Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A VILÁGBAN TALÁLHATÓ PIRAMISOK

Írta/Szerkesztette: Posted on 1

Sokakhoz még nem jutott el annak a híre, hogy a Föld kontinensei tele vannak a szakrális geometria építészeti remekeivel. Piramisokat a világ szint minden táján emeltek. Nem csupán Egyiptomban és Mexikóban, hanem Peruban, Kínában, Európában, sőt még a tenger fenekén is találtak effajta kultikus gúlákat.

 

A történészek és a régészek pontosan tudják, hogy a megalitikus (hatalmas kőtömbökből álló) építészet világszerte elterjedt. Ennek oka, avagy forrása minden bizonnyal egyetlen protokultúra lehetett, a jó öreg Atlantisz. Hogy Atlantiszra hogyan érkezett meg a piramisforma és milyenfajta szent gúlákat emeltek, arról csak feltételezéseink lehetnek, de annyi bizonyos, hogy miután Atlantisz elsüllyedt a habokban, ez a szentséges architektúra tovább élt és az utódbirodalmak átvették a féltve őrzött titkokat.

 

A közös tő tehát adott volt. De mindez kevés lett volna, ha nem szállt volna tovább a hagyomány, a filozófia és a szellemiség, amely funkcióval látta el a piramisokat. Ez a csillagvallás volt. Szándékosan nem szűkítem le a vallást kizárólag a Nap-tiszteletre, hiszen egyebek mellett a Hold, a Vénusz, vagy a Szíriusz és az Orion is sok kultusznak állt a középpontjában. Az ősi népek teogóniájában és kozmogóniájában, vagy az istenek eredetéről és a világ születéséről szóló eszmerendszereikben szerepel, hogy a földön kívülről érkeztek a nagy kultúrhéroszok, vagyis azok az alapítók, akiket később istenekként kezdtek tisztelni, s akiknek kultuszt emeltek és akik köré vallások sokaságát szervezték.

 

A piramisok sohasem töltöttek be világi funkciókat, kifejezetten a spiritualitással, ha úgy tetszik, a túlvilággal való kapcsolatukban mutatkozik meg a feladatuk. Minden ősi piramis szent helyre épült, vagyis olyan térségre, erőtérre, amelyet átjártak az emberi elme számára szinte megmagyarázhatatlan és felfoghatatlan isteni erők. Utóbbiakat manapság energetikai anomáliáknak hívják, míg a helyeket a Föld neuralgikus pontjainak nevezik. Egy szó, mint száz, az eredeti piramisok már jóval az ember megjelenése előtt szilárdan álltak a különböző kontinenseket.

 

A mai piramisok nagyrészt egy romvilágra emlékeztetnek, de régen nem így festettek. Valaha templomvárosok középpontjában álltak, ultraprecízen betájolva és méreteikkel-arányaikkal a mágia szentségének állítottak oltárt. Anyaguk megmunkálását hiába is próbálnánk leutánozni, mivel nem evilági eszközökkel munkálták meg a gránitot, a porfírt, a dioritot és a mészkövet. Archaikus, máig feltáratlan véseteik, üvegsimára csiszolt szobraik, információban bővelkedő falaik és sztéléik égből érkezett spirituális műveltségről árulkodnak.

 

Ma már tudjuk, hogy Mexikóban sokkal több piramis található, mint Egyiptomban. Ehhez azt a viszonyszámot is ismernünk kell, hogy a jelenleg ismert piramisok száma egyes források szerint 108 csak Egyiptomban. Ehhez képest maga Cortez több mint négyszázat számlált meg Mexikóban. A maják vidékén több száz piramis emelkedik. Egyik leghíresebb a régi tolték, majd azték szent város Teotihuacán, ahol a hétmérföld hosszúságú „Holtak utcája” mentén 38 piramis sorakozik. Ez a mexikói Gíza! Az egyik leghatalmasabb piramis a Cholulai, amelynek kerülete majdnem kétszerese a Kheopszénak, viszont a magassága csak kb.63 méter. A nép Ember-csinálta-hegynek nevezte, s építését Xelhua óriásnak tulajdonította.

Errefelé a piramisokon meredek lépcsősor vezet fel a felsőbb szintekre, merthogy a kőgúlák lépcsőzetesen épülnek fel, mint egy emeletes esküvői torta. Aki egy ilyen kőhegy tövéből felfelé tekint, annak az a benyomása támad, hogy felfelé lépdelő a végtelenségbe, az égbe emelkedik.

 

Yucatanon, a maják földjén a templomok javarésze piramisok tetejére épült. Természetesen itt csonkagúlákat kell elképzelnünk, nem csúcssüvegben végződő szabályos gúlákat. Chichen Itza, Uxmal, Mayapan, Copan, Tikal csak a legismertebbek a temérdek lelőhely közül. Mindez igavonó állatok és fémszerszámok nélkül készülhetett, mert a mai archeológiai elméletek szerint ezeket nem ismerték az ősi maják.

Még érdekesebb és érthetetlenebb tényszerűségnek tűnik, hogy az őslakosok egyik pillanatról a másikra hajlandók voltak elhagyni a több évszázad óta virágzó és pompázó megszentelt városaikat.

 

De ezen a vidéken – konkrétan Guatemalában – találjuk a világ ma ismert legnagyobb piramisát, amelynek a körülbelüli alapéle 800 méter. A dzsungel teljesen benőtte a mesterséges építményt, amely első pillantásra hegynek tűnik a drága, s csak a kitartó és fanatikus kutatók jöttek rá nagy sokára, hogy feltehetően emberi kéz alkotta.

 

Piramisroncsokat és nekropoliszokat találunk az Andokban is, Kolumbia, Chile és Peru bővelkedik bennük. Ma már nehéz elképzelni, hogy a preinka városok omladékai és kőrengetegei micsoda dicsőségben pompázhattak egykoron. Külön kiemelném Akapanát, a közép-amerikai indián kultúrák legnagyobb teraszos piramisát, amelyet talán a közeli Quimsachata hegy ormait megmintázva építettek éppen hétszintesre.

Tiahuanaco vizesárokkal körbevett vallási központjában szigetként emelkedett ki a 17 méter magas, 200×200 méteres templompiramis, az Akapana. „Tökéletesen átformálták a tájat, beleszőtték vallási meggyőződéseiket” – nyilatkozta Alan Kolata, a Chicagói Egyetem régésze, aki 1990-ig vezette a tiahuanacói ásatásokat. Az Akapanához hasonló, háromszintes inka templompiramis Pumapunku.

 

Óceániában szintén vannak piramisok. Egy részük lépcsőzetes és a tetejükön bálványszobrok állnak, más részük kúpszerű. De Hawaiin is találunk „menedékhelynek” nevezett piramis alakú építményeket a sziget legmagasabb lakatlan részein.

 

Kínában is szép számban találkozunk piramisokkal. Az alapzataikat megvizsgálva, könnyen láthatjuk, hogy némelyek a gízai piramisokkal vetekednek. A legnagyobb kínai piramis a Nagy Fehér Piramis, melynek alapja 222×217 m. Kínában mintegy 100 piramist, illetve piramisszerű építményt tartanak nyilván. Ezek nagy része Xi’an város közelében találhatók, 70 mérföldes körzetben a Qin Lin Völgyben. Ezeken kívül piramisokra bukkanhatunk Qin Ling Shan hegységben, Xianyang városka közelében, Stensi mellett, a Wei Ho folyó mentén, a Taibai Shan hegységben, valamint Shandongban egy lépcsős, úgynevezett Kő Piramis is fellelhető. A legimpozánsabbak alapterülete eléri a 160×160 métert, de a szerényebbek is körülbelül 50×50 méteresek. Magasságuk többnyire 50 és 20 méter között mozog. Építőanyaguk részint kő, részint föld és agyag keveréke lehetett. Talán ez a magyarázata annak, hogy a kínai piramisok szerkezete az évszázadok alatt miért rongálódott meg erősen, illetve miért nem tudtak olyan magasságot elérni, mint egyiptomi testvéreik. A kutatók azt gyanítják, hogy a négyzet alapú csonka gúla formájúak voltak.

 

Az ősi keleten találkozunk a zikkuratokkal, a lépcsős templompiramisokkal. A mezopotámiai zikkuratok lépcsőzetes szent hegyek, tetejükön az istenek lakószobáival, amelyek ma a régészek eldorádói. Egyik leghíresebb a babiloni zikkurat volt, hogy a sokat emlegetett, már-már klasszikusnak tartott egyiptomiakról ne is szóljunk. Afrikában Frobenius ötszáz méter kerületű és húsz méter magas piramist tárt fel, a „Holtak Hegyét”.

 

De forduljunk Európa felé. A pármai és modenai síkság agyag- és márgahalmait még az itálok előtt emelték. Angliában a salisburyi piramis, Franciaországban a moussoni ismert. Németalföldön is találunk számos piramist, illetve lépcsőzetes hegyet. A stoneggi Hausberg Európa legnagyobb piramisa volt a maga 12 ezer négyzetméter alapterületével, amíg a boszniaiakat fel nem tárták. Nem árt megemlíteni újra a jelen lapszámunk első két cikkében már részletesen taglalt bosnyák piramisokat. Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra fekvő Visoko város mellett 2005 óta folynak régészeti piramisfeltárások. A bosnyák Semir Osmanagić szerint felfedezték Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. A légi fotókon a völgyet övező felszíni formák alapján kilenc piramisalakzatot különböztettek meg. Ebből ötöt elkereszteltek: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa és a Föld temploma (Krstac).

Ezen kívül találtak egy alagútbejáratot, néhány kőkereket és amulettet, illetve egy székely-magyar rovásírással írt szöveget, amely a 39 rovásjelből több mint húszat tartalmaz. Sok tudós azonban kétségbe vonja, hogy ezek valódi piramisok lennének, helyette arra az álláspontra helyezkednek, hogy a „piramisok” természetes úton jöhettek létre, s az alagút egyéb célt szolgálhatott.

 

A piramisforma és a piramisépítészet tehát végigvonul a történelmünkön. Ennek ellenére még sok a megválaszolatlan kérdés, jobbára csupán hihető és abszurd spekulációink és feltételezéseink vannak a rendeltetésüket illetően. Az embernek ilyenkor az az érzése támad, mintha valamit még meg kellene értenünk, mintha valamire még rá kellene jönnünk ahhoz, hogy megfejtsük a „szent hegyek” titkát.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..