Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Albertus Magnus – Doctor Universalis

Albertus Magnus, vagy ismertebb nevén Nagy Szent Albert (1193 körül – 1280) német teológus, filozófus, polihisztor és alkimista, akinek gondolatrendszere ma éppen annyira aktuális, mint hajdanán volt. A középkor egyik legegyetemesebb szellemének életműve máig részben feltáratlan és publikálatlan. Vajon miért?

 

Egy arisztokrata származású valódi polihisztor, teológus, filozófus, dominikánus szerzetes és amúgy regensburgi püspök személyét ismerhetjük meg Albertus Magnus alakjában.

 

Munkásságának néhány főbb állomása, amely mutatja, hogy milyen körökben forgott:

  • 1245-ben Párizsban, majd 1248-ban Kölnben novíciusmester és professzor
  • 1254-től Worms tartományfőnöke
  • 1260-62 között Regensburg püspöke
  • pápai tanácsadó és hitszónok
  • tanítványai közé tartozott Aquinói Szent Tamás
  • 1931-ben a pápa szentté avatta

 

Polihisztorként kora csaknem valamennyi tudományával foglalkozott. Érdekelte az ásvány-, a növény- és az állatvilág, vagyis a kőzettan, a botanika és a zoológia. De legalább ennyire lekötötte az égitestek mozgásának vizsgálata, a misztika, az alkímia, az orvoslás és az aszketizmus.

Albertus Magnus Európában elsőként állított elő elemi formában arzént.

Mivel integráló és enciklopédikus gondolkodó volt, később a Doctor Universalis melléknevet kapta.

A katolikus egyház egyházdoktornak jelentette ki.

 

Legfontosabb munkái Arisztotelész műveihez fűzött kommentárjai, mivel a középkori keresztény gondolkodás nagy fordulatának az egyik kezdeményezője volt, mely rendszerbe kívánta állítani a platóni és az arisztotelészi elveket. Albertus Magnus a skolasztika kiemelkedő alakjává vált.

 

Életműve nem csak hatalmas, de máig feltáratlan és részben publikálatlan. Eszmerendszerét és munkásságát részben továbbvitte leghíresebb tanítványa, Aquinói Tamás.

Álláspontja szerint a teológia és a filozófia önálló és egymással kiegészíthető. Albertus Magnus etikájában az emberi szabad akarat mellett érvelt és úgy gondolta, hogy a lélekben annak ellenére maradtak isteni szikrák, hogy a bűn megrontotta a természetét.

 

Albertus Magnus azt vallotta, hogy mindennek a „létében és mivoltában” Isten az oka. Mivel Isten a legfőbb igazság és a legfőbb jó, ezért minden megismerésnek és cselekedetnek felé kell törekednie. Averroes-szel ellentétben Albertus Magnus az individuális lélek halhatatlanságát tanítja.

Az aktív intellektusról úgy gondolta, hogy a lélek része, ami az emberekben egyénileg különböző. Ugyanakkor az isteni teremtés következménye az intellektus, ennélfogva lehetővé teszi az objektív megismerést.  A lélekben egyaránt rejlenek vegetatív, szenzitív és racionális képességet lehetővé tevő erők.

 

Albertus a teremtést az isteni intellektusból, intelligenciából kiindulva hierarchikus fokozatokban képzeli el, hozzátéve, hogy az isteni értelem mindent átvilágít, beleértve az emberi szellemet és a földi anyagi világot is.

 

Tanítványai és követői, illetve az albertizmus hívei a 15. századig független irányzatot képeztek a katolikus gondolkodás történetében. A reneszánsz természetbölcselői és alkimistái is szívesen hivatkoztak Albertus Magnusra.

Róla mondták: „Magnus in magia, major in philosophia, maximus in theologia ”

 

Albertus Magnus állítólag harmincévnyi munkával elérte, hogy létrehozzon egy androidot (gépembert), amely részben egyszerűbb házimunkák ellátásra volt alkalmas, részben tudott beszélni. A legenda része, hogy ezt a szerkezetet későbbi tanítványa, Aquinói Tamás semmisítette meg.

 

Hogy mágus volt-e Albertus Magnus vagy sem, azt nem tudjuk biztosan, mindenesetre a párizsi egyetem feljegyzései között egy történet ezt kellőképpen alátámaszthatja.

Summázva ez arról szól, hogy 1249-ben a filozófus meghívta magához hollandiai Vilmost. A vacsorára Kölnben került sor. Albertus annak rendje s módja szerint asztalokat terítetett a rendház kertjében a hó és a zimankó dacára. Amint a herceg kísérete meglátta a terített asztalokat a fagyban, zúgolódni kezdett. Amint azonban a vacsorához láttak, a hó egyszer csak eltűnt és finom meleg tavaszi szellő csapta meg a vendégek arcát. A látogatók körbetekintettek és észrevették, hogy a virágok és a fák a legszebb színeikben pompáztak, a madarak trilláztak és a növények mézédes illatot árasztottak.

E varázslatos környezet abban a pillanatban foszlott semmivé, mihelyst a vacsora végéhez értek az urak. Legnagyobb megrökönyödésükre minden addigi kellemes, tavaszi csoda eltűnt és visszatért a cudar tél. Ennyit Albertus Magnus képességeiről.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..