Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A tudósok felfedezték az emberi test egy új részét

Véleményem szerint a közeljövőben számíthatunk arra, hogy egyre több és több új részt fedeznek majd fel tudósaink és az önfejlődés útját járó spirituális képességeiket fokozatosan aktiváló emberek a testünkben és a lelkünkben. Mi lehet ennek a tendenciának az oka és a célja? Álláspontom szerint, minden bizonnyal az érzékelésünk megváltozása.

 

Tudvalevő, hogy paradigmaváltáson, korszakváltáson és tudatváltáson megyünk keresztül. Ennek fényében minden eddig megszokott elv kissé módosul – az érzékelésünk egyre több síkúvá válik. Nem csak az agyhullámok, nem csak az aura, nem csak a lélek és a tudatalatti, hanem a fizikai test is tartogat némi felfedezésre váró, új meglepetést a számunkra. Ebbe a sorba illeszkedik a következő hír a tudomány világából.

 

A nyirokrendszer térképe: bal oldalon a hagyományos, míg jobb oldalon a kutatók felfedezései áltat újrarajzolt verzióban. Image courtesy of University of Virginia Health System.

A nyirokrendszer térképe: bal oldalon a hagyományos, míg jobb oldalon a kutatók felfedezései áltat újrarajzolt verzióban. Image courtesy of University of Virginia Health System.

 

Amikor ma reggel felébredtél, egy teljes mértékben megújult testrésszel tetted ezt, legalábbis a tudomány szemével nézve így történt. Ezt az „új” részedet szemmel nem láthatod, kézzel nem tapinthatod, ámde létfontosságú szerepet játszik az immunrendszer és az idegrendszeri betegségek megértésében.

 

A Virginiai Egyetem Orvostudományi Karának kutatói nemrégiben felfedeztek egy régóta rejtőzködő edényrendszert, amit ők a „központi idegrendszer nyirokedényeinek” neveztek el, amelynek feladata nem más, mint a nyirokfolyadéknak az agyból a környező nyirokcsomókba történő szállítása.

 

A Nature magazinban megjelent felfedezés felrázta a tudományos társadalmat. A tanulmányt Antoine Louveau vezette, aki az említett egyetemen Jonathan Kipnis (az agy immunológiájára és neurológiájára szakosodott központ igazgatójának) laboratóriumában dolgozó munkatárs. A csoport azt követően bukkant az edénykékre, hogy Louveau egy olyan módszert fejlesztett ki, melynek segítségével az egerek agyhártyáját (az agyat burkoló membránt) a nélkül lehet tárgylemezre helyezni, hogy annak lágyszövetei sérülnének. Amikor felfigyeltünk az edényszerű mintákra az immunsejtek eloszlásában, leteszteltük azokat nyirokedényekre is, s az így kapott eredmény mindenkit meglepetéssel töltött el. Az emberi agyból vett mintákban is felfedeztük azokat.

 

Ez a felfedezés olyan, mint amikor véletlenül belebotlunk egy unikornisba a neuro-immunológia területén. (A neuro-immunológia az idegrendszer és az immunrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület). Nemhogy ez idáig teljesen rejtett volt ez a rendszer, de ráadásul a tankönyvek a puszta léte ellen érveltek. Végül is, a neuro-immunológusok eddig sokat vesződtek az agy csatornázottságának és gyulladási folyamatainak megfejtésével.

 

Amikor minden más szövet a testben begyullad, akkor a kórokozók és a molekulák a helyi nyiroksejtekbe áramolnak, ahol az immunsejtek aktiválódnak és felveszik velük a harcot. „Az agyban a meggyőződésünk szerint ez a rendszer nem létezett. Amikor először vettük észre a rendszert, teljesen letaglózott.” – mesélte Kipnis.

Valószínűleg ezeknek az újonnan felfedezett edénykéknek a mély elhelyezkedése tudta eddig titokban tartani őket. Felfedezték azokat a durális sinusokban, amelyek a vért szállítják az agy belső és külső ereiből a belső torkolati vénába. Megtalálhatók a nagyobb véredények közelében is, amelyek eltakarták őket a szemeink elől.

 

Ezek az edénykék a „nyirok endotél sejtjeinek valamennyi molekuláris jegyeit” magukon viselik. – írják a kutatók. – Folyadékot és immunsejteket szállítanak az agyból az agy-gerincvelői folyadékban, s kapcsolatban állnak a mélyebb nyakszirti nyirokcsomókkal, ahol ki-be lépnek.

 

Kipnis arra is felhívja a figyelmet, hogy az emberi agy sokkal, de sokkal komplikáltabb, mint az egereké, ezeket az új edényeket nagy alapossággal kell tanulmányozni jobb megértésük érdekében. Mindazonáltal, roppant izgatott a tekintetben, hogy ez a felfedezés milyen szerepet tölthet majd be egyes betegségek értelmezésében és kezelésében, mint amilyen a sclerosis multiplex, az Alzheimer-kór és az autizmus: „A legfontosabb dolgok azért még felfedezésre várnak.”

 

Ha végiggondoljuk Kipnis és Louveau eredményeit, akkor talán mi is tágabb elmével és más szemszögből pillantunk a saját testünkre, mint eddig tettük. Sem az orvostudomány, sem semelyik társa nem lezárt diszciplína. Ebből következik, hogy rengeteg rejtély vár még felfedezésre a testünket illetően, a szellemünkről és a lelkünkről már nem is beszélve.

Forrás: http://mentalfloss.com/article/65435/scientists-discover-new-part-human-body

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..