Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A rejtélybe burkolózó ősi Hongshan-kultúra: egy piramis és sok egyéb figyelemre méltó műemlékek megalkotója

A rejtélyes, ősi Hongshan-kultúra évezredekkel korábban eltűnt a föld színéről, ugyanakkor számos teljesen bámulatba ejtő jáde szobrocskát hagyott hátra maga után, amelyek iránt a mai napig csodálattal adózunk. Érdekes módon, néhány ilyen szobor nagyon is földönkívüli kinézetű. De vajon kiket ábrázolhatnak? Netán a hongshani emberek ősi idegenekkel találkoztak?

 

Belső-Mongólia autonóm régiójában egy valódi piramist rejt a hely misztikus aurája.

 

A Nagy Fal Belső-Mongóliában. Image credit: David Wilmot

A Nagy Fal Belső-Mongóliában. Image credit: David Wilmot

 

Sokáig a tudósok abban a hitben voltak, hogy a kínai civilizáció a Sárga-folyó völgyében indult el, de ez nem felel meg a valóságnak.

 

Pillantsunk be Kína őstörténetébe!

A hat nagy kultúrkör

Kínában az i. e. 8. évezredben nagyjából egyszerre történt a mezőgazdaság és a kerámiaművesség bevezetése. Ez utóbbi különböző variációival lehet leginkább jellemezni az i. e. 5. évezredre már markánsan jelentkező kultúrákat. A hat legnagyobb kultúrkör közül az északkeleti az egyik.

 

Északkeleti kultúrkör

Az északkeleti kultúrkör a Xinglongwa (興隆窪, hszing-lungva; i. e. 7-6. évezred) – Chahai (查海, csa-hai; i. e. 6. évezred) – Xinle 新樂, hszin-lö; i. e. 6-5. évezred) – Hongshan (紅山, hung-san; i. e. 5-3. évezred) kultúrákat tartalmazza.

A Belső-Mongóliában feltárt Xinglongwa-kultúra mindössze 170 házat és 30 sírt jelentett. A Hongshan-kultúrát 1938-ban feltáró japán ásatások két, a feltételezések szerint ceremoniális központnak számító helyre (Niuheliang és Dongshanzui, Liaoning tartomány) összpontosítottak.

A mai Kína északkeleti részén, a Liao-folyó völgyében a köles termesztés, valamint a szarvasmarha- és juhtenyésztés volt a domináns. Jáde tárgyakatsárkánymotívumot és vörös csíkos edényeket találtak. Vallási jelentőséggel bírhatnak a feltárt különös szobrok és agyagból készült női alakok, amelyekből egyes kutatók a matriarchátus jelenlétére, mások a termékenységi kultuszok helyi szerepére következtettek. A hongshani közösség rítusaiban kiemelt jelentőséget tulajdoníthatott a jádénak (madarak, teknősök, felhők, bogarak és más természeti vagy geometrikus alakzatok).

A néha árokkal körbevett falvak 60–100 körüli, sűrűn egymás mellé épített, sorba rendezett lakhelyet foglaltak magukban. A festett kerámiák általában vallási összefüggésben jelennek meg. Egyetlen ezüstfülbevalón kívül minden dísztárgy jádéból készült. A jáde megmunkálásának nagy hagyománya volt ezen területen, hiszen már az i. e. 10. évezredből találtak jáde eszközöket. Jádéból készült fülbevalók már a korábbi Xinglongwa- és Chahai-kultúrából is előkerültek. A rituális központokban talált kör-, illetve négyzet alakú építmények és tárgyak a későbbi Ég–Föld kettősségek elképzelését sejtetik.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADna_%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9nete

 

Manapság a történészek már tisztában vannak azzal, hogy korábbi kultúrák is léteztek Kína más térségeiben. Ezek közül az egyik legrégebbi ismert műveltség Belső-Mongólia és a mai Liaoning, valamint Hebei tartományok között elterülő, a neolitikum korszakából való Hongshan-kultúra, amely úgy 6500 évvel ezelőtt vette kezdetét, azaz 2400 évvel a Xia-dinasztia felemelkedése előtt, miként az az ősi történeti krónikákban olvasható az első kínai dinasztiáról. Hongshan jelentése: „Vörös-hegy”, melyet egy Belső-Mongóliában található lelőhelyről neveztek el.

 

Hongshan lelőhelyei azt a területet ölelik fel, amely Belső-Mongóliától Liaoningig tart, s nagyjából Kr.e. 4700-2900 közötti időkre nyúlik vissza.

 

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az ókori Kínai Hongshan-kultúra létfontosságú szerepet töltött be az ország történelmében. Ezekről az ókori emberekről úgy hitték, hogy ők hozták létre a legkorábbinak tartott kínai királyságot 6500 évvel ezelőtt, az ő érdemeik között tartjuk számon a legelső jádéból készült munkákat, többek között egy halszerű lényt, amit az első sárkányra hasonlító kínai jelképnek vélnek. A jádét nagyon fontosnak tartották és gyakran helyeztek a sírokba jádéból készült tárgyakat.

 

A hongshani kultúrák által készített figyelemre méltó jáde-lények.

A hongshani kultúrák által készített figyelemre méltó jáde-lények.

 

A kínai tudósok sok éven át próbálkoztak a hongshani műveltség faragómesterei által ábrázolt „állatok” beazonosításával. Végül arra a konklúzióra jutottak, hogy a legtöbb stilizált malac. Szükségtelen mondani, hogy e szobrok közül sok egyáltalán nem is hasonlít a malackákhoz.

 

A hongshan jáde-leletek

A hongshan jáde-leletek

 

Miként sok más ősi kultúra, a hongshani nép szintén épített piramisokat. 2001-ben kínai régészek egy olyan piramis alakú építményt fedeztek fel Belső-Mongólia autonóm régiójában, Észak-Kínában., melynek kora meghaladja az 5000 évet.

 

A hongshani emberek által létrehozott ősi piramis

A hongshani emberek által létrehozott ősi piramis

 

A piramis egy hegyláncon helyezkedik el Sijiazi településtől egy kilométerre északra, Aohan Banner megyében. A piramis egy háromemeletes kőépítmény, amelynek az alsó rétege több mint 30 méter hosszú és 15 méter széles.

 

A Liaoning Régészeti Kutatóintézetben dolgozó egyik híres kínai régész, Guo Dashun szerint a piramis a Hongshan-kultúra idején 5000-6000 évvel ezelőtt épült.

 

A „piramis” tetején hét sírt és egy oltár romjait fedezték fel.

 

Az oltár helyén a kínai „rizs” írásjelével ellátott, összetört fazekasáru darabjai hevernek. A régészek azt mondják, hogy a „rizs” jelentésű „mi” karakternek köze lehet a nép ősi asztrológiai felfogásához.

 

Az egyik sírban a régészek egy csontfuvolára és egy kőgyűrűre bukkantak, míg egy másik sírból egy emberméretű istennőt mintázó kőszobrot hoztak felszínre.

 

Egy ismeretlen földönkívüli kinézetű lény jádéből.

Egy ismeretlen földönkívüli kinézetű lény jádéből.

 

 

A hongshan jáde humanoid szobornak több mint 3500 évre tekint vissza a története. Ez egy értékes jáde faragvány a Hongshan-időszakban. Arca sárkányformájú, míg teste ember alakú. A fején található négy szarv és két fül hasonlít a nap sugaraira, ezért is hivatkoznak rá Napistenként. Hajdanán a hongshani jádéből készült emberszabású szobrot gyakorta használták a természetimádat során. Úgy tartották róla, hogy védelmezi az embereket. Credit: Aurora Museum

A hongshan jáde humanoid szobornak több mint 3500 évre tekint vissza a története. Ez egy értékes jáde faragvány a Hongshan-időszakban. Arca sárkányformájú, míg teste ember alakú. A fején található négy szarv és két fül hasonlít a nap sugaraira, ezért is hivatkoznak rá Napistenként. Hajdanán a hongshani jádéből készült emberszabású szobrot gyakorta használták a természetimádat során. Úgy tartották róla, hogy védelmezi az embereket. Credit: Aurora Museum

 

A régészek meglepődtek azon, hogy egy kőbe vésett lingát (indiai falloszjelképet) találtak az egyik sír falán, illetve ugyanabban a sírban a linga alatt egy istennő kis kőszobrát.

 

A hongshani nép sárkány- és termékenységimádó volt, miként azt az előállított műtárgyaik megjelenésén is szembeötlő. Sok jáde leletet fedeztek fel a sírokban és az oltár közelében. Mindazonáltal, néhány ilyen szobrocska semmilyen ismert lényre vagy jelképre sem hasonlít.

 

Igaz, hogy sok ismerethez jutottunk a hongshan emberekről, de a spirituális és a földhözkötött életük java részét továbbra is rejtély övezi.

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/articles1/hongshanartifacts.php#.VZI23fntmko

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..