Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Szent Lándzsa útja

A Szent Lándzsa útja több mint kalandos. A mai napig viták dúlnak nem csak az eredetisége, hanem a múltja körül is. Voltaképpen több lándzsáról is azt állítják, hogy a Végzet Lándzsája. Vegyük sorra a legvalószínűbb állításokat, illetve azokat a kardinális történelmi pillanatokat, amikor a Lándzsa valamilyen sorsformáló szerepet töltött be!

 

Létezik egy ősi prófécia, miszerint aki a Lándzsát birtokolja, és megérti, hogy milyen hatalmakat szolgál, az a világ jó- vagy balsorsát tartja a kezében. Ha nem hiszünk az efféle babonában, a Lándzsa okkult hatalmát az alábbiakban felsorolt tények akkor is kellőképpen alátámasztják.

 

Longinus tehát mártírhalállal halt, de a Lándzsája megmaradt. Ezután egy rejtélyes, ködös időszak következett. Vélhetően kézen-közön vándorolt az ereklye az egyházi és a világi vezetők között. Majd egyszer csak Nagy Constantinus kezében tűnt fel – legalábbis ezt állítja Euszebiosz, a keresztény történetírás atyja. Ő a Szent Lándzsa segítségével jutott hatalomra és törvényesítette a kereszténységet a birodalomban (i. sz. 325). Ezt követően Nagy Theodosius vívott ádáz küzdelmeket a pogányság ellen szintén a Lándzsával. Azután Alarick vizigót király kezébe került a Lándzsa (395). Aetius (451) is birtokolta a legenda és a história szerint, aki Catalaunumnál Attila, azaz „Isten ostora” felett aratott győzelmet a Lándzsával. Bár ez az esemény erősen vitaható, mivel ennek ellentmond egy másik legenda, miszerint Attilánál volt a Lándzsa. Később Justinianus (527-565) császár birtokolta, utána 200 évre nyoma veszett.

 

Egyes kutatók úgy vélik, hogy Longinus Lándzsáját a 8. században készíttette Nagy Károly. Ezt a Hofburgban őrzött Lándzsa egyes részeinek a vizsgálatai alá is támasztottak. De ez korántsem vonatkozik a Lándzsa minden egyes részletére! Valójában nincs cáfolata annak, hogy a Lándzsa hegye ne készülhetett volna akár Jézus idejében. A két szárnyas penge közé illesztett, illetve a pengébe kalapált szög hossza és alakja megegyezik egy 1. századi római szöggel, tehát nem zárható ki az eredetisége. A Lándzsa kovácsolással készült és nem öntéssel, ami szintén a korábbi időkre jellemző. Ettől függetlenül a hofburgi lándzsafej valószínűleg 7-8. századi, Karoling-korabeli.

 

Mindenesetre i. sz. 800 karácsonyán III. Leó császárrá koronázta Nagy Károlyt, s ezzel kezdetét vette a „Karoling reneszánsz”. Einhard frank történetíró a Nagy Károly Élete című életrajzában megerősíti, hogy Károly birtokolta a Lándzsát. Annales Francorum című művében ezt írja: „Egész dinasztiáját a Szent Lándzsa birtoklására, és annak sorsformáló erejére alapozta”. Elvitathatatlan, hogy Nagy Károly 47 sikeres hadjáratot tudhatott magáénak. Véleménye szerint a Lándzsa fokozta a tisztánlátó képességét, általa fedezte fel Szent Jakab sírját (vö. El Camino) és a szakrális ereklye kozmikus energiái révén látta előre a jövőt.

 

Más tudósok azt állítják, hogy a megdöntött Meroving királyságban használt szimbólum szándékos ellenpárjaként rendelte el Nagy Károly a saját lándzsamásolatának elkészítését. Liutprand itáliai főpap talán elsőként követte végig a Lándzsa históriáját és tagadta, hogy Nagy Károly korában keletkezett volna.

I. Ottó 939-től kezdődő sikersorozata a fáma szerint annak volt betudható, hogy angol felesége hozományaként megkapta a Szent Lándzsát. XII. János pápa 962-ben császárrá (951-ben is próbálkozott) avatta. Így a Végzet Lándzsája Német-római Császárrá is tette Ottót.

Onnantól a császár jóváhagyása nélkül egyetlen pápát sem lehetett megválasztani. 973-ban bekövetkezett halálától majd egy évszázadig alig lehet tudni a Lándzsáról.

 

A Lándzsa újabb sorsbefolyásoló tette a 11. századra datálható. IV. Henrik javítási munkálatokat és kiegészítéseket eszközölt a relikvián. Az uralkodó arról vált hírhedtté, hogy foggal-körömmel ragaszkodott az invesztitúra jogához. VII. Gergely ezért kiátkozza őt, de IV. Henrik 1076. február visszakönyörögte magát (Canossa-járás) az egyház kebelébe, egyszersmind bosszút is esküdött ellene. Így megint kiközösítették, mire fel válaszul 1084-ben elfoglalta Rómát és császárra koronáztatta magát. Ekkor rendelte el Henrik, hogy hozzák a Szent Lándzsát Rómába, ahol is megbízott egy ékszerészt, hogy rögzítsen egy szent szöget a pengéhez és ezt vegye körül egy ezüst szalaggal. A fémszalagra következő feliratot vésette: Clavus Dominus. Ettől állítólag a Lándzsa ereje megduplázódott.

A császár végül leányára, Ágnesre bízta a Lándzsát, így a Hohenstaufen családhoz kerül, miután a hercegkisasszony frigyre lépett I. Barbarossa Frigyessel. Utóbbi császárt az egész nép bálványozta, mert valóban nagyszerű vezető volt. (Hitlerre később ez olyannyira hatott, hogy Obersalzburg-i búvóhelyét és a ’41-es oroszországi inváziót is Barbarossa után nevezte el.)

 

Amikor Frigyes 1187-ben a 150 ezer fős III. keresztes hadjáratot vezette Saladin ellen, akkor tért vissza először a Lándzsa arra a helyre, ahol több mint ezer évvel korábban szentté vált. A legenda szerint a Lándzsa váratlanul kiesett Frigyes kezéből, minekután az uralkodó nehéz páncélzatában a Saleph folyóba zuhant és megfulladt.

 

Ezután újabb űr keletkezett a Lándzsa históriájában. A 14. századig szinte semmit sem tudni róla. Majd egyszer csak a tiroli hegyek között egy cisztercita kolostorban tűnt fel újra a Lándzsa hegye. IV. Károly udvaroncai leltek rá, de rejtély miként került oda. Károly kiegészítéseket kért a Lándzsán: részint aranyból új hüvelyt készíttetett a régi ezüst köré, részint módosította a rágravírozott szöveget. Onnantól Az Úr Szöge és Lándzsája felirat díszelgett latinul a dárdahegyen. A király bevezette Longinus ünnepnapját is és közszemlére tette a Lándzsát.

 

Később Zsigmond négy emberrel Prágából Nürnbergbe szállíttatta az uralkodói jelvényeket egy halkupac rejtekén. A Szent Lélek kórházban függesztették ki és évente csak egyszer vették le a templomgerendáról. A legendák szerint, ha tükrök segítségével pillantják meg a szent ereklyét, akkor foglyul ejthetik a képét és hazavihetik erejének egy részét. A középkorban is szent tárgyként tisztelték a Krisztushoz kötődő relikviát. Kasztíliai Izabella például egy darab muszlint szúratott át a hegyével, hogy az majd szent ereklyévé váljon általa. Az osztrák Ferdinánd gróf engedélyeztette, hogy egy hordócska borba merítsék a lándzsahegyet, hogy az átenergetizálja a nedűt. Ő is hitt a Lándzsa magnetikus kisugárzásában.

 

Egy bizonyos von Hugel báró eladta a Lándzsát az 1440 óta folytonosan uralkodó osztrák dinasztiának, a Habsburgoknak. A Lándzsa 1796-ig Nürnbergben maradt. Majd Napóleon elől Bécsbe menekítették. Egyes számítások szerint összesen 45 király és császár birtokolta Nagy Károlytól a XX. századig. Ma is a Hofburg Kincstárában őrzik a többi uralkodói jelvény között. Ebben a kincstárban található egy feltételezett faszilánk és egy igazi szög a keresztből, az utolsó vacsora asztalterítőjének egyik foszlánya, valamint Szent Péter foga is a Szent Lándzsán kívül.

Itt pillantotta meg először 1912 őszén Adolf Schicklgruber a szent erővel átitatott relikviát. A később Hitler néven elhíresült személy misztikus kapcsolatot vélt felfedezni közte és a Lándzsa között. Hitlernek erős okkult hajlamai voltak. Hitler 1889. április 20-i születésnapja állítólag egybeesett Róma i. e. 753-as alapításával. Úgy tűnik, hogy Hitler életének egy bizonyos szakaszában sokat kémkedett és a hírszerzésnél dolgozott, illetve beépült több okkult politikai csoportba. Akkor vált az okkult szimbólumok és ereklyék megszállottjává. A későbbi Führer rájött, hogy a szent ereklyék bizonyos módon birtokolhatók és erejük átvehető.

 

Miután Hitler elhatározta, hogy nem éri be kevesebbel, mint hogy a világ egyedüli urává váljék, 1938 márciusában lerohanta és bekebelezte Ausztriát. Őrült „legyőzhetetlenségi” programjának szerves részét képezte a Szent Lándzsa megkaparintása, majd valamennyi misztikus csoport, a zsidóság és a cigányság helyzetének végső megoldása.

 

A Lándzsát a nürnbergi Szent Katalin templom ősi parókiáján helyezték el Hitler győzelmének szimbólumaként. Ez mindenekfelett megerősítette a vezért abban, hogy a Sors őt jelölte ki a legfőbb misszió betöltésére. Az Angol Királyi Légierő 1942. augusztus 29-én kis híján lebombázta az épületet, a Lándzsa épphogy megúszta a pusztítást. A legenda szerint ekkortól a Szent Lándzsa kisugárzásából kezdte valami feldúlni Hitlert.

Ezután a Kohn’s Bank alagsorába vitték a Lándzsát, majd onnan a nürnbergi várkastély alatti pincerendszerbe került, s ott is maradt 1944. október 13-ig. Később a nürnbergi általános iskola alagsorába rejtették és befalazták. Nürnberg eleste után a várkastély alá rejtették.

 

Innentől kezdve mindenki mást tudott és valószínűleg szándékosan dezinformálták a hivatalos személyeket is a Lándzsa hollétét illetően. Otto Wermuth tengeralattjáró kapitány szerint egy antarktiszi bázisra szállították a III. Birodalom bukása után. Ott egy verembe rejtették. Más hírforrások szerint a koronázási jelvényeket a Zell-tó mélyére süllyesztették. Végül a városi tanács hivatalnoka elárulta az amerikai parancsnoknak a szent dárdahegy hollétét. 1945. augusztus 7-én megtörték a titkok tudóját, Dr. Freis ezredest, így megtalálták a Lándzsát is.

1946. január 6-án Eisenhower tábornok döntése alapján a műkincseket visszaszállították Bécsbe és egy hónappal később kiállították. Újabb rejtély, hogy vajon teljes egészében az eredetit tekinthetjük meg a tárlatvezetés során?

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..