Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A titokzatos szabir nép és a magyarság kapcsolata

A szabir nép valaha egy Szubartu nevű területen élt Mezopotámiában. Eredetük ismeretlen, csak annyit lehet róluk tudni a sumér agyagtálákból, hogy léteztek és az írott történelem előtti időkben népesítették be a Folyamközt. A sumérok, akiknek eredete nem kevésbé mitikus és kérdéses, egyszerűen ott találták őket a Tigris és az Eufrátesz vidékén.

 

 

Bobula Ida nyelvész a „szubartu” szóra a „szabadnak született nép országa” megfejtést adja. Emellett említést érdemes Badiny Jós Ferenc professzor, aki szerint a subar (sapir, sabir) kifejezés jelentése „jövőbe látó pap”, illetve „naparcút” és „ragyogó arcút” jelent.

 

A történelemkutatás írott emlékek és régészeti leletek hiányában nem tud teljesen kielégítő választ adni sem a magyarság, sem a szabirok, sem a sumerok származására. Ennélfogva, ha valakit az őseredet kérdése izgat, kénytelen kutatni és olyan következtetéseket levonni, melyeket vélhetően az idő majd igazolni fog.

 

 

A tényeknél maradva, annyit bizonyosan állíthatunk, hogy Samuel Kramer professzor egy több mint 4000 éves tábla alapján rekonstruálni tudta az őstörténelem egy részét. Fordításából kiderül, hogy valaha az egész Földön egyetlen nyelvet beszéltek az emberek, nevezetesen, a subar nyelvet. Akkoriban még harmóniában éltek az emberek az istenekkel és egységet alkottak velük.

 

Később, amikor a sumérok megjelennek a történelem színpadán, akkor már fejlett szabir vagy szubar városokat találnak ott. Tehát a híres sumér városállamok előtt már létezett fejlett, idilli kultúra a Földön. Talán ez volt az Édenkert vagy a Paradicsom prototípusa, amelyről több kultúra hagyománya megemlékszik.

 

Érdekes összevetés a Bibliával, hogy Szubartu lehetett-e az Édenkert, vagyis az a hely, ahol az első emberek megjelentek a Földön és békében éltek a természettel. Ennek eldöntését rábízom az olvasóra! A mai tudomásunk szerint létezett egy Szubartu nevű állam, melyet Szárgon akkád király legyőzött.

 

Ehhez vegyük hozzá, hogy az erdélyi tatárlakai lelet tartalmazza a sapir/sabir képjelet sumer írással. Ráadásul mindkettő olyan helyről került elő, ahol fejlett városállamok voltak. A legproblematikusabb a leletek kora, mivel esetükben több mint 7000 évvel kell visszatekerni az idő kerekét.

 

Mivel a szabirokra, subarokra, tehát Szubartu népére utaló jeleket több helyen is megtalálták a Kárpát-medencétől a Közel-Keletig, ezért érdemes eltűnődni e nép kilétén és jelentőségén.

 

 

Theophylaktos Simoccates írja a hunokról:

„A barselt, az onogur, a sabir s ezeken kívül néhány más hun nép is igen nagy rémületbe esett,”

(Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai, Balassi Kiadó, Budapest, 1998, 15.)

 

Bíborbanszületett Konstantin írja a magyarokról:

„De abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból sabartoi asphaloi-nak (szabartoi aszfaloinak) nevezték.”

 

Prcopius szerint „a hunoké, akik a szabir nevet viselik”

vagy

„Ibi Hunni, quos Sabiros appellant, et aliae quaedam gentes Hunnicae habitant.”

Procopius: De bello Gothico, IV.3, In: Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae, B. G. Niebuhr, Bonn, 1833, 469. (Ugyanúgy a hunok, akiket szabiroknak neveznek, és más hun szövetségesek).

 

„Malalas Justinianus uralkodásának első évében (527) írt a szabír hunok fejedelemnőjének a bizánci udvarral kötött szövetségéről és a perzsák elleni küzdelméről.” Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai, Budapest, 1934, 69.

 

Theophanes írja:

„Hoc anno Unni, quibus Saber appelatio, Caspiarum portarum limitibus emensis…”

Ez évben a hunok, akiket szabereknek neveznek, kiáradtak a Kaspi-kapukon keresztül…”

 

Egyes történészek a szabirokat azonosítják a magyarok őseinek tartott szavárdokkal.  Harmatta János szerint a szabirok/szavárdok neve kelet-iráni szaka eredet.

 

A szabir népénév egyébként számos Eurázsiai földrajzi névben is feltűnik. Például Savaria, vagyis Szombathely neve is ilyen.

 

Összefoglalva az eddigi tényeket, egy olyan kép rajzolódik ki előttünk, mely szerint a sumérok előtti időben egy fejlett ősnép lakta Subartut (Mezopotámiát) és a jelek szerint a Kárpát-medencét is, akik szabadok voltak, közös nyelvet beszéltek, azonos jelekkel írtak, városokat építettek, egyazon vallásuk volt, békében éltek egymással és a történeti beszámolók szerint a hunok és a magyarok egyik ősi ágát alkották. Elnevezésük – sapir, subar, sabir – utal a spirituális beállítottságukra is, hiszen naparcúak, ragyogó, fénylő arcúak voltak, akik képesek voltak együtt élni az isteni renddel. Így rajzolódik előttünk a szabir-magyar kapcsolat.

 

 

Írta és szerkesztette: Száraz György

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?