Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az alkímia eredete és célja

Mi az alkímia valójában? Aranycsinálás? Aranyutánzás? Ötvösség? Az emberi tökéletesség felszínre hozatala vagy valami egyéb? Mi a célja a „királyi művészetnek? Kik és miért foglalkoztak alkímiával? Honnan ered ez a természetfeletti tudás? Milyen kapcsolatban áll az alkímia és a Bölcsek Köve egymással? Erre a néhány kérdésre keresem a válaszokat.

 

Az alkímia olyannyira titkos, misztikus és féltve őrzött művészet volt a történelem kezdete óta, hogy biztosat a mai tudománytörténet aligha állíthat róla. Sok gondolkodó abszolúte félreértette, de egyúttal hitt is benne. Követői között találjuk példának okáért Albertus Magnust, Aquinói Szent Tamást, Luthert vagy Leibnitz-et. A korábbi korokra visszagyúlva és a spirituális forrásokat vallatóra fogva a szálak egészen a prehistóriáig, azaz a történelemelőtti időkig vezetnek, sőt az időfelettiségbe.

Alkimista hírében állt Kleopátra, Mária és éppenséggel Mózes is!

 

De vajon a neoplatonista Zozimos például honnan meríti ismereteit? Honnan ered az alkímia?

Annyit bizonyosan állíthatunk, hogy arab nem lehet, mert egyfelől maga a szó görög elemet tartalmaz, melyhez csak névelőt kapcsoltak, másfelől az arabok kötelessége volt a vallásos tudatlanság, vagyis csak a Korán tanításait követhették.

Az ókori mesterek hivatkoznak Platónra és Arisztotelészre, mint művelőkre. De vajon ők találták volna fel? Netán aranycsinálók lettek volna? (Megsúgom, hogy egy Kr. u. 3. sz. iratban azok.) De hogyan került az alkímia, a királyi művészet Kínába, Indiába, Ausztrália, Majaföldre és a világ szinte minden komolyabb kultúrájába a maga roppant fejlett fokán? Egyébként olyan fejlett volt, hogy kémikusaink a mai napig nem értik az alkímia materiális receptúráit, jóllehet nem elsősorban kémiáról szólnak, de arról is.

A válasz minderre, hogy Atlantiszból, méghozzá egyiptomi közvetítéssel emelődött át az alkímia. Nem szimplán az, amit ma akként ismerünk, hanem sokkal, de sokkal több annál. Ez több tízezer évvel ezelőtt történt, de ezt az időszakot kitörölték az emberkéz által írott múltunkból.

 

Legközelebb Egyiptomban i. e. 3. évezred elején tűnik fel készen, a maga tökéletességében az alkímia. Tehát logikus a következtetés, hogy már jóval korábban művelték a Nílus partján. Ehhez képest is később nevezték el „Kemet”, magyarul a „fekete föld” tudományának. Merthogy Egyiptomot egy időben Kemet-nek hívták. Az már merő rosszindulat a rivális és demagógiák gyártására hajlamos népek egyes vezetőinek részéről, hogy a fekete mágiának keresztelték az isteni művészetet. Ezzel szó szerint befeketítették és sátánivá színezték eme őstudás.

 

Ezzel szemben az alkímia annyiban fekete csupán, hogy a fekete ősanyagra vezeti vissza az elemeket, s ezeken keresztül jut el az aranyhoz. Tévedésből egyesek látszatarany-készítését értették alatta. Berthelot szerint régen aranyutánzat-készítésre gondoltak az alkímia kapcsán, amelyből az ötvösség bontakozott ki. Így lyukadtak ki az ál-arany készítésnél. Félreértették volna? Lehetséges a nemtelen fémből aranyat előállítani? Nos, igen és igen.

 

Egy zseniális lélek, név szerint Thot (Dzsehuti), a bölcsesség egyiptomi istene, aki az írás és a tudomány megalapozója, az istenek írnoka, akit egyesek első Hermészként emlegetnek, s aki a legenda szerint az időszámításunk előtti 12. évezredben bekövetkezett világkatasztrófa közeledtekor személyesen készített feljegyzéseket az emberiség számára.  E tudásanyag alapján több piramisépítő kultúrát hozott létre más félistenekkel szövetkezve.

Ezt a szent nyelven megfogalmazott művet fordították le a vízözön elmúltával a hieroglifák nyelvére, s így szolgálhatott alapjául a későbbi (második?) Hermész törvényeket, tudományt és teológiát magukba foglaló szent könyveinek, melyek minden bizonnyal az Óbirodalom kialakulása és Ménész (a mai tudományos kronológia alapján az 1. dinasztia 1. fáraója) hatalomra jutása előtt lettek összeállítva, tehát legalább háromezer évvel Krisztust megelőzően.

A négy könyv (tábla) további felbontással negyvenkét kötetet tett ki, ami megegyezik a Védák könyveinek számával, de ezenkívül a két mű között számos tartalmi hasonlóság is felfedezhető. Hermész szent könyveit a templomok legbelső szentélyeiben tartották, és a legmagasabb rangú papok kivételével senki sem olvashatta azokat.

 

Az alkímia azt mondja, hogy a lények és a dolgok meg- és átváltoztathatók. Annál is inkább, mert ahogy a lények és a dolgok itt a Földön élnek, az nem is természetes, nem is tökéletes. Ámde van olyan eljárás, amellyel az ember önmagát a tökéletességbe helyezheti, és ez az eljárás ugyanaz, mint amellyel a dolgokat is tökéletessé teheti. Az alkímia az a tudás, amely a tulajdonságok és az elemek megváltoztathatóságát tanítja abból kiindulva, hogy a környező jelen világ nem az eredeti természet, hanem annak elrontott alakja. Ezt a romlást ki kell küszöbölni és az eredeti természetet helyre kell állítani. Az analógia nyelvén ezt úgy fejezték ki, hogy az elemeket arannyá lehet változtatni.

 

Hermész munkája, a Tabula Smaragdina részint annak a műveletnek a receptje, amely szerint a világ (ember, tulajdonság, dolog, elem, fém, stb.) eredeti és valódi állapotába visszahelyezhető. A művelet tulajdonképpen és végeredményben egyetlen mondatban kifejezhető, vagy akár egyetlen képletben. Ezt a képletet az alkímia az analógia nyelvén a Bölcsek Kövének nevezi. Kőnek nevezi azért, mert ez minden egyéb gondolat és művelet fundamentális alapja. Minden alkimista egy metamorfózison megy keresztül és közelít az univerzum archetípusai felé. Az alkímia célja ennek részletezése és gyakorlati megvalósítása.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..