Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A tündérek misztikus világa

Valós vagy kitalált szellemi lények a tündérek? Miért hemzsegnek a mítoszok, a hagyományok és a történelmi beszámolók a tündérektől? Hol helyezkednek el a szellemi hierarchiában a tündérek? Miért érdemes egy kis figyelmet szentelni tündérországnak?

A tündér szó etimológiája sokféleséget mutat. Egyes nyelvészek egy sumer szógyökre vezetik vissza. A „istenség” és „ég” jelentésű sumer dingir szó tűnik a legvalószínűbbnek e spirituális lénycsoport leírására. A dingir szó maga is két szó egyesülése: az „ítélet” és a „hozni” szavak összetétele.

Nem elhanyagolható körülmény, hogy a magyar népmesék Tündér Ilonája egy sumer isten nevéből származtatható, nevezetesen Dingir Ilama nevéből, amely körülmény a két nyelv közötti rokoni szálakra hívja fel a figyelmet.

Másfajta megközelítés szerint a latin fatum (sors, végzet) szó fata többes számú alakjából származik az ófrancia faes és a francia fée, angol faerie, faiíy vagy fayerie, és a német Fee, ami a tündért jelentő szó. A fées-nek egyébként főleg Bretagne-ban hívják a dolmenek és a menhirek közelében élő tündéreket.

A fatum tehát konkrét jelentéssel bír, amely a végzet istennőire (Párkák, Moirák) utal. Talán az ő végrehajtóik lehettek a tündérek.

Újabb megközelítésben a tündér eredetileg egy megigézett, illetve elvarázsolt állapotot jelentett, amely azon mágikus lények erejére utal, akik áldást vagy átkot osztanak.

A tündérvilág egyes részei, a vízi és az erdei tündérek sok hasonlóságot mutatnak a nimfákkal. Így a najádokkal (források, kutak, patakok gondozói), néreidákkal (kék hajú tengeri nimfák), dryádokkal (erdő szellemei, különösen a fűzfával, a tölggyel és a kőrissel állnak kapcsolatban), ókeániszokkal (tenger szellemei), akik a természet különféle szellemi, s közös bennük, hogy alapjában véve jóságosak és segítőkészek. Innen nézve érthető az a spirituális axióma, hogy a természet minden egyes megnyilvánulása él, minden jelenség és tárgy mögött valamilyen spirituális lény(csoport) tevékenysége húzódik meg, amiről a régiek még tudtak, sőt talán olykor még látták is kisebb-nagyobb megnyilvánulásaikat és megszemélyesüléseiket.

A tündérekről szóló egyik legkorábbi utalás a 15. századból való. A Müncheni kódexben a következő sorokat olvashatjuk: „És ők [a tanítványok], hogy láták őt [Jézust] a tengeren járatta [járni], alajték [vélték, gondolták] őtet tündérletnek és üvöltének.”

Nem mindig tűnnek fel pozitív színben a tündérek:

Szenczi Molnár Albert magyar-latin szótárában (1604) ezt találjuk a tündérről: „szörny, csodalény; varázsló; szemfényvesztő”; „az, aki kénye-kedve szerint különféle alakot tud ölteni”.

A kutatások arra engednek következtetni, hogy a középkor mitikus varázslényei közül a legtöbb tündérrel vagy tündérszerű entitással a francia-angol kultúrkörben találkozunk. Azért nehéz róluk bármit is mondani, mert rejtőzködő életmódot folytatnak és általában nem túl nagyok. A tündéreket nem szabad összetéveszteni az angyalokkal, ugyanakkor társadalmuk hasonlóan népes.

Alig találunk olyan mitológiát, amelyben ne szerepelnének tündérek. Ők az isteni létsíkok és az emberek világa között elhelyezkedő térségek lakói.

Indiában (Nagaszok – a kígyó-nép vízi és földi teremtményei), Kínában (pl.: Hu hsien-ek), Japánban (Tenguk – erdei tündérek), a Közel-Kelet kultúráiban (Mazikeenek – zsidó szárnyas tündérek), a Mediterráneumban, a kelta hiedelemvilágban, de még az afrikai (Yumboek – ezüsthajú tündérek) és az amerikai kontinensen is (Cururipur-ok – esőerdők szellemei; Nunnehik – észak-amerikai tündérek) találkozunk ezzel a fajta lénytípussal.

Európában talán az angolszász folklórban a legnépszerűbbek manapság a tündérek, akik kétségtelenül mágikus-mitikus lények, mégsem mindig könnyű jellemezni őket – talán mert sokféle van belőlük.

A kelta druidák még eleven kapcsolatot ápoltak a tündérekkel. Később ez a tudás részlegesen átszivárgott az ír és a brit kultúrába. Az sem véletlen, hogy sokszor repülő lényekként és csínytevőként állítják be őket.

Sokféle tündérfajt tartanak nyílván. Ezek közül említek néhányat:

  • A Ballybogok a tőzegláp apró, barna tündérei.
  • A Bean nighe a halál hírnöke.
  • A Bean tighe gondoskodik az anyákról, a gyermekekről, a háziállatokról és még a befejezetlen házimunkákról is.
  • A Browniek főleg hímnemű tündérek, akik általában családokban élnek, tehát nőneműek is vannak.
  • A Coblynauk a walesi bánya tündérek.
  • A Goblinok gonosz tündérek, rendkívül sokan vannak.
  • A Gwragedd Annwnek aranyhajú walesi vízi tündérek.
  • Hyter spritek alakváltó tündérek, akik sokszor madarakká változnak át.
  • A skót és az ír felföldek lakói a Sidhe-k/Sith-ek, ezek az embermagasságú és ember alakú tündérlények.

A tündérnép uralkodója Dagda. A tündérek nagy kiváltsága, hogy át tudnak változni és bármikor láthatatlanná tudnak válni. Erről számos mesévé szelídült történet és irodalmi alkotás beszámol.

A tündérek azért tűntek el a köztudatból, mert a világuk a túlvilághoz tartozik, ahová az emberek már nem láthatnak be, hacsak nem rendelkeznek a szellemi látás adományával.

Az ír hagyomány említ például több különleges világot: Tir na n’Og (az Örök Ifjúság Földje, a kelta másvilág, a fény földje), Tir Tairngire (az Ígéret Földje), Tir na Mban (a Nők/Assszonyok Földje). Állítólag Avalon birodalma (Arthur szent ligete, a halhatatlanság helye) is a tündérek varázslatának köszönhetően vált láthatatlanná és távolivá.

A magyar folklórban is találkozunk a tündérkultusszal: kisasszonyok, fehér asszonyok, szépasszonyok, hattyúlányok formájában, s ha eltekintünk a 16-17. századi a lekicsinylő jelentéstől, akkor igen sokatmondó Erdély elnevezése: Tündérország.

A Kárpát-medencében a tündérek fiatal, csodaszép, szellemi nőalakokként jelennek meg, főként a természetben fordulnak elő, de ritkán lehet őket megfigyelni. Ha valaki megzavarja őket, vagy kárt tesz a természet rendjében, azokat betegségekkel sújtják, de alapvetően jóindulatú lényeknek számítanak.

 

Magyar tündérnevek:

  • Dála: Székelydálya névadója
  • Firtos: Firtos-hegy tündére
  • Maros: Olt édestestvére, aki folyó alakjában siet édesapjához
  • Olt: Tarkő leánya, akit édesanyja folyóvá változtatott
  • Ramocsa: a ramocsavirág és Ramocsa-mezőt névadója
  • Rapsóné: Rapsó tündér felesége, Firtos és Tartod testvére
  • Tarkő: Székelyföld északkeleti része az ő birodalma.
  • Tartod: Tartod-hegy tündére és Firtos testvére

A balkáni népeknél külön tündérkultusszal találkozhatunk. A szláv tündér neve: vili, aki egyszerre lehet jóságos és ártó szándékú.

Rozhinitsyk szláv anya és lánya tündérek. Külön említést érdemel az a tündértípus, amelyik állatnak – különösen a lónak – az alakjában jelenik meg, illetve a forgószél vagy vihar formájában megtestesülő tündérek fajtája. (A forgószelet a vilik táncának nevezik.)

Végezetül megjegyezném, hogy a népi hagyomány szerint a tündérek világa nem teljesen független az emberek világától. Tündérországnak sok bejárata van, amelyet évezredeken keresztül számon és tiszteletben tartottak. Több ősi erődöt építettek ilyen energetikai csomópontokra. Ezeket tündérváraknak nevezzük. De nem csak ilyesfajta kitüntetett helyeken, hanem a hétköznapinak tűnő világban is észrevehetjük a tündérek jelenlétét, akik más dimenziókban ugyan, de léteznek. Egyre több gyermek születik, akiknek már természetes, hogy látnak tündéreket, angyalokat és másfajta természetfeletti lényeket.

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..