Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A SZIKLÁS MADONNA TITKAI

Írta/Szerkesztette: Posted on 4

A KELETKEZÉS KÖRÜLMÉNYEI

 

A Sziklás Madonna című festmény Leonardo da Vinci milánói tartózkodása során készített első képe. A festmény rendeltetése eredetileg az volt, hogy a milánói San Francesco Grande templom Szeplőtelen Fogantatás kápolnájának szárnyas-oltárát ékesítse. A mű 1483 és 1486 között készült el, jelenleg a párizsi Louvre múzeumában található.

A megrendelés egy keresztény legenda megjelenítésére vonatkozott, amely a Heródes elől Egyiptomba menekülő Szent Családról szól, amint egy sivatagi barlangban talál menedékre. Itt találkozott Szűz Mária és a kisded a még gyermek Keresztelő Szent Jánossal és a védelmére rendelt arkangyallal. Jóllehet a Bibliában nem szerepel ez a jelentet, mégis az isteni esemény része az ortodox keresztény legendáriumnak.
Az olasz mester ugyanennek a témának 1503 és 1506 között még egy változatát elkészítette, amely napjainkban a londoni National Gallery tulajdonát képezi.

 

 

LEONARDO REJTJELEZÉSE

 

Mielőtt valaki azt hinné, hogy földtől elrugaszkodott dolog titkos szimbolika után kutatni Leonardo műveiben, gyorsan közlöm, hogy Leonardo valamennyi festményében titkos jeleket illetve szimbólumokat rejtett el. Ezért magától értetődő, hogy a reneszánsz géniusz műveinek sokrétű és mindenféleképpen mélységes jelentéstartalmakat kell tulajdonítanunk. Az olasz mestert nyilvánvalóan nem csak a rejtélyek iránti fogékonysága vezette a titokzatosság irányába, hanem a kor egyházi hangulata is megkövetelte tőle, hogy burkoltan jelenítse meg műalkotásaiban a valódi elveit és nézeteit.

 

Leonardo nem egyszerűen csak kedvelte és alkalmazta a titokzatosságot, hanem műveibe beleszőtte az enigmákat. Csak az alaposan fürkésző szem képes megtalálni az oda nem illő részleteket: ruhák redőjébe ágyazott formákat, felhőfoszlányokba és fák lombjába csempészett alakzatokat, mágikus jelentésű kéztartásokat és misztikus vizuális trükköket.

A festészetben nem egyedülálló Leonardo rejtjelezése. Csontváry vagy Hans Holbein is alkalmazta ezt a megoldást. Sok közülük máig megfejtetlen. Az anamorfotikus torzítás például azt jelenti, hogy bizonyos szögből, esetenként csak tükröző felületen láthatunk meg valamit.

 

A keresztény ikonográfiában számtalan olyan szimbólummal dolgoztak a festők, amelyeknek pontos jelentésük volt. A művészektől természetesen elvárható volt, hogy ismerjék és alkalmazzák ezeket a jelképeket. Így a növényeknek, az állatoknak, a tárgyak színének, az egyes kiegészítőknek speciális jelentéseik voltak. Ha ügyes volt a festő, akkor műveibe belecsempészhetett megannyi szimbólumot, amit a megrendelők vagy észrevettek, vagy nem. Nyilvánvaló, hogy az inkvizícióval dacolni senkinek sem volt tanácsos, ezért a mestereknek ez egy kockázatos vállalkozás volt. Meglepő módon, sokszor az okkult jelképek nyílt megjelenítése sokkal elfogadhatóbbnak bizonyult, mint a zseniális rejtjelezés.

 

MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEK ÉS ENIGMÁK

 

Mit láthatott Leonardo a barlangban, hogy ezt választotta egy isteni találkozás háttérének, illetve helyszínének a Sziklás Madonna című festményén?

A mű egyik titka a barlang témája. Az olasz humanista szerint a barlangok speciális geológiai zsigerek, amelyekben a „fortélyos természet” elrejtette titokzatos szervezetét. A barlang mindig is egy kaput jelképezett, egyfajta átjárót és átmenetet a mi világunk és a túlvilág között. A barlang az a hely, ahol a szent beszüremlik a profán világba, avagy a szentség kilép innen, mintegy meghaladja a földi világot. A barlang általában a „setét” tudatalatti megnyílása, illetőleg szája, ahol a fény által megvilágítódik a dolgok valódi természete.

 

A Sziklás Madonna első címe: Madonna a Kisdeddel, Keresztelő Szent Jánossal és az angyallal. A kép hátterében égbe törő hegyek emelkednek, s jobban szemügyre véve szinte minden forma és szimbólum a földöntúliságról, illetve a földfelettiségről szól. Sok műelemző úgy vélekedik, hogy a természet végtelenségét hivatott jelképezni a téma. Meglehet, viszont spirituális és teológiai szempontból még számos pluszkérdést vet fel a Sziklás Madonna, amelyekkel a későbbiekben foglalkozom.

 

Leonardo da Vinci Sziklás Madonna című alkotása a reneszánsz festészet több jellegzetességét is magán viseli, sokkal inkább, mint a sejtelmesen mosolygó, viszont szinte mindenki által ismert Mona Lisa. A Da Vinci-kód című Dan Brown regény megjelenése óta viszont egyre többet lehet hallani a Sziklás Madonnáról.

A kép szereplői: Szűz Mária, a gyermek Jézus, Keresztelő Szent János és egy angyal. Az angyal valószínűleg Uriell, aki többek között az Akasha Krónika őrzője. (Ezt a Krónikát legpregnánsabban a Teremtő Emlékezettáraként definiálhatjuk.) Maga a kompozíció háromszög elrendezésű, amelynek csúcsán Mária foglal helyet. Mária jobbján ül Keresztelő Szent János, balján Jézus, míg az angyal a balján térdel. A Keresztelő Szent Jánosnak vélt gyermek fél térdre ereszkedve imádkozik, Mária pedig furcsa módon őt öleli át a jobb karjával. Másik oldalán, valamivel távolabb, keresztbe tett lábbal ül Jézus. Szűz Mária lefelé fordított tenyere Jézus feje és az angyal kinyújtott ujja fölött van. Az angyal Jézus mögött foglal helyet, ámde a Mária jobbján ülő gyermekre mutat.

Megválaszolatlan kérdések: Kik lehetnek a gyermekek? Az alkotó miért nem nevezte meg egyik gyermeket sem? Vagy igen? Vagy mégsem? Talán? Gondoljuk csak meg, melyik lehet Jézus? Nem is olyan egyszerű eldönteni?

 

Széles körben elfogadott nézet, hogy az áldást osztó gyermek Jézus, míg az alárendelt szerepet játszó gyermek Keresztelő Szent János. Ezt a feltételezést támasztja alá egyébként a festmény második változata is, amelyen a Mária jobbján lévő gyermek minden bizonnyal a hosszú vörös keresztet tartó gyermek, Keresztelő Szent János.

Tárgyilagosan véve szemügyre a képet valószínűbbnek tűnik, hogy az imádkozó gyermek Jézus, hiszen közelebb ül Máriához. Ebben az esetben a Máriától távolabb ülő gyermek Keresztelő Szent János, akit az arkangyal védelmez. Ezzel a koncepcióval csak az a baj és ez a viták alapja, hogy ez azt jelentetné, hogy Keresztelő Szent János játssza a fontosabb szerepet.

 

Jézust konvencionálisan mindig valamennyi emberi, vagy isteni lény fölé szokás helyezni a különféle ábrázolásmódokban. Ha elfogadjuk az előbbi fejtegetést, akkor furcsának tűnhet, hogy Jánost magasabbra helyezi a festő, mint Jézust. Ezúttal akkor teljesen újra kell gondolnunk az egész felállást, hiszen ez lehetetlen a vallási hierarchia miatt. Ez azt eredményezi, hogy akkor Jézusra helyezi a kezét Mária és Uriell János mögött áll. Ezzel szinte helyreállhatna a rend. Azonban éppen ezzel borul fel csak igazán, így ugyanis Jézus térdel Keresztelő Szent János előtt, aki megáldja őt, akkor viszont János Jézus „fölött áll”. Mindez véletlen volna? A véletlenre fogadni Leonardo esetében hiábavaló, tehát kizárhatjuk. Mellesleg akkor viszont a művész főbenjáró bűnt követett el azzal, hogy Jánost Jézus fölé emelte. Húsz évvel később újra megfestette ezt a képet a félreértéseket tisztázandó. A festményt megrendelő testvériség állítólag hiányolta a képről a keresztény vonásokat, például József ábrázolását. A második verziót 1503-ban rendelték meg az előző helyett. Ez kapott helyet Londonban. Itt már nagyobbak az alakok és glória (dicsfény) van a fejük felett. Az arkangyal az első verzióhoz képest már nem mutat a Szűz Mária jobbján ülő gyermekre. A képről a jelek szerint eltávolították a szimbólumokat, ezzel is eleget téve az egyházi vezetők elvárásainak. Az új variáció azonban továbbra is fenntartotta és a mai napig lebegteti a kételyeket.

 

Itt jön a képbe a spiritualitás, illetve a titkos társaságok ködös világa. Ugyanis, ha mélyebb szimbolikát sejtünk a mű mögött, akkor a két gyermek ábrázolása azt a templomos hagyományt tükrözheti, amely nagyobb tiszteletben tartja Jánost, mint Jézust.

További enigma és nem is abszurd belemagyarázás, hogy az angyal kinyújtott ujja és Mária kéztartása azt sugallja, mintha Mária keze egy láthatatlan fejet markolna, míg az arkangyal ujja mintha ennek a fejnek a nyakát vágná el. Ez utalhat indirekt módon Keresztelő Szent János kivégzésére, tudniillik a Biblia szerint lefejeztek!

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..