Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A tudósok megsütötték a világ első, laboratóriumi marhahúsból készített burgerét

Az in vitro (nem az élő test teremtette környezetben) készített burger választ adhat az élelmiszerhiányra és segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben.

 

http://extras.mnginteractive.com/

 

Nyugat-london egyik szeglete gasztronómiai és tudománytörténelmi hellyé fog előlépni hétfőn, amikor a tudósok elkészítik és fel is szolgálják a világ első, laboratóriumban előállított marhahúsból készített burgerét.

 

Az in vitro burgert – amelyet marha őssejtekből tenyésztettek ki és a megalkotója szerint az első példa arra, hogy választ adjon a globális élelmiszerhiányra és felvegye a harcot a klímaváltozással – meg fogják sütni egy serpenyőben és két önkéntes meg is fogja kóstolni.

 

A burger több éves kutatómunka eredménye, mely Mark Post holland tudós, a Maastrichti Egyetem érbiológusának a nevéhez fűződik, aki azon dolgozik, hogy a Petri-csészében kitenyésztett hús egy napon majd az igazi alternatívája lehessen az állatállomány által kínált húsnak.

 

A világ legdrágább hamburgerét 250 000 euróból állítják elő egy laboratóriumban.

 

A burgerben található húst 20 000 fehérjeszál összekötésével állították elő, amelyeket szarvasmarha őssejtekből tenyésztettek ki a Mr. Post laboratóriumában.

A szövetet a sejtek gyűrűbe rendezése révén növesztették egy tápláló zselé középpontja köré, mintha az egy fánk lenne – magyarázza Mr. Post.

 

A burger elkészítéséhez a tudósok a tenyésztett marhahúst olyan egyéb, a burgerekhez hagyományos módon felhasznált összetevőkkel kombinálták, mint a só, a zsemlemorzsa és a tojáspor. A céklalé és a sáfrány azért került bele, hogy természetes színt kölcsönözzön neki.

 

„A mi burgerünk tehénből kivont izomsejtekből készül. Semmilyen módon nem változtattuk meg őket.” – közölte nyilatkozatában Mr. Post. – „Hogy ez sikerüljön, ahhoz úgy kell kinéznie, olyannak kell lennie érzetre és remélhetőleg ízre is, mint az igazinak.”

 

Mr. Post úgy véli, hogy a siker nem csak egy finom burgert jelentene, hanem egy lehetőség felfedezését is, amely a húsgyártás egy fenntartható, etikus és környezetbarát alternatívája lehet.

 

http://d30fl32nd2baj9.cloudfront.net/

 

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2006-os jelentése szerint az iparosodott mezőgazdaság „nagymértékben” hozzájárul a klímaváltozáshoz, a légszennyezettséghez, az elsivatagosodáshoz, az energiafelhasználáshoz, az erdőirtáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez.

 

Az Állatállomány hosszú árnyéka címet viselő tanulmány kijelenti, hogy a húsipar kb. 18 százalékkal járul hozzá a világ üvegházgáz-kibocsátásához és az az arány várhatóan nőni fog, mivel a gyorsan fejlődő országok – mint amilyen Kína és India is – fogyasztói egyre több húst esznek.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az éves hústermelés várhatóan növekedni fog: 2030-ra 376 millió tonnára fog emelkedni az 1997-1999 közötti 218 millió tonnáról. A világ népességnövekedése következtében fellépő kereslet várhatóan e fölé fog emelkedni.

 

Mr. Post idézi a FAO számadatait, amelyek arra utalnak, hogy a hús iránti kereslet a számítások szerint több mint kétharmaddal fog nőni 2050-re.

 

Az állatjóléti kampányolók üdvözölték a tenyésztett húst és nagy jövőt jósoltak neki.

 

„Az in vitro technológia a tehenekkel és csirkékkel teli kamionok, a vágóhidak és a nagyüzemi állattartás végnapjait jelenthetik.” – közölte egyik nyilatkozatában Az emberek az állatok etikus kezeléséért (PETA) nevű kampánycsoport. – „Ez csökkenteni fogja a széndioxid-kibocsátást, megóvja a vizeket és biztonságosabbá teszi az élelmiszerellátást.”

 

A 2011-ben nyilvánosságra hozott vizsgálat, amely a különféle hústípusok relatív környezeti hatásait hasonlítja össze – beleértve a bárányét, a sertését, a marháét és a tenyésztett húsét – kimutatta, hogy a laboratóriumban tenyésztett terméknek messze a legkisebb kihatása van a környezetre.

 

Hanna Tuomisto, aki az Oxford University Vadvilág Fenntartásának Kutatási Részlegét vezette, úgy találta, hogy a húsfélék in vitro növesztése 35-60 százalékkal kevesebb energiát használ fel, 80-95 százalékkal kevesebb üvegházgázt bocsát ki és kb. 98 százalékkal kevesebb földet vesz igénybe, mint a hagyományos módon előállított állati hús.

 

Miközben a hétfői sült hús a világ első és csupán a kezdeti bizonyító eljárása lesz, a holland tudós arra számít, hogy a következő 20 éven belül megkezdődhet a tenyésztett marhahús kereskedelmi gyártása.

 

„Azért fontos, amivel kísérletezünk, mert reményeim szerint meg fog mutatkozni, hogy a tenyésztett marhahús választ adhat azokra a főbb problémákra, amelyekkel szembe kell néznie a világnak.” – tette hozzá a tudós. (Reuters)

 

Forrás: http://www.irishtimes.com/

 

Fordította: Szárat György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..