Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A rejtélyes történelem előtti Sajama-vonalak Bolíviában: ismeretlen rendeltetésű, szokatlanul egyenes vonalak ezrei

Eddig sok tudós próbálkozott már a Sajama-vonalak titkainak megfejtésével. Ez idáig olyan teóriák láttak napvilágot, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a kutatóknak nem kis nehézségekkel kell megküzdeniük, ha meg kívánják határozni, hogy kik és milyen megfontolásból készítették ezeket az enigmatikus vonalakat, melyek igazából csupán madártávlatból tárulnak a szemeink elé.

 

Talán könnyebb lenne a megoldást meglelni, ha egy tudóscsoport részletesebben is átkutatná a régiót.

 

sajama1

 

Első ízben egy svájci születésű argentin professzor, író és kalandor, nevezetesen, Aimé Felix Tschiffely említette a rejtélyes Sajama-vonalakat 1932-ben, de ez csupán rövid hivatkozásnak számít.

 

„Ők (itt az őslakosokra utal), szerfelett szeretnek a dombok és a hegyek ormára kis kápolnákat építeni, melyek történetesen a falucskáikra és a településeikre néznek, valamint szeretnek ezekhez a szentélyekhez vezető ösvényeket készíteni, amelyek abszolút egyenesek és igen meredekek. Valójában olyannyira meredekek, hogy a fehér ember csak nagy nehézségek árán tudja felküzdeni magát oda.” (1932, 440)

 

Az 1970-es években Tony Morrison, brit író, fényképész és filmkészítő szent vonalak és utak hatalmas hálózatáról számolt be a bolíviai Sajama-régióban. Míg sok effajta szent vonal legalább 10-20 kilométer hosszú (vagy esetenként akár hosszabb is), mindegyik figyelemre méltóan egyenes a göröngyös topográfia és a természetes akadályok ellenére.

 

sajama2

 

Míg a perui Nazca-vonalakat alaposan megvizsgálták, addig Sajamanban épp csak egy szerény kutatásra kerítettek sort, s ennek tudható be az is, hogy miért régi keletű problémája a kutatóknak a Sajama-vonalak korának és kivitelezésüknek a megfejtése.

 

A Sajama-vonalak a tengerszint feletti 3800 és 4300 méteres magasságban a bolíviai magas hegységben szelik át a természeti formákat.

 

Átlagosan egy és három méter között változik a szélességük, s a néhány métertől a több kilométerig tart a hosszúságuk. A vonalak gyakorta egy közösségi területről indulnak ki sugár irányban, avagy oda futnak össze, s többnyire kissé megemelték őket, ami megkönnyítette a láthatóságukat.

 

Ezekben az úgynevezett „sugaras vagy küllős centrumokban” vagy sugárközpontokban huacas (szentélyek), chullpas (temetkezési tornyok), vagy komplett városok épültek.

 

Összességükben a Sajama-vonalak (több tízezer épült belőlük) megközelítőleg 22 000 négyzetkilométert borítanak be. (Pontosabban 22 525km.) A leghosszabb közülük eléri a 20 kilométert.

 

Úgy gondolják, hogy a vonalakat nemzetékről nemzedékre készítették oly módon, hogy eltávolították a természetes vegetációt azért, hogy a csupasz föld látszódhasson, illetve lekaparták a fekete termőtalajt és az oxidálódott köveket a felszínről, hogy a fényesebb felszín alatti réteg kibukkanhasson.

 

Vajon a helyi, szorgos emberek is be tudtak kapcsolódni ebben a munkába? Ha igen, akkor mi célból?

 

A vonalakat kifejezetten nehéz a föld felszínéről érzékelni, ugyanakkor tisztán kivehetőek a légi fotókon és a hegytetők jó kilátást nyújtó pontjairól.

 

sajama3

 

„A helyi kúp formájú földszentélyeket „mallku” névvel illették, s kis kápolnákat létesítettek a települések 10 kilométeres körzetében szétszórva. Ezek utak kötötték össze, melyek vonalvezetése abszolút egyenes, függetlenül a föld egyenetlenségeitől és a lejtőktől. – írja Alfred Metraux, antropológus.

 

A vonalak eredeti létrehozásának okai továbbra is homályba burkolóznak, jóllehet számos hipotézis látott napvilágot az idők folyamán.

 

Lehet, hogy olyan ösvények voltak, amiket a zarándoklatokhoz, vagy bizonyos kultuszokhoz, vagy titkos pogány vallási praktikákhoz használtak? De vajon mivel magyarázhatjuk a Sajama-vonalak végestelen-végig tartó egyenességét?

 

Más típusú teóriák inkább csillagászati jelentőséget tulajdonítanak nekik. Így például jelezhetik a nyári napforduló napfelkeltéjekor vagy napnyugtájakor a Nap vagy a Plejádok helyzetét az égbolton.

 

A bolíviai tudósok másfelől úgy tartják, hogy a vonalak prekolumbián temetkezési helyekkel állhatnak kapcsolatban, valamint olyan építményekkel, mint a temetkezési tornyok és a körbefalazott hegytetőn álló területek.

 

A Sajama-vonalakat ismeretlen, ugyanakkor képzett építők hagyták hátra maguk után, akik szándékosan és nagy gondossággal tervezték meg a tájegység eme jellegzetességeit. Ilyen a bolíviai épített táj.

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/articles1/sayamalinesbolivia.php#.Vazoxfntmko

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Boldog napot

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..