Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A vipasszana meditáció alapjai

Hat egymást követő hetet töltöttem 2007 júliusában és augusztusában az indiai Dharamkot, Vipasszana Központjában, Dharma Sikhara-ban egy előadássorozaton. Ez életem egyik legmélyrehatóbb élménye volt és maradandó benyomást tett rám, ezért most szeretnék bepillantást engedni ebbe a módszerbe azért, mert neked is hasznodra válhat.

 

http://www.consciousness-evolution.org/

 

A „Vipasszana” egy páli szó, amely „intuíciót” (megfigyelést, bepillantást, ösztönös megérzést) jelent, annak érdekében, hogy a dolgokat olyannak lássuk, amilyenek valójában ahelyett, amilyeneknek mutatkoznak. Ez egy meditációs módszer, amelyet Gautama Buddha fedezett fel 2500 évvel ezelőtt és ez volt a megvilágosodásához vezető fő látásmódja. Ez tanításainak azon egyedülálló eleme, amely megkülönböztette őt saját korának és az azóta eltelt időnek megannyi más mesterétől.

 

Maga Gautama hercegként látta meg a napvilágot Nepálban, s életének korai szakaszában teljes anyagi kényelmet élvezett és minden olyan érzéki örömöt átélt, amit egy ilyen pozíció adhat az embernek. Mindazonáltal, néhány év elteltével belefáradt ezekbe a dolgokba és észrevette, hogy az efféle tárgyak és élmények egyáltalán nem adnak valódi boldogságot. Elhagyta a palotát, a feleségét és a gyermekét és Indiába ment, ahol megborotválta a fejét, önmegtagadó öltözéket öltött magára és nekivágott a vándorló aszkéták kíméletlen életét.

 

Sok tanító rengeteg módját kínálta a szenvedéstől történő megszabadulásnak, többségük komoly önmegtartóztatás elviselését és a test kínzó éhezésnek való alávetését szorgalmazta annak érdekében, hogy megtisztítsa saját magát. Néhány éven át kipróbálta és gyakorolta is ezek javarészét, de úgy találta, hogy ezek csupán nagyon felszínes tisztulások. Valami mélyebb dolgot keresett, a saját természetében szunnyadó szenvedés valódi gyökér-okát.

 

Megértette, hogy minden egyes ember hat érzéket birtokol (a szemeket, a füleket, a nyelvet, az orrt, a bőrt és az elmét), valamint hogy ezek mindegyikének megvan a neki megfelelő érzéktárgya (hangok a fülnek, illatok az orrnak, gondolatok az elmének stb.) a látszólag külső/érzékelhető világban. Mindannyiszor, amikor valamelyik érzék ajtaja és tárgya között létrejön egy kapcsolat, egy érzés/benyomás alakul ki, s bármennyire is finom, az mindig a testben születik.

 

Ezeket a dolgokat akkoriban mások már jól ismerték és elfogadták, de ennek az embernek a döntő fontosságú felfedezése az volt, hogy az elme legmélyebb szintje mindig kizárólag a testben kialakuló érzékeléssel marad kapcsolatban. Nyilvánvalóan a tudatos elme alapesetben a külvilággal van elfoglalva, azonban egy másik része csak időnként van a testi érzetek tudatában, azoknak, amelyek normális esetben a tudatos éberségünk alatt történik.

Valahányszor az érzékek működésbe lépnek, az elme automatikusan vagy örömként vagy fájdalomként címkézi fel őket, s egy pillanatnyi értékítélet keletkezik, ami ahhoz az érzethez van hozzárendelve, amit átéltünk. Amint ez végbemegy, az elme reaktív (visszaható) része vagy kínzó vágyakozást érez (amennyiben az érzetet élvezetesnek gondolja), majd arra utasítja az elmét és a testet, hogy kutasson sok hasonló inger után, vagy vonakodóvá válik (feltéve, hogy az érzetet kellemetlennek sorolja be), és az után kezd kutatni, hogy minden további hasonló érzést kerüljön el.

 

http://www.chinesemedicineliving.com/

 

Buddha rájött, hogy a vágyakozás és az ellenszenv a gyökér-oka minden szenvedésnek az életünkben. Ha az érzékelés kapuinak egyikénél jelentkező kapcsolat, az érzet felbukkan és az elme legmélyebb szintje által élvezetesnek van osztályozva, akkor erre az a reakció fog születni, hogy egyre több olyan élményt akar, amely azt az érzést kiváltotta. A kielégítetlen vágy arra késztet minket, hogy csak bizonyos fajta élményeket kutassunk fel és csakis olyan dolgokat akarjunk, amely örömhöz juttat minket az életünkben. Ez indít bennünket arra, hogy jóként vagy rosszként, helyesként vagy helytelenként értelmezzünk eseményeket, embereket és helyzeteket; valamint hogy mindent a szerint kategorizáljunk, hogy mennyire okoznak számunkra örömöt. Az elme ellenkező/dacoló minden olyan érzettel szemben, ami kellemetlen, vagy ami fájdalmat okoz, ezért minden ember vagy helyzet, amiben magunkat találjuk, olyan válaszokat vált ki belőlünk, amiket minden áron el akarunk kerülni. Mi egyfolytában menekülünk az olyan dolgok elől, amelyek kellemetlen érzeteket idéznek elő bennünk és olyanok felé megyünk, amelyek örömteliket váltanak ki, s így vagyunk az elménk reaktív részének a rabszolgái.

 

Ha valami örömöt szerez nekünk, akkor belekapaszkodunk és sohasem akarjuk elengedni, ezért elkerülhetetlenül szenvedünk. Amennyiben ez fájdalmat kelt bennünk és hosszabb ideig tart, mint ahogyan szeretnénk, vagy elháríthatatlan egy időszakon át, akkor azért szenvedünk, mert az elménk ellenáll a fájdalomnak/irtózik a fájdalomtól. Az elmének ez a gyökérszintje – minden, az érzékelő kapcsolatok által kiváltott, testben keletkező érzetekre adott válaszával – okozza a szenvedést. Akár tapad és követel, avagy arra törekszik, hogy hogyan tudná a dolgokat ellenszenvessé tenni. Nem képes egyszerűen úgy elfogadni a dolgokat, ahogyan azok vannak, minduntalan meg akarja változtatni a külső tapasztalatot azért, hogy maximális örömöt és minimális fájdalmat teremtsen bármibe is kerüljön az másoknak vagy saját magának.

 

Mi állandóan a külső dolgokat, embereket vagy helyzeteket okoljuk a szenvedéseink miatt. „Ezért boldogtalan az ember, aki vagyok.”, „azért vagyok most boldogtalan, amit az emberek velem tettek, vagy amit nekem mondtak”, „ha egy helyzet megváltozna az életemben, akkor boldog lennék”.

Mi hiszünk abban, hogy a boldogságunk vagy a fájdalmunk 100 százalékát a külvilágban lévő dolgok okozzák, és abban, hogy ha a világ éppen olyan lenne, amilyennek kívánjuk, akkor mi békére lelnénk; ha mindenünk és mindenkink megvolna, amire és akire vágyunk, akkor az életünk tökéletes volna. Azt mulasztjuk el felismerni, hogy a külvilág jön és megy, az emberek és a helyszínek jönnek-mennek, a dolgok csupán megtörténnek, sem nem jók, sem nem rosszak, nem helyesek vagy helytelenek, csupán vannak. Ezek csupán a mi rájuk adott válaszaink, s mi címkézzük fel őket azzal, hogy számunkra örömöt vagy kínt okoznak, s ettől keletkezik a szenvedés. A szenvedésünk száz százaléka belül keletkezik, ama válaszaink által, amelyeket mi adunk az érzékelt dolgokra, amikor a rajtunk kívül álló események megtörténnek.

 

Például, ha valakik az életünkben számunkra nem tetsző módon viselkednek, akkor nincsenek összhangban azzal, amilyennek látni szeretnénk őket. Egy sajátságos helyzet önmagában véve egyáltalán nem tartalmaz szenvedést, nem tartozik hozzá belső fájdalom, az emberek egyszerűen megválaszthatják, hogy egy bizonyos módon viselkednek, s az emberek nem kényszerítenek bennünket arra, hogy boldogtalanok legyünk.

Ez csakis akkor válik a szenvedés forrásává, amikor úgy érzékeljük, hogy az bennünk fájdalmat kelt és mi erre reagálunk, megkövetelve, hogy az emberek változtassák meg, amit éppen tesznek vagy legyenek mások azért, hogy örömöt szerezzenek nekünk, s inkább élvezetet okozzanak fájdalom helyett.

 

A dolgok megtörténnek, és mi megválaszthatjuk, hogy reagálunk-e rájuk, vagy hagyjuk, hogy szenvedést okozzanak, mert rajtunk kívül senki más nem okoz szenvedést. Mindig a mi döntésünk, hogy hogyan reagálunk. Buddha ezért feltárta, hogy valójában minden szenvedést a mi testi érzékelésünkre adott reakcióink okoznak, amelyeket látszólag rajtunk kívül álló emberek és helyzetek váltanak ki, de valójában nulla százalékban okozzák az emberek és az események.

 

Ezekkel a ráeszmélésekkel Gautama elkezdte kifejleszteni az univerzális betegség megoldását, s nekilátott az érzések/érzetek és az elme gyökérszintjének a tanulmányozásához és felboncolásához.

Az a megoldás, amit talált, egy meditációs módszer volt, amit Vipasszanának hívnak.

 

Forrás: http://www.wakingtimes.com/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..