Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A sumér istenek cselekedetei

A sumerok vallási elképzelései náluknál jóval magasabb rendű, természetfeletti lényekről és azok egymáshoz való viszonyáról szóltak. A különféle rendű-rangú isteni lények sokaságával találkozunk az égben, a csillagokban, a tengerben és minden élőlényben, így az emberben is!

 

A sumer istenekről általában

 

E felsőbbrendű lények sokszor gőgösek és nem mindig jóakaratúak, rendszeresen kell nekik áldozatokat bemutatni, hogy a támogatásuk elnyerhető legyen. A sumer, majd az azt követő sémi népek vallási hangulata, illetve alapállása meglehetősen zord,, nyomasztó és komor színezetű.

A Folyóköz vallásának istenei több népből kerültek ki, mivel a Mezopotámiát meghódító akkád-babiloni népe is átvette azokat. Így alakul ki, mintegy közös tőből sarjad a sémi népek hite: a sumer-akkád-babiloni vallás. De most vissza a gyökerekhez!

 

A sumer városok istenei

 

A sumer városok istenei hatalmasok és félelemkeltőek. A sumer papok gondosan ügyelve rendszerbe szedték az istenek neveit, tulajdonságait, hatáskörüket, templomaikat, szent állataikat és számaikat. I.e. 4500 évvel már 1500 istennevet soroltak fel, s ez a szám az idő elteltével meghaladta a kétezret. Végül 3600 istent ismertek el. Egyik részük Igigi, azaz felvilági, míg másik részük Anunnaki, vagyis alvilági.

 

Az isteni lények nem minden esetben voltak megtestesült istenek, közelebb járunk az igazsághoz, ha úgy képzeljük el őket, mint emberfeletti hatalom birtokosait. Minden városnak volt egy istene, akinek személyét az egész város a magáénak érezte. Az ő temploma volt a központ, s a templom „alapjait őrző” főpapja az isten helytartója és a város királya, akit enszinek hívtak. Egy idő után több isten egyszerre töltött be ilyen funkciókat. Így születtek az istencsaládok. A férfiistenek mesterségesen képzett nevű istennőket kaptak. Enlil felesége Ninlil, Enki arája Ninki volt. En jelentése úr, Nin jelentése úrnő.

 

Istenek cselekedetei

 

A sumer istenek többnyire kettős természetűek: korlátozott területen általános hatáskörűek, tehát főistenek, ugyanakkor a társadalmi és a természeti jelenségek csak egy-egy csoportjához kapcsolódnak. Ezért tartották fontosnak a papok lejegyezni a hatásköreiket. Az istenek egymás között is viszálykodtak, harcoltak, versengtek, szerelmet kötöttek, szövetségre léptek, sőt tették ezt olykor emberekkel is. A félisteni emberek, a héroszok és az istenek történeteiről szólnak a sumer mítoszok. Az Enuma elis („Amikor ott fent…”) a világteremtésről szóló eposz az istenek legősibb nemzedékéről, első halálos harcaikról és az ember megteremtéséről szól.

 

A legősibb teremtésmítosz szerint Enlil, a későbbi változat szerint Marduk vezeti a Rend isteneinek harcát a Káosz istenei ellen. Végül a Rend emberszerű istenei aratnak győzelmet és a bölcs Éa javaslatára a megölt Tiámat sárkány vérét agyaggal összetapasztva megalkotják az embert, hogy szolgálja az isteneket.

 

A világmindenség élén három isten áll: An vagy Anu, aki az Ég istene, továbbá Enlil, a Föld és a levegő istene, valamint Enki vagy Éa, a lapos földkorongot hordozó Óceán istene.

An a főisten, de ő csak az isteneknek szab törvényt, az emberekkel közvetlenül nem foglalkozik.

Enlil az összes város teremtő-pusztító istene, az országok királya, a törvényeket adó és a bűnöket megtorló, szeszélyes isten. Enki az embereket pártfogolja: ő látja el vízzel a kutakat, ő tanítja meg az öntözésre és a földművelésre, a kézművességre, az írásra és általában a hasznos civilizációs ismeretekre az embereket. A többi istenséget talán majd egy másik alkalommal fogom bemutatni. Most foglalkozzunk inkább az istenek cselekedeteivel.

 

Dilmun, az Éden

 

A tökéletes ország, ahol se halál, se betegség nem létezik, Dilmun. „Ott még az oroszlán se gyilkol, a farkas se rabol bárányt… Egy szembajos se hajtogatja ’Fáj a szemem’ … Éjjeli őrszem se köröz a sáncon…” Ebből a semmittevő tökéletességből azonban nem született semmi. Enki isten, Dilmun ura, aludt szűz hitvese mellett, s a Föld is makulátlan volt. Majd egyszer csak Enki isten felébredt és egyesült Ninhurszag istennővel, majd a megszületett lányával, s később e leány lányával. Ebből az isteni nászból született az első isteni dráma. Az istenség megeszik bizonyos növényeket, ezzel eldönti sorsukat. Ezzel fixálja létezésük sorsát és mikéntjét. Ninkurszang kijelenti, hogy ezért az oktalan cselekedetért nem néz többé Enkire az élet pillantásával, amíg az meg nem hal. Az isten ezután legyengül és haldoklani kezd, végül hitvese meggyilkolja.

A végzetet jelentő hiba: az isten nem ama elv szerint cselekedett, amelyet megtestesített. Ez a saját teremtésének a bukásához vezetett. Több hasonló mítoszban is találkozhatunk a sors áldozataivá váló istenekkel. Itt nem az istenek halandósága az egyedüli kuriózum, hanem az összefüggések, amelyek közepette ez történik.

 

Az ember sumer teremtése

 

Az egyik mítosz szerint az emberek a földből nőttek ki, mint a fűszál. A másik értelmében isteni munkások formálták ki agyagból az első embert, majd Nammu istennő adta neki a szívét és Enki az életet. A harmadik verzió szerint Aruru istennő az emberi lények megalkotója. Van olyan mítosz is, amely két feláldozott Lagma isten véréből vezeti le az ember keletkezését.

Az archaikus ember részesült az isteni lényegben vagy Enki lehelete, vagy a Lagma istenek vére által. Az istenek mindenkoron elvárják, hogy az emberek kövessék a parancsaikat, mert ez biztosítja a Rendet mindenki számára. Az istenek minden Újév alkalmával rögzítik a következő 12 hónap sorsát, amely az emberekre vár.

 

A Rend megzavarása

 

Mindig van valaki, aki a Rendet fenyegeti. Elsőként a Nagy Kígyó, majd az emberek hibái, bűnei, azonban az Újév mindig helyreállítja a Rendet a világban. Ez a megtisztulás és a meggyógyulás egyszerre. Ezért minden ünnep valamilyen szinte a Rend, vagyis az isteni, természeti és emberi törvények helyreállítása a sumer kultúrában is hasonlatosan más civilizációkhoz.

 

A királyság intézménye

 

A sumer hagyományban az egyik isten megalapította az öt várost, amelyeket tiszta helyekre épített, kultuszok központjává tette és elnevezte őket. Később az istenek már csak az uralkodókkal közlik a terveiket: a város- és templomépítést. A templomok és a városok tervei tehát az égből érkeznek az istenektől, imígyen az ő akaratukat tükrözik. A királyság intézménye szintén transzcendentális eredetű. Olyannyira így van ez, hogy a vízözön után a királyságot az istenek másodszor is elhozzák. Minden intézménynek isteni előképe van, tehát isteni találmány. Mindennek vannak égi mintái, ezért az emberek cselekedetei torz formában, de végül az isteni lények cselekedeteit utánozzák, mintázzák a maguk módján.

 

Vízözönmítoszok

 

A Nagy Istenek gyűlése egyszer úgy döntött, hogy az emberiséget vízözönnel pusztítja el. Ziuszudra király érdemeinek köszönhetően megmenekül, miután védelmezőjének hála kihallgatja, hogy An és Enlil felfüggeszti a döntést. A szöveg jelentős sajnos része hiányzik, de a végkifejlete ennek a történetnek az, hogy hét nap és éjszaka után a király leborul a napisten előtt, minekután An és Enlil örök élettel ruházzák fel és Dilmun országába költöztetik.

A sumer vízözön okai sokfélék: hol az emberek bűnei, hol egy isten pusztító akarata áll a háttérben. Végső soron a világ pusztulása az újrateremtés aktusában csúcsosodik ki, ami a Kozmosz ritmikusságával áll összefüggésben és nem indokolható pusztán közvetlen kiváltó okokkal.

 

Marduk felemelkedés

 

Marduk egykoron Babilon városának napistene volt, aki a 2. évezredben emelkedett a legelismertebb istenek közé. A babiloni papok azt tanították, hogy maga Enlil adta át a hatalmat Marduknak, amikor a világteremtés mitikus háborújában megölte a mély vizek szörnyetegét, Tiámatot és vezérét, Kingut. Istar mellett ő lett az Akitu-ünnep főszereplője mint a világ teremtője és az istenek közötti rend fenntartója. Az Enuma elis eposz emlékszik meg erről a győzelemről, valószínűleg az Akitu-ünnepen történő előadásra készült.

A mítosz szerint Marduk vet véget az őskáosznak, ő az igazság pártfogója és alapvetően egy jóindulatú, védelmező isten. Ő gyógyítja a betegeket, engeszteli a bűnösöket és nem áldozatokat, hanem a törvény betartását várja el az emberektől. Mivel rengeteg pozitív tulajdonságot olvaszt Marduk személye magába, ezért csakhamar az egyetlen istenné lép elő a panteonban.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..