Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A Teremtő a tudomány szemszögéből

A tudomány nem hisz Istenben? A tudomány ateista? Minden tudós kételkedik? Mi bizonyítja Isten létét tudományos szempontból? Egy eszmefuttatás és sok-sok rejtély!

 

A tudomány attól tudomány, hogy tudáson alapszik. Kérdés: kinek mi a tudás? Honnantól válik tudássá valami? Mit tudunk biztosan?

Először minden tudás viszonylagos, mert nincsen biztos tudás az emberiség birtokában. Még a legokosabb, legképzettebb, legsokoldalúbb és legbölcsebb embernek sem. Akkor mire vág fel a legtöbb tudós? A hitére! Hisz abban, hogy amit eddig megtanult, helyes, működőképes és igazolható az ember alkotta tudomány módszereivel. De ha egy módszert kifejezetten úgy alkotok meg, hogy valamit igazoljon, akkor nem meglepő, hogy bizonyítani fogja a feltevéseket! A tudós tehát a saját igazában hisz, amit sorra döntenek meg az évszázadok, az évtizedek, de mostanság jobbára az évek. Így a tudomány belefullad az átmenetiségbe.

Ezzel együtt a tudomány felbecsülhetetlen értékek és módszerek letéteményese az emberiség történetében, de olykor nem árt végiggondolni, hogy mire alkalmas és mire nem, hogy hol tart, s hol tapogatózik egyelőre sötétben.

 
Amit a tudomány nem tud, az ismeretlen, vagy terra incognita (ismeretlen terület), amely még egyelőre felfedezésre vár. Ebből van a legtöbb dolog a világegyetemben: ismeretlenből. De álljunk meg egy szóra, tudniillik a „van”-nál. A tudomány saját bevallása szerint legalább azt tudja, hogy mi az, ami létezik, de egyelőre csak kis mértékben fedezte fel magát a létet és az életet. A tudomány készségesen beismeri, hogy nem ő alkotta a létet, nem ő találta ki az életet. Sőt törekszik megfejteni e nagy kérdéseket: mi a lét? Mi az élet? Hogyan keletkezett az élet? Mi alapján szerveződik? Mi a mozgás? Ki vagy mi indította el a mozgást és az életet? Miért lett éppen olyan, amilyen? Meddig marad így? Milyen törvények irányítják?

 

A vallásoknak bezzeg mindezekre van kész válaszuk. De a tudomány ezt képzelgésnek hiszi. Már megint hiszi, de nem tudja. Merthogy nem tudja megcáfolni, nem tudja bebizonyítani, hogy nem úgy történt, vagy nem úgy van, legfeljebb csak annyit tud, hogy feltételezi és bizonyos elméletek szerint leírja, feltárja és néha felhasználja a valóság egyes elemeit. Meg aztán a tudomány nem moralizál, míg a vallás és a spiritualitás igen.  Honnantól érdekesek ezek a kérdések? Onnantól, hogy az ember szembesül a semmivel. A semmi hatalma ugyanis a legnagyobb! Az embernek pedig nincsen számottevő hatalma! Az elmúlás és a halál felett például nincs. A tudomány késleltetni igyekszik az elmúlást, de a változásoknak nem tud ellenállni.

 

A másik megközelítés: az intelligens tervezettség. Ha feltételezünk egy teremtő lényt, aki eltervezte, majd megvalósította azt, amit teremtésnek, létnek, életnek és törvényszerűségeknek hívunk, akkor a következő gondolat már megengedi, hogy következtessünk a meglétére: a világegyetem elrendezése és törvényei olyan pontosan alkalmasak az intelligens élet kialakítására, hogy ha bármelyik paramétert csak egy icipicit megváltoztatnák valamelyik irányban, az egész multidimenzionális rendszer egy pillanat alatt összeomlana. Másik oldalról nézve, annak az esélye, hogy egy ilyen bonyolult világegyetem és élet kialakulhasson ex nihilo (a semmiből), gyakorlatilag elképzelhetetlen, legfeljebb erős meggyőződéssel hihető. De nem tudható, s nem tudományos!

 

A következő fontos kérdéskör: a túlvilág és Isten léte. Minden kétséget kizáró bizonyíték nincsen, nem áll rendelkezésünkre Isten létezését illetően, viszont visszatértek olyanok a túlvilágról, akik már megjárták az ismeretlent – e sorok szerzőjének is kijutott már több ilyen megtapasztalás, de talán Jézusra, a megvilágosodottak ezreire hivatkozhatnék még. Nem is elsősorban a halhatatlanság kérdése, mint inkább a csodák mibenléte az, amely Istenre és a láthatatlan világok intelligenciáira ráirányítják a figyelmet. A legtöbb ember az idő múlásával kopik, gyengül és megöregszik, a világegyetem azonban nem, mivel fundamentumát tudatmezők és energiamezők szövevénye képezi és összefonódottságából fakadóan végtelen átalakulásokon megy keresztül. Ezt tekinthetjük emberi értelemben tökéletesnek és a tervezőjét egy tökéletes tudatmezőnek. Ennek a valakinek – Tudatnak – az alkotásai nem csak az eloszlásukban, a variációikban és a kölcsönösségükben csodálatra méltóak, hanem a tekintetben is, hogy mindannak, amik kialakulhatnak Belőle és majdan egyszer a jövőben megtörténhetnek Benne, már eleve benne találhatók mint megvalósulásra kész potenciák.

 

Ha a végtelen potencia = Isten, akkor a tudomány már igazolta is Isten létét. Ha ettől többet feltételezünk Istenről, akkor a céljait kellene kifürkészni, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz.

 

Ha Isten = Élet, akkor megint csak igazoltuk Istent, legalábbis alanyi jogon ezt állíthatjuk nyugodtan.

 

Ha Isten = Túlvilág, amit nem ismerünk, akkor szintén tudományos tényként állíthatjuk, hogy igen.

Más lapra tartozik, hogy a túlvilág érthetetlen és értelmezhetetlen a mai tudományos megközelítések és gondolkodásmódok többségével.

 

Azután jött a kvantummechanika, amit igazán a nagy fizikusok se értettek, de ez már kijelölt egy utat az ismeretlenbe, a rejtettbe. Faramuci módon, aki csak az anyagban és az anyagi univerzumban hisz, az is Istenben hisz, mivel az előbbi definíciókkal élve, Isten egyik része – igaz, nagyon csekélyke – az anyagi világegyetem. Ennél fogva az anyag tudományának kutatói Isten részleges megnyilvánulásának detektívjei, akik mint azt a cikkem elején bemutattam – szintén nem tudnak nem hinni, s nem tudnak rögtön, mindent készen tudni, csak részlegesen. Akkor viszont egy tudós miben különböznek egy filozófustól, vagy egy teológustól, kérdem én? Hát, lényegében semmiben, csak más oldalról közelíti meg a rejtett világokat és a végtelent.

 

Ha ad abszurdum bebizonyosodna a tudományos igényeket maximálisan kielégítő módon, hogy Isten létezik, akkor megérhetnénk Őt a jelenlegi elménkkel, a mostani tudatosságunkkal? Erősen kétlem. Olyanra vágyunk, amire még nem vagyunk felkészülve.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..