Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Atlit Yam 9000 éves föld alatti megalitikus települése

A Földközi-tengerben lévő Atlit falujának partjától nem messze, az izraeli Haifa közelében fekszenek Atlit Yam ősi neolitikus telepének elsüllyedt romjai. A Kr.e. 7. évezred korából származó történelemelőtti falut olyan jól konzerválta a homokos tengerfenék, hogy a rejtélyes kőkör továbbra is úgy áll, ahogyan először felsorakoztatták, s több tucat emberi csontváz pihen érintetlenül a sírjaikban. Atlit Yam egyike a valaha megtalált legnagyobb víz alatti településeknek, egyúttal új megvilágításba helyezi az őskori lakosság mindennapi életét.

Atlit Yam jelenleg 8-12 méterrel a tengerszint alatt pihen mintegy 40000 négyzetméteres területen. A helyet 1984-ben fedezte fel először Ehud Galili, tengeri régész, azóta pedig a víz alatti régészet számos házat, kőből készült kutat, hosszú, nem összefüggő falakat, rituális felszereléseket, kikövezett tereket, egy megalitikus építményt, több ezer növényi és állatmaradványt, több tucat emberi maradványt, és még számos kőből, bronzból, fából és kovakőből készült műtárgyat fedezett fel.

 

A település középpontjában 7 db, a 600 kilogrammot is elérő, 1-2,1 méter magas megalit alkot egy kő félkört. A kövekbe csészék jeleit vésték és egykoron egy édesvízi forrás köré rendezték őket, ami arra utal, hogy egyfajta vízrituáléhoz használhatták azokat. Egy másik installáció három olyan 1,6-1,8 méter magas ovális kőből áll, melyek közül kettőt csatornák határolnak, melyek pedig sematikus emberszerű alakokat formáznak.

 

Fent: egy búvár Atlit Yam megalitjait vizsgálja
Alul: a kőformáció művészi rekonstrukciója

 

 

A terület újabb jelentős építészeti jellegzetessége egy kőből készült kút, amelyet 5,5 méteres mélységig ástak. A kút fenekén állati csontokból, kőből, kovakőből, fából és csontból álló leleteket tartalmazó üledékes anyagot találtak a régészek. Ez arra utal, hogy a befejező stádiumában már nem funkcionált kútként, hanem csupán szemetesgödörként. A funkció megváltozása valószínűleg a tengerszint-emelkedés hatására fellépő szikesedéssel függhetett össze.

 

Atlit Yam kútjait valószínűleg a terület elfoglalásának legkorábbi szakaszában ásták és alakították ki (a Kr.e. 9. évezred vége táján) és létfontosságúak voltak a térség állandó településének fenntartásában.

 

Az Atlit Yam-nál feltárt ősi leletek lehetnek a kulcsok ahhoz, hogy a történelemelőtti lakosság egykori életébe bepillantást nyerhessünk. A kutatók több mint 100 olyan növényi faj nyomaira bukkantak, melyeket a helyszínen termesztettek, illetve amiket a vadonban gyűjtöttek, valamint vad és háziasított állatok csontját tartalmazó állati maradványokat találtak, többek között birka, kecske, disznó, kutya, szarvasmarha maradványait, ami jelzi, hogy a helybéliek állatokat nevetek és állatokra vadásztak a fennmaradásuk érdekében. Ezen kívül több mint 6000 halcsontvázat is találtak. Más nyomokkal egyetemben, mint például némely emberi maradvány esetében a fülek állapota, amit a hideg víznek való rendszeres kitettség okozott, arra utal, hogy a halászat is kiemelt szerepet játszott a társadalmukban. Az régészeti leletek rámutatnak arra, hogy Atlit Yam az első ismert bizonyítéka az agrár-pásztor-tengerész önellátó rendszernek a levantei partokon. A lakosok egy része volt az első, akik átmenetet képeztek a vadászó-gyűjtögető életmód és az inkább letelepedett gazdálkodók között, s ez a település szolgáltatja a háziasított szarvasmarha egyik legkorábbi bizonyítékát.

 

Az emberi maradványok a tüdővész legrégibb ismert esetét is napvilágra hozták

 

Atlit Yam házaiban és környékén tíz vastag homokréteggel letakart, agyagba ágyazott, meggörnyedt sírt fedeztek fel, s összességében 65 emberi maradványt tártak fel a régészek. Az ősi település egyik legjelentősebb felfedezése a tuberkulózis jelenléte a faluban.

A 2008-ban talált női és gyermekcsontvázak a világ legelső ismert tüdővész-esetei. A gyermeki csontok mérete és a tuberkulózis okozta sérülés mértéke arra utal, hogy az anya nem sokkal a szülés után adta át gyermekének a betegséget.

 

Egy búvár Atlit Yam-ot fedezi fel (Credit: Israel Antiquities Authority) és egy emberi csontváz hever szabadon a tengerfenéken.

 

Mi váltotta ki Atlit Yam elsüllyedését?

 

Atlit Yam egyik legnagyobb archeológiai rejtélye az, hogy miként került víz alá. Ez egy olyan kérdés, amely heves vitákat váltott ki akadémiai körökben. Az Italian National Institute of Geophysics and Volcanology-ban (Pisa) dolgozó Maria Pareschi vezette olasz vizsgálat kimutatta, hogy valószínűleg az Etna vulkán keleti oldalának egyik 8500 évvel ezelőtti beomlása okozhatott egy olyan 40 méter magas szökőárat, ami órákon belül elárasztott néhány, a Földközi-tenger partján fekvő várost. Bizonyos régészek rámutattak Atlit Yam nagyjából ez idő tájban bekövetkező, nyilvánvaló elhagyására, s a több ezer halmaradványra, amely újabb bizonyíték arra, hogy a szökőár valóban megtörtént.

 

Azonban, más kutatók azzal álltak elő, hogy nincs szilárd bizonyíték a tekintetben, hogy egy szökőár pusztította el a települést. Mindent egybevetve, a megalitikus kőkör továbbra is azon a helyen maradt, ahová azt állították. Egy másik verzió szerint az éghajlatváltozás váltotta ki a gleccserek megolvadását és a tengerszint megemelkedését, így a települést a Földközi-tenger vízszintjének lassú emelkedése árasztotta el, ami a falu fokozatos elhagyására késztetett. Bármi is legyen a falu víz alá kerülésének az oka, a sós víz alatti homokos üledék és agyag egyedi állaga lehetővé tette, hogy ez az ősi falu évezredeken át ennyire jó állapotban konzerválódjon.

 

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

Fordította: Száraz György

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..