Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Szibilla-könyvek

A legendák szerint a Cumae-ből (Küméből) érkezett Szibilla kilenc könyvbe foglalata bele próféciáit. Szibilla Tarquinius Superbusnak, az i.e. 6. században élt utolsó római királynak ajánlotta fel őket egy meglehetősen borsos összegért. Vajon mi lett ezeknek a könyveknek a további sorsa? Elfogadta az uralkodó vagy nem élt a lehetőséggel? Milyen jóslatokat tartalmaztak a Szibilla- könyvek? Valóban előre jelezték a katasztrófákat és a veszélyeket?

A legenda értelmében Tarquinius először átverésnek gondolta az egész ajánlatot, ezért kereken visszautasította Szibillát. Ekkor a jósnő megfogott három tekercset és a tűzre vetette, majd a maradék hatot újra ugyanazon az áron kínálta az uralkodónak, aki továbbra is vonakodott ráállni az alkura, merthogy őrültnek tartotta a nőt. Szibilla ezután újabb három tekercset semmisített meg, s az utolsó darabokat is az eredeti áron kínálta. Ekkor fogott gyanút a király és mivel értékesnek gondolta a könyveket, megfizette az árukat. Eddig a legenda.

Sokan próbálták már megfejteni, hogy mennyi az igazságtartalma ennek a történetnek. A kutató olyan feltevésekkel és hiedelmekkel találkozik, mint például, hogy a próféta egy barlangban élt és falevelekre rögzítette a jóslatait. A jövővel kapcsolatos információkhoz minden bizonnyal transzállapotban jutott Szibilla.

A Szibilla név gyökere görög. Valójában két szó összetételéből áll: a sziosz, ami az isteni jelentésű theosz megfelelője, és a bülé, büla, azaz tanács. A szibulé vagy szibula tehát összevonva Isten tanácsa, amelyet egy Szibilla vagy Szibülla nyilatkoztatott ki. A görögöknél nyilvánvalóan Zeusz ihlette ezeket a jósaltokat, amelyet a jósnők elragadtatott állapotokban érzékelhetnek.

A néphit úgy vélekedik, hogy igazából csak egy Szibilla volt. Erről is rege szól. Ovidius írja az Átváltozások című művében, hogy a jövendőmondás istene, Apollón felajánlotta Szibillának, hogy teljesíti egyetlen kívánságát. Ő élt is a felkínált lehetőséggel és azt kérte, hogy annyi esztendőig élhessen, amennyi homokszemet a kezében tart. A logikai hibájára csak utólag jött rá, amikor észrevette, hogy elfelejtett örök fiatalságot is kérni a hosszú kora mellé. A folytatást már ki lehet találni: szörnyen megvénült és már vágyott a halálra.

A Szibilla-könyvek valószínűleg léteztek, a Capitoliumon, Jupiter templomában őrizte őket egy papi testület. A könyveket beavatottak tanulmányozták és értelmezték annak profetikus jeleit. Feladataik közé tartozott, hogy a közelgő veszélyt, a katasztrófát elkerülendő vagy minimum enyhítendő rituálékat végezzenek.

Ma azért nem tudjuk a kezünkbe venni e rejtélyekkel teli jóskönyveket, mert a megmaradt három darab i.e. 83-ban egy tűzvész martaléka lett. A gond ezzel a históriával kapcsolatban az, hogy a kútfők szerint mindent sikerült még időben kimenekíteni a templomból, ezért van okunk kétségbe vonni a papok állítását.

A tűzvész után a római szenátus követeket küldött a különböző nagy múltú jóshelyekre, hogy újabb gyűjteményt állítsanak össze. Ennek a második, reprodukált Szibilla-könyvnek sem lett jobb sorsa az elődeinél. Mintha az istenek nem akarták volna, hogy minden titkukat kifürkésszék a halandók, i.sz. 405-ben a vandál származású Flavius Stilicho tűzbe vettette azokat is.

Ezután szinte műfajjá vált Európában és a Közel-Keleten a Szibilla-könyv. Az olvasni tudók előszeretettel terjesztették a közelgő kataklizmákról és szerencsétlenségekről szóló passzusaikat, az előjeleket, az áldozatokat és az egyéb szörnyűségeket. Megfigyelhető bennünk az erősödő keresztényi szellem és igehirdetés sajátosságainak többsége: a Megváltóról, a közelgő világvégéről és a túlvilági létről szóló vallási részek.

Azt nem lehet pontosan rekonstruálni, hogy hány Szibilla (Szibülla) volt összesen. A jóslás adományával megáldott nők számát legtöbbször tízre becsülik:

  • a khaldaiai
  • a héber vagy perzsa
  • a delphoi (Apollón leánya)
  • az erüthrai (belőle lett a küméi)
  • az itáliai
  • Amaltheia vagy Hérophilé, a kimér Szibilla
  • a fríg
  • a hellészpontoszi
  • a tibur Szibilla
  • a trójai és Albunea vagy Aniena

A legismertebb talán a küméi Szibilla, aki Erüthraiból települt Itáliába. Az ő jóslatait Apollón sugallta, hasonlóan a delphoi Püthiáéhoz. A jelek szerint a könyvek tartalmát megbecsülték és több uralkodó is hitt a valódiságukban. Ne felejtsük el, hogy egy olyan korról beszélünk, amikor az emberek életét még áthatotta a vallásosság és egészen intim viszonyban voltak a spiritualitással. 2000-2500 évvel ezelőtt nem számított babonának jóslatokért fordulni az isteni lényekhez.

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..