Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A VILÁG NYOLCADIK CSODÁJA A SÁTÁN BIBLIÁJA

A SÁTÁN BIBLIÁJA

 

A világ egyik legnagyobb kézirata, a Codex Gigas (Óriás Könyv), amit a Sátán Bibliájaként ismernek. A világ 8. csodájának tekintik a 624 oldalas óriás fóliánst (régi, nagy alakú könyvet). Méreteit tekintve 75 kilogrammot nyom, 92 x 50 cm, vastagsága nem kevesebb, mint 22 cm. Hihetetlenül hangzik, de elkészítéséhez 160 szamár bőrét használtak fel. A 13. század elején egy cseh bencés rendi szerzetes készítette, kiegészítve feljegyzéseivel, amelyekből az utolsó 1229-ben született. A Sátán Bibliája elnevezést a kódex a gonoszt ábrázoló illusztrációnak köszönheti, ehhez egy legenda is kötődik, amely szerint a könyvet készítő szerzetes eladta a lelkét az ördögnek.

 

A Sátán Bibliája tartalmazza:

  • a kézírásos Bibliát (az Ó- és az Újszövetséget), a Vulgata szerint, kivéve az Apostolok cselekedeteit és a Jelenések könyvét,
  • Sevillai Szent Izidor enciklopédiáját,
  • a Josephus Flavius “De bello Judaico” című művét,
  • a Prágai Kozma Krónikát,
  • a kalendáriumot,
  • a bencések szabályzatát,
  • a podlažicei kolostor frátereinek listáját,
  • más kisebb szövegeket: démonűző egyházi szövegeket, varázslatokat és gyógyító praktikákat.

Ma megtekinthető a Svéd Nemzeti Könyvtár honlapján.

 

Ami a kódex történetét illeti, ezt a speciális „bibliát” egy, a Podlažice kolostorban élő barát írta és rajzolta. A legenda szerint a Codex Gigas-t egyetlen éjszaka leforgása alatt írta meg a „megnyúzás általi halálra ítélt” a fráter. (más források szerint étlen-szomjan befalazták) A kolostor főapátja szabta ki „bűnei bocsánatára” ezt a teljesíthetetlen penitenciát, vagyis, hogy egyetlen éjszaka írjon meg egy olyan művet, amely által a kolostor bevonul a történelembe. A barát nem látott más kiutat, a Sötétség Hercegét, a Sátánt hívta segítségül, akinek köszönhetően el is készült a hatalmas mű. A barát hálából, s mert az Alvilág Ura ezt a feltételt szabta neki, belerajzolta a kódexbe a Sátán képét is. (Elgondolkodtató a legendában, hogy a lehetetlennek tűnő kihívás láttán miért éppen a Sátánhoz, s miért nem az arkangyalokhoz fordul segítségért egy szerzetes barát.)

 

Az elkészült Bibliát ezt követően eladták egy Prága melletti kolostornak. A fóliáns 1594-ben került Prágába, II. Rudolf német-római császár és cseh király gyűjteményébe, aki az okkultizmus megszállottja volt és nagy alkímia-rajongónak számított.

A harmincéves háború végén, 1648-ban hadizsákmányként vitték Svédországba a kéziratot. Egy évvel később, 1649-ben a stockholmi Svéd Királyi Könyvtár gyűjteményébe került, ahol mind a mai napig őrzik. 1697-ben éppen hogy túlélt egy tűzvészt.

 

A kéziratban az a furcsa, hogy az ördögöt ábrázoló lap körül az utóbbi időben kezdenek sötétedni a lapok. Szárnyra kapott egy legenda, miszerint ahogyan állítólag a Gonosz befolyása nő a Földön, úgy válik mind sötétebbé ez az oldal. Egy másik, lényegesen racionálisabb és földhözragadtabb magyarázat szerint azért sötétedik a középkori pergamen, mert ott nyitották ki a legtöbbször a könyvet!

A kódexet vizsgáló szakértők szerint valószínűleg egyetlen személy írta a művet, de nem egyetlen éjszaka, hanem körülbelül 25 év alatt. Erre enged következtetni a tinta összetétele, a szöveg kalligráfiája és stílusa. Továbbá alapos okuk van feltételezni, hogy egy amatőr alkotó készíthette a fóliánst, akinek még a neve is megtalálható a kódexben: Remete Hermann.

 

Mi a pergamen? A pergamen magyarul hártyát jelent. Az ókortól kezdve az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült vékonyított és fehérített lap, amely többnyire kétoldalas írást tett lehetővé. Az elnevezés feltételezhetően az ókori görög város, Pergamon (ma Bergama, Törökország) nevéből származik. A hagyomány szerint itt készítettek először pergament az i.e. 2. században.

 

Érdekességként említem, hogy létezik egy Codex Argenteus, magyarul Ezüst Kódex című mű is, amelyet bíbor pergamenre ezüst és arany iniciálékkal írtak. Ez tartalmazza a Biblia gót nyelvű fordításának nagy részét. Hogy, hogy nem, ez is az 1648-as hadisarc része volt.

A gót egy kihalt germán nyelv, amit hajdanán a gótok beszéltek. A gót nyelvet elsősorban a Codex Argenteusból, egy 4. századi bibliafordítás 6. századi másolatából ismerjük. A gót az egyetlen használható korabeli szöveggyűjteménnyel rendelkező keleti-germán nyelv. A többi hasonló nyelv, mint a burgund vagy a vandál, szinte csak személynevekből ismertek.

A germán nyelv legrégibb emlékét, a Codex Argenteus-t jelenleg Uppsalában őrzik.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..