Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A SZENT KORONA ÉS AMIT TUDNI LEHET RÓLA

Ez a témakör egy roppant vitatott és nehezen kibogozható terület a történelemkutatásban és a magyarság spirituális hagyományainak megismerésében. Sokan próbálkoztak már válaszokat találni a Szent Korona misztériumaira, ám ezek rendszerint támadásokba és ellencsapásokba, egyszóval egyfajta szellemi háborúba torkollott. Mintha valakiknek az érdekét sértené legféltettebb ereklyénk spirituális hatalma.
Az első és leggyakoribb fejtörést az okozza, hogy sok szakértő váltig állítja, hogy a Szent Korona nem lehetett Szent István fején, merthogy Ő a XIII. században készült. Sőt, azt mondják, hogy két részből áll, amelynek egyik fele Nyugat-Európában, a másik valahol Belső-Ázsiában készült.

 

szentkorona2

 

Két alapvető érv szól e mellett. Az egyik, hogy Dukász Mihály képe a koronán, a másik, hogy a koronázási paláston egy nyitott koronával látszik Szent István portréja. Az elsővel szemben azt kell megjegyezni, hogy ez egy későbbi betoldás, ami ráadásul csak nagyon nehezen, illetve nem is pontosan illeszkedik a foglalatába.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy Dukász Mihály képe utólag került a koronára. Előtte Szűz Mária képe volt a helyén. Hogy tudatos manipuláció történt-e vagy sem, azt mindenki döntse el maga. Mindenesetre a Szent Korona ma is működőképes és kisugárzása, ha változott is, akkor csak csekély mértékben. Számos hazai és külföldi radiesztéta vizsgálta már tüzetesen is a koronát és azt találták, hogy a lecserélt képekből nem sugárzódik olyan energia, mint a többiből. Viszont a korona kisugárzásán ettől még nem esett csorba. Hogyan lehetséges ez? A szentséges energia a korona lényegét, sőt lényét alkotja. Ha a korona egyes része valamilyen rejtélyes oknál fogva megsérülnek vagy eltűnnek, akkor is csak a fizikai és nem a szellemi-energetikai alkotóelemei sérülnek.
A Szent Korona a mai napig működőképes lenne a megfelelő kezekben. De kinek van ehhez jogosítványa? Egyáltalán mire képes ez a szentség? Nos, a korona jelentősége a magyar nép spirituális küldetéséhez kapcsolódik. A magyarságról azt kell tudni, hogy nem egy földi nép. Az univerzum egy nagyon távoli pontjáról érkezett lelki fajról van szó, akik csak úgy ide lettek csöppentve erre a planétára. A magyarság tudás és ereje éppen ezért szakrális (szent) és transzcendentális (tapasztalattól függetlenül létező). Tehát a magyarság egész sorsvonulata nem érthető meg a spirituális múltjának és küldetésének megismerése nélkül. A magyarság hit a kozmosz, a világmindenség rendjének fenntartásán és megtartásán alapul. Így az sem véletlen, hogy a Teremtő a legmagasabb ponton jelenik meg a koronán. Innen lefelé szentek közvetítik az energiákat a föld felé, lefelé. Éppen ezért ezt a koronát nem viselheti akárki, csakis isteni küldött.

 

További érdekesség, hogy a koronán található kereszt dőlésszöge a korona alapsíkjához képest éppen akkora, mint a Föld tengelyének jelenlegi dőlésszöge a Föld keringési síkjához képest. Ez még nem is lenne kuriózum, ha az elferdült kereszt magassága nem egyezne meg az abroncs magasságával, valamint a keresztpántok szélességével. Érdekes egybeesés.

A korona az egyetlen olyan magyar ereklye, amely személynek tekintendő! A Szent Korona olyan szentséges energiákkal van felruházva, amely a legmagasabb szintű – tehát nem emberi – spirituális működést teszi lehetővé. Gondoljuk csak végig, hogy a legmagasabb rezgésű csakránkat korona csakrának hívják. Ezzel kapcsolódunk az Isteni Énünkhöz, a Teremtő egy tudatos részéhez. Ezek után képzeljük el, hogy egy megtestesült szellemi vezető, akit nevezzünk királynak, egy nemzet sorsát kapcsolja az isteni szférákhoz, pontosabban a Teremtőhöz. Úgy vélem, az illető személyén túlmenően a koronának olyan rezgése, hatalma kell, hogy legyen, amit emberi elme aligha foghat fel. Lévén, a rezgések, amelyekről beszélünk, nem holt dolgok, hanem egyszersmind önálló tudatosságok, autonóm szellemiségek. Miért? Mert az isteni világokban minden egy. A gondolat, az idea, a szellem, az erő, az energia, a tudatosság egy és ugyanaz, tehát nem különül el egymástól. Voltaképpen személynek számít, ha ezt érthető emberi nyelven akarjuk megfogalmazni.

Ez egyúttal azt is megmagyarázza, hogy miért nem avul el a jelentősége, miért nem évülnek el a jogai, miért garantálja jelenléte a nemzet sorsának jó irányba haladását.

Mitől szent a korona?


A koronáknak három alapvető típusát szokás megkülönböztetni:

  • házi korona – ezt szinte bármikor lehet viselni,
  • országló korona – ezt országos jelentőségű ügyek intézése közben viselik,
  • beavató korona – egyetlen alkalommal, a koronázáskor lehet viselni.

 

Egy kultúrtörténeti érdekesség, hogy amikor az Árpád-ház kihalt, a korona az erdélyi vajda birtokába került. A következő dinasztia első leendő királya Károly Róbert volt. A pápa bíborost küldött, aki közölte, hogy elveszik a korona szentségét és az általa újonnan készítetett koronára ruházzák át. A magyar nép természetesen nem fogadta el az ily módon megkoronázott Károly Róbertet. A helyzet addig fajult, hogy végül vissza kellett szerezniük a vajdától a Szent Koronát. Innentől kezdve érdekes kérdés, hogy vajon Szent István anno valóban a pápától kapta-e a koronáját? Itt voltaképpen a pápai hatalom, áldás és szentség került a mérleg egyik, míg a Magyar Szent Korona szentsége spirituális hatalma került a másik serpenyőbe.

A Szent Korona alsó és felső része

 

Az alsó részen görög betűs és hangzású feliratokkal találkozunk, míg az alsón latinossal.

Ebből arra következtetnek, hogy Bizáncban készült a magyar Szent Korona alsó része, míg a felső rész valahol Nyugat-Európában, mert ott a hivatalos nyelv a latin volt. Ez azonban nem feltétlenül az egyetlen magyarázat, ugyanis a görög és a latin nyelveket együttesen használta az egyház bizonyos liturgiákban, papszentelésnél és templomszentelésnél. Természetesen a görög nyelv, mint a bölcsesség nyelve, nem volt olyan rendű-rangú nyelv, mint a latin, amely a hatalom nyelve volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az alsó koronarészen szerepelnek a görög és a felsőn a latin feliratok, akkor láthatjuk az alá-fölérendeltségi fokokat.

Az alsó rész (amelyet görög koronának, Corona Graeca is neveznek) 5,2 cm széles, átmérője 20,5 cm. A keresztpántok (amelyeket együtt latin korona, vagy Corona Latina néven is emlegetnek) négy 5,2 cm széles aranypántból készült, amelyeket egy négyzetes központi lemezhez (7,2×7,2 cm) erősítettek. A központi panelen 12 igazgyöngy található.

 

Az alsó korona-részen minden szentnek csak a fél alakja látható, a felső részen viszont mindegyik teljes alakos kép. De az elülső pártázat középső, Pantokrátornak nevezett elemében Krisztus teljes alakban szerepel, bár az alsó korona-részhez tartozik. Krisztus az összekötő, áthidaló elem a fent és a lent között. Természetesen a fenti, égi minőségét ez nem befolyásolja.

Pap Gábor művelődéstörténész részletesen kifejti, hogy a népművészetben alapszabály, hogy a derékvonaltól lefelé a testi világ, a deréktól a nyakvonalig a lelki világ, míg a nyakról fölfelé a szellemi minőségek kerülnek ábrázolásra. Ez a három birodalom. Tiszta hermetika egyébként. Ő tehát nem a kor szokásával, bizánci, vagy római divatjával magyarázza a képi megjelenítést, hanem egy tudatos tervezés eredményeként. Azt mondja: „a görög nyelv használatához kötött bölcsesség a legfőbb erény, ott a test még veszélyek forrása. Ezért nem kerülhet ábrázolásra. Fölül, egy megtisztult világban, a test már nem veszélyek forrása, nyugodtan ábrázolható. De ha közelebbről megnézzük ezeket az apostol-ábrázolásokat, kiderül, hogy nincs is övük. Itt már nincs külön testiség és lelkiség. Ez már az átlelkesített test, a feltámadott test megjelenítése.”
Ám amikor leellenőrizzük a szereplőket, akkor azt találjuk, hogy a felső koronarészen a pártázat egy-egy eleme félig vagy egészen eltakart. Összesen két ilyen képpel találkozunk. De miért? Sebtében összecsapták volna a korona készítői ezeket? Versenyt futottak az idővel? Hibáztak volna? Vagy mélyebb, misztikusabb értelme van a dolognak?
A hátulsó apostolkép Tamás apostolt ábrázolja, akinek feltétlenül érzéki típusú bizonyítékokra van szüksége az érzékfelettiről, kiváltképp a feltámadásról. Az elülső részen pedig Szent Bertalan apostolt láthatjuk, akit teljesen eltakar az előtte lévő Pantokrátor Krisztus-kép. Bertalan (Náthánáel) mondotta volt: Galileából nem jöhet Messiás. Ő az, aki nem kételkedik úgy, mint Tamás, de jobban tudja az igazságot mindenki másnál. Nos, ez az a két minőség: a kétely és a jobban tudás vagy kész tudás, amely a koronánkon is feltűnik és takarásban van. Talán érthető, hogy miért.

 

A harmadik különbség a két korona-rész között a zománctechnikában jelentkezik. Az alsó részen egy mélyedésbe kerül bele az emberalak. Ezen belül rekeszeket találunk. A színeket arany szalagok választják el egymástól, a háttér pedig maga a hordozó aranylemez. Ezzel szemben a felső korona-részen az apostolok ábrázolásánál az úgynevezett teli zománc technikát alkalmazták. Vagyis a figurán és a feliraton kívül a háttér is zománcozott. Ezen felül különleges motívumokat is felfedezhetünk rajta. Itt most a felső Pantokrátor a kivétel. Itt teli zománcot kellene találnunk, azonban helyette aranylapot találunk.

 

A Pantokrátor a Világmindenségen Uralkodót jelent. Az alsó részen a testi valójában, a felsőn láthatatlanul. Csakis a nádorispán tudhatja, aki a koronázási szertartás alkalmával párnán viszi a koronát, valamint az esztergomi érsek, mert ő koronázza királlyá a jelöltet.

Na, de miért kellett a Pantokrátort olyan helyre illeszteni, ahol nem látszik. Azért, mert alul a Fiúban testet öltő teremtő erő jelenik meg. Itt nincs név, csak a Nap és a Hold. Az Atya, az Úr a Fiúban ölt testet, őt magát egyébként felfogni nem lehet.

Isten egyetemes, egyszerre személyes és személytelen, individuális és végtelen. Ez mutatkozik meg a Szent Korona ábrázolásában. Az isteni világban feloldódik a hétköznapi értelemben vett én, megszűnik az emberi énség fogalma.

 

A negyedik kettősség a látványhűség. Az alsó koronarészen a hétköznapi valósághoz sokkal közelebb álló minden ábrázolás, míg a felsőt szemmel láthatóan elvontabb.

 

Rejtélyes képcsere a koronán

 

Először 1790-ben vetődött fel annak a gondolata, hogy a két koronarészt külön használták volna. Egy orvosprofesszor vette észre, hogy egy bizánci császár, nevezetesen VII. Dukász Mihály (1071-1078), valamint alatta Constantinos, illetve I. Géza királyunk szerepel a koronán. Ez igazából azért nagyon elgondolkodtató, mert 1613-ban egy koronaőr, Révay Péter pontosan dokumentálta, hogy mi látható a Koronán elöl és hátul. Hátul Szűz Mária képe, elöl pedig Pantokrátor Krisztus képe

A jelenlegi zománckép 26 %-ával túlnyúlik az eredeti foglalaton, amely egyébként megvan mögötte. Mivel másként nem lehetett megoldani, ezért a Dukász-képet egy szegeccsel rögzítették a foglalatba. Ez a primitív megoldás nem méltó és nem is illik a korona mesteri megmunkálásához, gondos kialakításához. De a ma látszó, kissé otrombának tűnő rögzítési megoldás 1867-ből származik, mert a szegecs végül is nem fogta meg. Ez cinezéssel történő fixálása volt a Dukasz-képnek.

Itt jön a képbe a tudományos álláspont, amely Dukász Mihályra alapoz. Abból indul ki, hogy a bizánci uralkodó mikor élt és trónolt. Azonban előbbi fejtegetések tükrében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Dukász Mihály nem tartozik a koronához. Ezt abszolút megerősíti az aranyműves csoport, mint ahogyan azt is alátámasztja, hogy ezzel a Dukászos logikával semmit nem lehet igazolni, illetve bizonyítani.

Pap Gábor pengeéles logikával kiemeli, hogy a Dukász-kép másodlagos és csupán a korona „átprogramozása” céljából tették oda.

Ezen túlmenően tapasztalható, hogy Révay Pétert minden áron megpróbálták hitelteleníteni, s megfeledkezni arról, hogy mind Bethlen Gábor, mind a Habsburgok elismerték hűségét. Még csak össze sem téveszthette egy másik koronával, mert nincs a miénken kívül még egy olyan korona, amelyik hátoldalán Szűz Mária képe díszelegne. Ezek után jön a helyénvaló kérdés: miért éppen szűz Máriát akarták eltüntetni a koronáról? Talán ez nemzetünk sorsával van összefüggésben. Ki tudja?

 

Vajon mikor lehetett ezt a képcserét végrehajtani a koronán? Gondoljuk csak meg, a koronaőri intézmény éppen a korona védelmére és gondozására született. Tehát nem lehet csak úgy hipp-hopp hozzáférni a koronához akármikor. Erre minden valószínűség szerint a Kalapos Király, II. József uralkodása alatt kerülhetett sor. II. József azért kapta ezt a gúnynevet, mert nem koronáztatta meg magát a magyar Szent Koronával, ellenben kivitette az országból. Így 1784-1790 között jóformán semmit nem tudunk a koronáról.

 

A Koronáról egy kettős metszet készült, viszont a hátoldala nem került ábrázolásra. 1792-ben tűnt fel először Decsy Sámuelnek, hogy az aktuális helyzetben már Dukász Mihály képe díszeleg Szűz Mária képén. Szűz Mária a szüzesség, a tisztaság és szent nőiség reprezentánsa, tehát az ő elfedése egyúttal az általa képviselt minőségeknek az eltakarása is lehet.

Apostolok és Szentek a koronán

Milyen apostolok foglalnak helyet a Korona felső részén és milyen szentek az alsón?

 

A felső Pantokrátortól érdemes elindulni. Ez a Teremtő helye. Utána következik a teremtő erő négy aspektusa: Péter, János, idősebb Jakab és Pál apostol a keresztpántok felső emeletének szereplői. Ez a legfelső szint.

 

A szembenéző keresztpánton Tamással és Bertalannal találkozhatunk. A másik pánton András Péter alatt, a király jobb keze felől, a bal keze felől pedig Fülöp. (András és Fülöp az a két apostol, akik a szkítákhoz mentek téríteni). Egyes szakértők szerint a magyarságról tudni illik, hogy a szkíták leszármazottjainak tartják magukat.

 

Az alsó korona-részen párosával helyezkednek el az alakok. Elöl a Pantokrátor Krisztus látható, aki az isteni minőséget oltja bele a földi világba. Majd Szent Mihály és Gábriel Arkangyal párosa tűnik fel. Gábriel az örömhír közlője, míg Szent Mihály a lázadókat visszaverő seregek vezére.

A következő két kép Gábriel oldalán Szent Demetert, Mihály oldalán Szent Györgyöt ábrázolja. Utóbbi a Sárkányölő jelzővel büszkélkedhet. Ebben az esetben a Sárkány talán a Sátánnak felel meg, csak éppen a földi közegben. Demeter története arról szól, hogy börtönben térít meg egy gladiátort, aki ennek hatására győztessé válik. Demeter lényegében a Gábrieltől származó jó hírt továbbítja, s váltja meg az embert.

 

Ez után jutunk el a hátoldalhoz, ahol két orvos-szent fogad minket. Ők ikrek: Kozma és Damján (Damián). Kozma alulról, a matériától, a tapasztalatából meríti a tudást. Ő az analitikus sebész. Testvére, Damján, egy csukott könyvre helyezi a kezét és fentről lefelé közvetíti az igazságot.

 

Pap Gábor megjegyzi, hogy a Korona feliratai furcsák. Mire gondol? Például arra, hogy Paulus névben a két U betű teljesen eltér egymástól. Vagy Tamás nevében egy TL betűösszevonás látható. Ez hogyan lehetséges. Összecsapott fércmunkával? Aligha.
A Korona alsó részén található két alak erősen vitatható, mert az aranyművesek 1983-as vizsgálati eredményei alapján valószínűsíthető, hogy a zománcképek másodlagosak a Koronán. A Konstantin-lemez például nem fér bele a foglalatába. Ezen kívül fekvő helyzetben van, míg a többi álló. A Géza-lemez esetében alapos a gyanú, hogy körbenyírták.

 

Minden, a Koronán szereplő személynek két jelentése van: hétköznapi és szakrális. Ehhez nem kell mást tenni, mint az egyes személyeknek felismerni az évkörben betöltött szerepét.

Jézus, a Fénybenjáró, az Igazság letéteményese, akinek a tulajdonságai öltenek testet Péterben, Jakabban és így tovább. Tehát az évkör és az asztrológiai üzenetek is benne rejlenek, pontosabban rajta vannak a Koronán. Ez azt jelenti, hogyha vennénk a fáradságot és megkeresnénk a 19 szent dátumát a naptárban, akkor értékes felismeréseink támadhatnának.

 

Pál a Vízöntő havát képviseli a január 25-i névünnepével. Az asztrolóiából ismeretes, hogy a jegyek hónap 21. napja körül kezdődnek és rákövetkező hónap 20. napja környékén zárulnak. A Korona szentjeinek dátumai az évkörben ezen hónapok első tíz napjának valamelyikére esnek. Miért? Mert az ókori felfogás szerint a jegyek első tíz nagyján érvényesülnek a legtisztábban az adott jegy tulajdonságai. Ez alól csak Fülöp kivétel. Itt megjegyzendő, hogy a 19 képből hármat le kell számítani, tudniillik, az Atya (felső Pantokrátor), a Fiú (elülső Pantokrátor) és a Szûz-Anya képét. Az ő jelenlétük az egész évkört áthatja.

 

Lényegében egy kettős spirállal van dolgunk, amely a következőképpen fest: Pál, Géza lenne, de az másodlagos kép, majd Gábor, György, utána Konstantin (de valójában nem), majd Péter. Majd újabb indulással Jakab, Fülöp, Bertalan, Mihály, Kozma, Damján, Demeter, András, Tamás és János. Ez egy lehetséges útvonal, amely mentén felsorakoztathatók a naptári ünnepek.

A Szent Korona-emléktörvény

 

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról.

 

A törvény fontosabb passzusai:

A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.

4. § (1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre.

5. § (1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..