Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A távollátás testi és lelki okai

Az emberek közel fele találkozott már személyesen a távollátás problémájával. Hogyan tesztelhető ez a fiatalkorban még csak lappangó tünet? Milyen módon orvosolható a távollátás?  Milyen technikákat kínál a természetgyógyászat? Milyen önismereti és spirituális okai lehetnek a távollátásnak?

 

A távollátás tünetét viszonylag könnyű megérteni, hiszen a látásélesség egy olyan problémájáról van szó, amelynek lényege, hogy a szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép a retinán (ideghártyán). Szokás még túllátásnak is nevezni. Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közelieket viszont nem.

 

Ennek a tünetnek a fiziológiai oka abban keresendő, hogy a szem fénytörő képessége elmarad az egészséges dioptriától. Ilyenkor a szemgolyó túl rövid, mérete kisebb az átlagosnál, a lencse laposabb, vagy hiányzik. Ennek tudható be, hogy a közeli tárgyról érkező fénysugarak a szemgolyó mögött találkoznának, minthogy a szem törőereje csökken.

 

A távollátást jelenleg főként genetikai okokkal magyarázzák. Nem önmagában számít betegségnek, hanem más veleszületett betegséggel jár együtt. A távollátás hátterében további szerepet játszik az életkor és a szem úgynevezett akkomodációs (alkalmazkodási) képessége.

Az emberek közel fele távollátó. Így a távollátás voltaképpen egyfajta fénytörési hibának számít.

 

Hogyan állapítható meg a távollátás?

Mivel a hiperópiások gyakran jól látnak messzire, ezért egy betűtáblás teszttel nem feltétlenül tudjuk felállítani a kórismét. Létezik azonban olyan teszt, amely a látásélességet alaphelyzetben, majd a közelre nézéshez való alkalmazkodást akadályozó anyag szembe cseppentését követően méri a látásélességet. Így már kimutatható a távollátás diagnózisa.

 

A távollátás osztályozása: gyenge (3 dioptriáig), közepes és erős (6-8 dioptrián felül).

Az első kettő esetben a szem a lencse összehúzásával egyenlíti ki a távollátást. Ez eleinte nem feltűnő, ám idővel a távollátás tünetei között jelentkezik az általános közérzetromlás és a fejfájás, melynek elválaszthatatlan kísérőjelensége a látás elhomályosulása.

 

A gyerekek távollátónak születnek, de ez az állapot a kor előrehaladtával csökken. Természetesen a közepes vagy az erős távollátást már gyerekkorban szükséges korrigálni. Ellenkező esetben fennáll a kancsalság veszélye. Az erősen távollátókat viszont nem fenyegeti az akkomodatív kancsalság, mert a szem fénytörése közelre áll be. Természetesen a szem alkalmazkodási képességének megvannak a maga határai, a korral ugyanis csökken, ami a távollátás erősödését okozza. Ezért kell például idősebb korban egyre távolabb tartani a könyvet olvasáshoz az ilyen típusú probléma esetén.

 

A távollátók hátránya, hogy a zöldhályog egyik típusára hajlamosak, ellenben a különféle sportoktól nincsenek eltiltva, legalábbis egészségügyi szempontból ritkán.

 

Ma az orvostudomány pozitív törőerejű, gyűjtőlencsékkel (konvex, pluszos) lencsékkel igyekszik korrigálni a távollátást. A módszerek egész tárháza ismert: az olvasószemüveg, a bi- és trifokális lencsék, a folytonos átmenetet biztosító lencsék, a félszemüvegek, a multifokális kontaktlencsék és a multifokális intraokuláris lencsék.

Létezik még a monovíziós technika, amely során az egyik szemet közelre, a másikat távolra állítják be élesnek. Ezen kívül még a lézeres szemműtét kínálhat valamiféle megoldást.

A természetgyógyászat nem kevés eredményt tulajdonít a szemtornának is, amellyel dioptriákat tudtak javítani a páciensek látásélességén. A Távol-Keleten bevett és bevált szokás a szem akupresszúrás pontjainak az ingerlése, amely sokszor csodákra képes. Idetartozik a reflexológia, amely a talptól kezdve a fülcimpáig kínál különféle zónákat, amelyek stimulálása hozhat sikert.

Említést érdemelnek még a különböző energiafejlesztő gyakorlatok és a csontkovácsolás, amelyet az orvostudomány nem, viszont a tradíciók és emberek milliói dicsérnek.

 

Ezek után térjünk rá a távollátás szellemi és lelki okaira, melyek között első helyen szerepel a karmikus adósság törlesztése. Ez nem mindig hangzik szívmelengetően, így most sem, de sok mindenre felhívja a figyelmet. Így többek között arra, hogy miként viszonyulunk az agresszióhoz. Hajlamosak vagyunk-e az agressziót eltárolni magunkba, bezárni a belső világunkba, önmagunkat mérgezni vele, hogy idővel elfojtott és ki nem élt dühként generáljon testi tünetet? (Példának okáért távollátást?) Vagy éppen fordítva, gyakorta átengedjük magunkat az érzelmeinknek, elsősorban a negatív indulatainkat és sokszor még magunk számára is meglepő módon engedjük bensőnkből kitörni a dühöt?

Ha ezt a kérdést helyesen meg tudjuk válaszolni, akkor rájöhetünk, hogy a problémáinkat egy új szemszögből, egy másfajta nézőpontból kellene szemlélnünk. Nevezetesen, egy helyes viszonyt kellene kialakítanunk az énünk és a környezetünk között. Ezt megfogalmazhatnánk úgy is, mint a helyes alkalmazkodás receptjét.

 

Összegezve, a távollátónak lelki értelemben azt kell látnia, hogy a személyisége és a világ közötti viszony hogyan harmonizálható. Nem érdemes belemenekülni a távlatokba addig, amíg a jelenben ezt a pszichés problémát meg nem oldottuk.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..