Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A többség uralma – Alexis de Tocqueville gondolatai

Az amerikai demokrácia, avagy A demokrácia Amerikában (franciául De la Démocratie en Amérique) – fordíthatjuk így is, úgy is – című művében egy francia társadalomtudós, bizonyos Alexis de Tocqueville, olyan gondolatokat fogalmazott meg, amely viszonyítási pont lehet az olyan időkben, amikor az ideológiák meddővé válnak, és az emberek életét egymással számháborúzó politikusok és populista vezetők keserítik meg. Olykor érdemes elgondolkodni azon, hogy egy többségi demokráciába miként tudnak egyesek diktatórikus elemeket belecsempészni.

forrás: http://rogueoperator.files.wordpress.com/

 

A demokrácia alapeszméit elemzi a francia gondolkodó klasszikus művében, amely az 1830-as évekbeli Amerikai Egyesült Államok demokratikus intézményrendszerét mutatja be. Nem csak egyszerűen feltárja a rendszert, hanem egyszersmind megjósolja annak jövőjét.

Aktualitásánál fogva különösen érdekes egy gondolatmenete, amelyet a többség uralmának szentel: mivel ez a fajta uralom is már csak olyan, hogy pillanatok alatt zsarnokságba csaphat át, ha nem tartjuk kordában.

Még frappánsabbak a vallás és a demokrácia összefonódásáról szóló meglátásai, amelyek sok mindent eredményezhetnek, a harmóniát kivéve. Ebből már mindenki kitalálhatja, hogy ezek a közel 200 évvel ezelőtt papírra vetett sorok, akár rólunk is szólhatnának, legalábbis egyes jegyei felismerhetőek, holott Tocqueville nem volt jós, nem volt próféta, csak az emberi elme trükkjeit követve többek között arra mutatott rá, hogyan tudjuk egymás előtt kijátszani, eltorzítani, látszatba burkolni és egymás ellen felhasználni még az alapvetően jobbító és nemes célzatú dolgokat is.

 

Alexis de Tocqueville egyebek mellett előre jelezte, hogy a rabszolgaságról szóló vita egyszer majd szétszakítja az Egyesült Államokat, amely az amerikai polgárháború során meg is valósult. Abban sem tudott tévedni, hogy az Egyesült Államok és Oroszország két, egymással rivalizáló szuperhatalommá fog majd válni.

 

Ez a kétkötetes mű Magyarországon már a reformkorban megjelent. A mai napig a világ egyik klasszikus olvasmányának számít azokon az egyetemeken, ahol politikával, történelemmel és általában társadalomtudományokkal foglalkoznak. Szerintem azonban minden gondolkodó ember sokat meríthet belőle szakirányú képzettség nélkül is. Álljon itt ennek igazolására és megfontolásra néhány, a többség uralmára vonatkozó részlet.

 

 forrás: http://redgreenandblue.org/

Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia

 Hetedik fejezet

A többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei

„A demokratikus kormányzatok lényegéhez tartozik, hogy a többség uralma ezekben abszolút.” Az amerikai alkotmányok ezt próbálták mesterségesen növelni. „Az amerikaiak úgy akarták, hogy a törvényhozó testület tagjait a nép közvetlenül nevezze ki, méghozzá igen rövid időtartamra.”

„A törvény növelte azoknak a hatalmaknak az erejét, amelyek eleve erősek voltak, s mindinkább gyöngítette azokat, amelyek természettől fogva gyöngék voltak.”

„Több államban a törvény a többség választásától tette függővé a bírói hatalmat.”

Egy rossz szokás: a választók előírják a választottjuknak, hogy miképpen viselkedjen.

„A többség erkölcsi uralma részint azon az eszmén alapul, hogy az emberek egyesült csoportjában több a felvilágosultság és bölcsesség, mint egy magányos egyénben, s a törvényhozók nagy számában, mint egyéni kvalitásaikban.”

„Azt az eszmét, hogy felvilágosultság révén a többség joggal kormányozza a társadalmat, az első bevándorlók hozták magukkal az Egyesült Államok földjére.”

forrás: http://4.bp.blogspot.com/

 

A többség mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában a demokráciákra természetszerűleg jellemző törvényhozási és közigazgatási bizonytalanságot

„A törvényhozás ingatagsága a demokratikus kormányzat belső baja, mert a demokráciák természetükből következőleg emelnek új meg új embereket hatalomra.” „Amerikában a törvényhozóknak szuverén hatalmat adnak.” Amerikában évről évre új képviselőket választanak, és itt a legkevésbé tartósak a törvények.

Nem csak a törvények ingatagok, hanem a közigazgatás is.

 

A többség zsarnoksága

„Utálatosnak és istentelennek tartom azt a tételt, mely szerint kormányzás dolgában egy nép többsége mindent megtehet; ugyanakkor minden hatalmat a többség akaratából eredeztetek.”

„A tejhatalom rossz és veszélyes dolog önmagában véve.” „És ami engem leginkább zavar Amerikában, az nem az ott uralkodó túlzott szabadsága, hanem éppen a zsarnokság elleni biztosítékok csekély száma.” „Ha egy embert vagy pártot igazságtalanság ér az Egyesült Államokban, ugyan kihez fordulhat orvoslásért?”

„Ha viszont feltételezünk egy olyan törvényhozó testületet, amelyik összetételében a többséget képviseli, de mégsem szolgálja szükségképpen annak szenvedélyeit, egy olyan végrehajtó hatalmat, melynek önálló hatás- és jogköre van, s egy bírói hatalmat, mely független a másik kettőtől – akkor is demokratikus kormányzatról van szó, csak a zsarnokság számára nem nyílik szinte semmi lehetőség.”

 

A többség mindenhatóságának következményei az amerikai köztisztviselők döntéseire

„Az Egyesül Államokban a többség mindenhatósága, miközben elősegíti a törvényhozó törvényes despotizmusát, kedvez a magisztrátusok önkényének.”

„A törvény általában a mieinknél jóval nagyobb szabadságot enged az amerikai tisztségviselőknek abban a körben, amelyet megszab nekik.”

 

Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a gondolkodás fölött

„Amerikában nem így van? Amíg a többség bizonytalan, az emberek beszélnek; mihelyt azonban végleg kialakult, ki-ki elhallgat, s barát, ellenség, úgy tűnik, egy hajóban evez.”

„A többség ereje viszont egyszerre anyagi és erkölcsi, s az emberek akaratára éppúgy hat, mint cselekedeteire, egyszerre akadályozván a cselekvés tényét és szándékát.”

„Nem ismerek országot, ahol általánosságban véve kisebb lenne a szellemi függetlenség és korlátozottabb az igaz véleményszabadság, mint Amerikában.”

„A többség tehát szüntelen önimádat állapotában él.” „Amerikában nincs szellemi szabadság.”

 

A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti jellemére; az udvari szellem az Egyesült Államokban

„Ama hatalmas tömeg közepette, amely az Egyesült Államokban a politikai pályán tolong, vajmi kevés olyan férfit láttam, aki azt a férfias nyíltságot, gondolati önállóságot mutatta volna, amely a régi időkben mindig megkülönböztette az amerikaiakat, s amely bárhol fordul is elő a világon, a nagy jellemek szembeötlő vonása.”

„A zsarnokság sokkal inkább lealacsonyítja azt, aki aláveti magát neki, mint aki rákényszeríti másokra.”

 

Az amerikai köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad

„A demokratikus köztársaságokban a társadalmat irányító hatalom nem szilárd, mivel gyakran változtatja letéteményeseit és céljait. Ám ahová csak elér, ereje szinte ellenállhatatlan.”

„Ha Amerikában a szabadság valaha is elvész, azt a többség mindenhatóságának kell felróni, mely kétségbeesésbe taszította a kisebbséget, s arra kényszerített, hogy anyagi erőszakhoz folyamodjon.”

„Minden kormánynak az igazságosságra kell irányulnia: ezt a célt tűzik maguk elé az emberek, amikor egyesülnek.”

„Ha egy társadalomban a legerősebb párt könnyen összeszedheti erejét és elnyomhatja a gyengébbet, elmondhatjuk, hogy itt anarchia uralkodik, akárcsak a természeti állapotban.”

forrás: http://nbclatino.files.wordpress.com/

Nyolcadik fejezet

Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban? A közigazgatási centralizáció hiánya

„A korábbiakban a centralizációnak két fajtáját különböztettem meg: az egyiket kormányzatinak neveztem, a másikat közigazgatásinak.” Egyedül az előbbi létezik Amerikában.

„A mind nagyobb hatalmúvá váló többség nem növelte a központi hatalom jogkörét, inkább mindenhatóvá tette a maga területén. Így egy-egy ponton a zsarnokság ugyancsak nyomasztó lehet, de mindenkire nem terjedhet ki.”

„Ha a többséget képviselő központi kormány kiadott egy fellebbezhetetlen rendeletet, utasításának végrehajtása érdekében kénytelen olyan ügynökhöz folyamodni, akik egyáltalán nem függenek tőle, s akiket nem ellenőrizhet lépten-nyomon. A községi testületek és a megyei közigazgatási szervek tehát megannyi rejtett zátonyt alkotnak, melyek feltartóztatják vagy megosztják a népakarat áradását. Bármily elnyomó is a törvény, a szabadság menedéket találhat a törvény végrehajtásának módjában; a többség nem ereszkedik le a részletekig, ha szabad így mondanom, nem megy bele a közigazgatási zsarnokság kisded játékaiba. Eszébe sem jut, hogy megtehetné, mivel nincs teljesen tudatában a hatalmának. Csak természetes erejét ismeri, s még nem tudja, meddig terjesztheti ki határait.”

 

forrás: phil.elte.hu

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..