Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A vándorló kövek rejtélye

A Föld egyik legszélsőségesebb vidékén járunk. A szinte teljesen vízszintes síkságon a ritka esőzésekből származó víz időszakos tavakat hoz létre, amelyek viszonylag gyorsan kiszáradnak, az itt lévő több mázsás kőtömbök pedig simán odébb vándorolnak hosszú nyomot hagyva maguk után. Csakhogy az a kérdés, hogyan? Természetes folyamatokkal ugyanis igen nehéz magyarázni a kószáló köveket. Sok logikátlan és szabálytalan anomália fut össze a Halál Völgyében. Erre keresem a választ.

A halál völgye

 

Death Valley, a Halál-völgy Nemzeti Park, a Föld egyik legszárazabb vidéke. Itt mérték a Földön a második legmagasabb hőmérsékletet: 56,7 °C-ot. Nevét a 19. századi kaliforniai aranyláz idején kapta a bevándorlóktól. A völgy 226 km hosszú és 26 km széles. 1994-től nemzeti park.
A völgykatlan nevéhez egy történet kapcsolódik. Egy mormonokból álló csoport a Halál Völgyén keresztül rövidítette le az utat az aranymezők felé. Így kikerülték ugyan a Sziklás-hegységet, azonban eltévedtek. Három hétig bolyongtak céltalanul a völgyben, közben éheztek, állataikat megették, volt, aki életét vesztette és már-már teljesen elaléltak a többiek is, mire kikeveredtek a sivatagból. Állítólag az egyik mormon visszapillantott a völgyre és elbúcsúzott tőle: „Ég veled te Halál völgye!”.
Innen ered a morbid elnevezése.

 


A rejtélyes kövek mozgása

 Az Egyesült Államokban található Halál Völgye titokzatos hely. Nem csupán az állatvilágáról nevezetes, hanem különleges vándorló köveiről. A furcsa sziklaképződmények egy kiszáradt tó medrében, Racetrack Playa-n, azaz a Versenypálya-síkságon találhatók. A vidék felszíne agyagos, naptól repedezett. Itt láthatjuk a kisebb és a nagyobb sziklaméretű köveket. Ezek azok a kövek, amelyek mozognak nyomot hagyva maguk után. A rejtélyt az adja, hogy nem tudják megfejteni, mitől mozognak a kövek. Az ugyanis cáfolhatatlan tény, hogy olykor 50-60 métert is megtesznek, miközben kígyóznak, hurkokat írnak le, esetenként visszakanyarodnak önmagukba.

A dolomitköveket rendszeresen vizsgálóktól úgy tudni, hogy a kődarabok csak két-három évente vándorolnak tovább. A nyomaik még évek múltán is látszódnak. Vannak, akik térképeket készítenek róluk és nyomon követik a pályáikat. Kiszámították, hogy amikor a kövek elgördülnek, vagy elcsúsznak, akkor kb. 20 km/h sebességgel mozoghatnak.


Hipotézisek

A sík talaj és a szárazsága egyáltalán nem kedvez az efféle mozgásnak. Amikor éppen eső áztatja fel a tájat, azt hiszem, belátható, hogy nem lehet könnyedén mozogni a sárban.
Talán a szél lehet a tettes. De akkor miért mozognak szélcsendes napokon is. Igen-igen, biztosan a szél mozgatja az egyáltalán nem kis tömegű – több száz kilós – köveket. De akkor miért mozdul el három egymás mellett állóból csak kettő, ráadásul azok is ellentétes irányba, míg a harmadik egyhelyben marad?
Lehetséges, hogy a szél és az átáztatott agyagréteg együttes erővel tuszkolják odébb a köveket. De a nyomok akkor sem lennének olyanok, amilyenek. Illetve a kövek mozgásba lendüléséhez olyan erőre van szükség, amelyet sem a szél, sem a sár nem tud produkálni.

Egy másik hipotézis szerint talán a fagyott környezet kedvez a kövek mozgásának? A nagy hőmérséklet-ingadozásnak köszönhetően a talaj felső rétege átmenetileg – különösen télvíz idején – megfagyhat, s ezen könnyen tovagördülhetnek a kövek. A fellelhető nyomokat vizsgálva a geológusok egyes esetekben igazolni látják ezt az elméletet, máskor viszont ez nem állja meg a helyét. A jégbe belefagyott köveket a szél valóban képes lenne mozgatni, de akkor miért nem mozgatja mindet, legalábbis többé-kevésbé? Mi alapján szelektál a jég és a szél?

A mért gravitáció szintén nem adhat magyarázatot e rejtélyre, merthogy semmilyen kirívó tömegvonzással kapcsolatos anomáliát nem mértek eddig a tudomásom szerint. Ezek után sokan az éjszakai harmatra gondolnak kenőanyag gyanánt, mely egy kocsonyás réteget hoz létre a talajon. De ezzel nem indokoltuk az elmozdulásuk okát a síkságon.
Voltak, akik megmérték a hely mágneses kisugárzását is, de semmi különöset nem találtak. A legendák szellemekről is regélnek, akik az éj leple alatt tevékenykednek, ami pedig kissé erőltetett magyarázatnak tűnik.
Bármi is legyen a rejtély oka, egyelőre nem találták meg a kutatók. Látni pedig még senki nem látta, miként képesek vándorolni a kövek a Halál Völgyében.

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..