Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Tarih-i Üngürüsz, avagy egy megkerült magyar őskrónika igazságai

Amikor a törökök feldúlták az országot a 16. században, akkor egy eredetileg latin nyelvű krónika került a birtokukba. Történt ugyanis, hogy I. Szulejmán – a neve számunkra valahonnét ismerősen csenghet – bajor származású tolmácsa, Mahmud Terdzsümán (1510-1575) a székesfehérvári könyvtár felégetésekor bukkant a magyar őstörténet egyik kincsére 1543-ban.

 

1.1

forrás: YouTube

 

A fent említett diplomata, történész és tolmács annak rendje és módja szerint lefordította latinról török nyelvre a művet, felbecsülhetetlen kultúramentő tettet hajtva ezzel végre.

A ma is ismert mű címe: Tarih-i Üngürüsz, ami magyarul így hangzik: „A magyarok története”. A művet a szultánnak ajándékozta.

 

Később Vámbéry Ármin (1832-1943) találta meg egy isztambuli bazárban. Nem tévedés! Egy bazárban. Tőle került az MTA birtokába 1860-ban.

A mű kalandos sorsa még csak most kezdődött. Sokáig csak kevesen férhettek hozzá és tanulmányozhatták. Olyan szaktekintélyek, mint Geönczeöl Gyula, Grandpierre K. Endre vagy a mű későbbi lefordítója, Blaskovics József professzor.

 

2017.06.17. jpg

 

Vajon a Tarih-i Üngürüsz a régen elveszett magyar ősgeszta, melyből az olyan krónikások merítettek, mint Kézai vagy Anonymus? Vagy „csak” Thuróczy János krónikájának egyik lefordított változata és felbővítése? Vagy netán több korábbi magyar krónika és kódex kompilációja kiegészítve részint történelmi, részint fantázia szülte elemekkel? Felmerült az is, hogy esetleg népi regényt csinált az eredeti műből a török tolmács. Vámbéry kritikai megjegyzése pedig abban állt, hogy „keleti mesévé” vált az őskrónika.

 

A sok eltérő vélekedés után térjünk rá a Tarih-i Üngürüsz tartalmára! A korábbi őstörténet tekintetében merőben új adatokkal ismerteti meg a nyájas olvasóját ez a mű. Lássunk ezekre néhány pregnáns konkrét példát!

 

A magyarság eredetéről azt írja, hogy Nimródtól mint szkíta királytól és Ankiszától származnak a magyarok.

 

„A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak.”

 

A hun-magyar rokonságot is megerősíti az ősgeszta, egy jóval korábbi, Attila előtti időből eredeztetve azt. Imígyen:

 

„Amikor abba e tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén) beszélnek [az ottani népek].”

“Mikor kerül a kezünkbe ennél jobb ország?” – mondták [Hunorék]. Ennél az oknál fogva Hunor népe [békés] megegyezéssel annak az országnak a királyához ment, alattvalójává vált; és az ország különféle helyein letelepedett.”

 

Miskolc lpg

 

Az általunk ismert honfoglalás helyett honvisszafoglalásról értesít minket ez az őskrónika:

 

„Végül is a Tiszán átkelő Hunor népe egyesült Hunornak azzal a népével, amelyik Adzsem (Irán) padisahjával erre a tájra költözött és itt telepedett le.”

 

Tehát Attila hunjai a már korábbi időktől fogva itt élő hunokkal találkoznak. Ezek a hunok valószínűleg szkíták lehettek, akik már jóval időszámításunk előtt a térség lakói voltak. Ez megmagyarázná a magyar krónikások ama álláspontját, hogy miért tudósítanak szkíta-hun-magyar folytonosságról.

Sőt, Árpádról az ősgeszta kereken kijelenti, hogy Kabán (Csabán) keresztül Attila leszármazottja.

 

„Kaba nemzetségéből abban a tartományban volt hét bégzáde (főúr), akiket abban az időben kapudánoknak (kapitányoknak) neveztek. Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes leszármazottja volt, Árpádnak hívták.”

 

Istentiszteletek

 

Az Árpád vezette honvisszafoglalókról is sokkal többet tudhatunk meg, mint más krónikákból.

 

„Azután Szidijja uralkodója dívánt (tanács) tartott, s ez a dívánon Árpádot tették meg az összegyűlt hat kapudán és a vitéz hadsereg fővezérének. Azután Szidijja uralkodójától engedélyt kaptak, és egy nap boldog órájában, Atilusz király halála után háromszáz év elmúltával, Iszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, s onnan a tatár kán országa felé csapatonként elindultak.”

 

Erdély hét várát Árpád építtette a krónika tanúsága szerint:

 

„[Ekkor] az erdeli vidékek (Erdély) ellen indult, azokat foglalta el. Ott hosszabb ideig megpihent. Közben Árpád fővezér ott egy várat építtetett, melynek Zibin nevet adta, s tökéletesen felszerelte. A többi hat kapudán is választott magának egy-egy vidéket, és kívánságuk szerinti helyen egy-egy várat építtettek, úgyhogy Erdel tartományában hét erőd készült el. Emiatt azt a vidéket Zibin Burugnak hívták, ami annyit jelent: „Hét vár.” De abban az időben Üngürüsz országának volt egy királya, akit [—]nak hívtak. Amikor Árpád szerdár és a többi kapudán Erdelt elfoglalták, ott hosszú ideig éltek és uralkodtak. Közben Üngürüsz tartományát alaposan szemmel tartották, minden állapotát és tulajdonságát kifürkészték.

 

Árpád magyarjai tehát saját nyelvüket és kultúrájukat látták viszont, midőn a Kárpát-medencébe érkeztek. Ezt olyannyira komolyan vették egyes történészek, hogy erre építve külön elméletet alkottak. Ennek megfelelően László Gyula „kettős honfoglalás” elméletét részben erre a műre alapozta.

 

Geönczeöl Gyula a következő következtetéseket vonja le a Tarih-i Üngürüszből:

 

„Vagyis ezen a »csodálatos hadseregen« belül volt egy mag: vezető, kultúrahordozó réteg, melynek volt egy meghatározó ideológiája, szelleme, programja…”

 

Miből gondolja ezt? A következő sorokból:

 

„a Hunok népéből 10 ezer ember gyűlt össze és a nem rendkívüli teremtményekből is 280 ezer férfi gyülekezett össze…”

Vajon a fent említett „rendkívüli teremtmények” kik lehettek pontosan? És milyen tulajdonságaik tették őket „rendkívüliekké”?

 

Ők lehettek a királyi szkíták? A magyar ősvallás beavatottjai? Olyan különleges képességű és tudású réteg, akik népünket vezették, segítették és szolgálták mágikus tehetségükkel?

A kutatás tovább folytatódik…

 

Tábor 2017

 

A Tarih-i Üngürüsz kiadásai a következők:

 

  • A magyarok története – Tarih-i Üngürüsz/Madzsar Tárihi, Szerkesztők: Matolcsy Ildikó, Prof. Dr. Blaskovics József, Sebestyén Lajos, Szalay Károly, (lektor: Vass Előd), Magvető Könyvkiadó (Magyar Hírmondó sorozat), Budapest, 1982, (ISBN 963-271-719-8)
  • Hazai György: Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája: a Tarih-i Ungurus és kritikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1996. (ISBN 9630574071)
  • Hazai György: Nagy Szülejmán udvari emberének krónikája. A Tarih-i Ungurus és kritikája. Dunaszerdahely, Lilium Aurum Kiadó, 2009. (ISBN 978-80-8062-395-1)
  • Dr. Blaskovics József: A magyarok története – Tárih-i Üngürüsz Madzsar Tárihi, Kiadó: Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség, Léva, 1996 (ISBN 80-967344-0-7)
  • Magyarország története : Tárih-i Üngürüsz vagyis Üngürüsz története (török kéziratból ford., jegyz., utószók: Blaskovics József; előszó, amerikai kiad. szerk. Geönczeöl Gyula), Cleveland, Classic Printing, 1988.

 

Bárki csatlakozhat hozzánk, aki egyetért elveinkkel és gyakorlati útmutatásaink alapján kívánja követni az igazi magyar virtust kibontakoztató napvallást.

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..