Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A szója előnyei és hátrányai

Sok vegetáriánus húshelyettesítőként gondol rá, az egészséges táplálkozás hívei magas biológiai értéke miatt esküsznek rá, állítólag fiatalító hatása van, a Távol-Keleten évezredek óta szent növénynek számít és a tudomány is több pozitív egészségügyi hatását elismeri. Ugyanakkor a kutatási eredmények nem csak az előnyös oldalát mutatják be a szójának.

 

A szója alatt lényegében a szójababot értjük, amely egy Kelet-Ázsiában honos hüvelyes zöldségnövény, mely rendkívül sokoldalúan felhasználható. Fontos haszonnövény, állati takarmányként és emberi fogyasztásra alkalmas ételként olcsó fehérjeforrás.

A nem erjesztett élelmiszerekben felhasználják a szójabab mellett a szójatejet, a későbbi tofut és tofuhéjat is. Az erjesztett ételek tartalmazhatnak többek között szójaszószt, erjesztett babtésztát, erjesztett szójababot és tempát (szójaterméket) is. A növényből szójaolajat is készítenek, amelyet az ipar is hasznosít, illetve gyógykészítményeket is előállítanak belőle.

 

A szójababbal sokféle formában találkozhatunk mi is Magyarországon: finomított formában, tofuként, erjesztett szójamasszaként, szójaszószként, szójacsíraként, szójatejként, szójajoghurtként, szójaolajként és szójatésztaként is.

 

A szója Ázsiából terjedt el. Kedveli a meleg és párás éghajlatot. Maga a növény 150-200 nap alatt fejlődik ki.

Jelenleg a legfőbb szójagyártó az USA, Brazília, Argentína, Kína és India. Egyre elterjedtebb Európában is a szójafogyasztás, különösen az állati fehérjéket nem fogyasztók körében. Először igazán a második világháború után értékelődött fel a szója szerepe a nyugati világban, mivel a proteinben gazdag élelmiszerek egyik kiváló helyettesítőjévé lépett elő.

 

Milyen érvek szólnak a szója mellett?

  • B-vitaminokban gazdag
  • telítetlen zsírsavakban gazdag
  • kalciumban gazdag
  • folsavban gazdag
  • szelénben gazdag
  • Jelentős a cink, magnézium, vas és mangán tartalma.
  • Jelentős mennyiségben tartalmaz izoflavonokat, szaponinokat és a fitoszterolokat.
  • Tartalmaz még lecitint.
  • Nem tartalmaz koleszterint.

 

A szójabab kb. 40%-a fehérje, míg 20%-a olaj. A fennmaradó rész szénhidrátot (nagy része rost) és ásványi anyagokat, illetve vitaminokat tartalmaz. Mivel a szójafehérjék nagyobb része hőálló, ezért magas hőmérsékleten kell főzni. Megjegyzem, a szója tartalmaz az ember számára emészthetetlen szénhidrátokat is.

 

A szója ma már az egyik legegészségesebb ételnek számít. Hatékonyan hat az emésztésre, csökkenti a vérzsírt és Japánban a leghosszabb ideig élő emberek táplálkozásának szerves részét képezi. Emiatt arrafelé úgy gondolják, hogy a szója meghosszabbítja az életet.

Kínában több ezer éve ismerik és előszeretettel termesztik a szójababot, amelyet az öt szent növény egyikének tekintenek a rizs, a köles, a búza és az árpa mellett.

 

A szója egyebek mellett rugalmasabbá teszi a vérereket és segít az érelmeszesedés, az infarktus és az agyvérzés rizikójának csökkentésében.

Az állatkísérletek kimutatták, hogy a szójában található izoflavonok csökkenthetik a hormonfüggő ráktípusok kialakulásának kockázatát, például az emlő- és a prosztatarákét. De az emberen végzett kísérletek még folynak. Ugyanakkor ezek a vegyületek bizonyos nőknél enyhítették a menopauza tüneteit, illetve védték a csontokat, tehát a csontritkulás tüneteit is csökkentették. Előfordultak olyan esetek is, amikor az szója-izoflavonok csökkentették a pajzsmirigyfunkciókat.

A szaponinok fokozzák az immunfunkciókat és megkötik a koleszterint.

A fitoszterolok koleszterinszint-csökkentő hatásúak.

A szója fitoösztrogén-tartalma növeli a test védekezőképességét.

 

Mire figyeljünk oda a szójafogyasztásnál?

 

Az imént említett izoflavonok bizonyos körülmények között rákkeltő hatásúak is lehetnek.

A szójában található fitinsav gátolja a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, ami részint csontritkuláshoz, részint kóros vérszegénységhez járulhat hozzá.

Egyelőre vita téma, de említésre érdemes, hogy a rendszeres szójafogyasztásnak hímivarsejt-csökkentő hatását is kimutatták már. Ez mások szerint egyelőre nem kellően alátámasztott.

Kisgyermekeknél a szója fogyasztás ellenjavallt, mivel a kutatások a szójában található hormonhoz hasonló anyag fogyasztása nyomán elváltozásokat mutattak az immunrendszerben és egyes belső szervekben.

 

Összegzés

 

Ezen egymásnak ellentmondó kutatási eredmények és tanulmányok után talán a legtanácsosabb, ha odafigyelünk a napi szójafogyasztásunkra. Noha itt sem találnunk konszenzust a szakemberek véleményei között, de talán nem járnak messze az igazságtól azok, akik napi 20-25 grammban jelölik meg a kockázatmentes szójaprotein fogyasztását. A szója koleszterin-csökkentő hatása például már napi 20 gramm szójafehérje fogyasztása után kimutatható.

 

Újabb szempont az allergia kérdése. Magától értetődő módon a szójababra allergiás emberek kerüljék a szójából készült termékeket.

 

Végül, de nem utolsó sorban, sajnálatos tény, hogy az amerikai kontinensen termelt szója jelentős része génkezelt. Arra nincs nagy esély, hogy ilyenekkel Európában találkozzunk, mivel az EU megnehezítette, illetve szinte lehetetlenné tette a génmanipulált szója EU-ba történő exportját. Másik oldalról viszont ez a lépés növelte a nem génkezelt szója árát.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..