Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az állatok hatodik érzéke

Vajon mennyivel érzékelnek többet valóságból az állatok az embernél? Rendelkeznek-e az állatok hatodik és hetedik érzékkel, vagy van racionális magyarázat az extraszenzitivitásukra? Hogyan képesek órákkal, sőt napokkal korábban megérezni a halált, vagy nagy távolságból azt, ha gazdájukkal történik valami? A kérdés akkor vált újra népszerűvé, amikor észrevették, hogy a 2004-es szökőárnak alig volt állatáldozata.

 

1923-ban Lord Carnarvon éppen Egyiptomban tartózkodott, ahol a világraszóló Tutanhamon sír feltárását finanszírozta. A fáraó átka miatt vagy valamilyen más oknál fogva néhány hónappal később Kairóban váratlanul elhunyt. Kutyája, aki ezzel egy időben Angliában volt, feljajdult, majd kilehelte lelkét. Ez több mint véletlen egybeesés – vélték sokan. De ehhez hasonló esetekből seregnyi van.

 

A cunami érkezését csak kis idővel tudja előre detektálni a technika, nem így azok az állatok, akik egy Sri Lankán lévő rezervátumban, a Yala Nemzeti Parkban élnek. A sziget állatai közül egyetlen egy sem pusztult el, amikor 2004 végén a hatalmas szökőár több kilométer mélyen nyomult be a territóriumukra. Az ott dolgozók visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az irdatlan szökőár érkezése előtt kb. egy órával az elefántok – akkor még valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva – menekülni kezdtek a szárazföld belseje felé csakhogy minél távolabb kerülhessenek a partvidéktől.

 

A történelem tele van olyan feljegyzésekkel, amelyek megerősítik az állatok „jövőbelátó” képességeit, illetve helyes előérzeteit. A természeti katasztrófák elől a kisebb és a nagyobb állatok egyaránt elmenekülnek. Sokszor napokkal(!) korábban ott hagyják az addig megszokott élőhelyüket és sürgetve keresnek maguknak biztonságot máshol.

 

Erre a szokatlan viselkedésre a legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy egyes állatok érzékelik a Föld mágneses erővonalrendszerét, s amikor ebben lényeges változás áll be, akkor ők annak megfelelően cselekednek. Eddig több mint 60 fajról nyert bizonyítást, hogy képesek erre.

A mágneses anomáliák jelezhetnek földrengéseket, szökőárakat, szuperviharokat, tűzvészeket, vulkánkitöréseket és egyéb veszélyforrásokat. Az állatok érzékeléséről tudjuk, hogy sok tekintetben ezerszer, ritkábban milliószor kifinomultabb, mint az emberé. A materialista tudósok nem értenek egyet azzal, hogy az állatoknak hatodik vagy hetedik érzékük lenne, csupán azzal, hogy olyan érzéktartományokat tapasztalnak, amelyeket mi nem.

Másfelől, teljesen logikus, hogy a méheknek például extraérzékszervekre van szükségük a sajátos életformájuk miatt, vagy hogy a madarak és a bálnák másképpen tájékozódnak például vándorlásaik során, mint az ember. A lepkék egy része a szaglásban, a rovarok egy része a hangok érzékelésében zseni.

 

A kérdés akkor válik még izgalmasabbá, amikor az állatok – és nem csak a fajtársak – a katasztrófa sújtotta területektől távol is megérzik a vészjósló történéseket. Vajon ezen jószágoknak a viselkedése mitől változik meg, amikor az emberek az égvilágon semmit sem vesznek észre az egészből? Ebből is látszik, hogy nem mindent magyaráznak meg az iménti teóriák.

Mint ahogyan azt sem lehet egyes elméletekkel logikussá és ésszerűvé tenni, hogy a macska miért kezd el menekülni és bujdokolni a gazdija elől, amikor az ember még csak ráutaló magatartást sem tett arra, hogy állatorvoshoz szeretné vinni, viszont gondolt rá. Ehhez hasonlóan a kutyák rejtélyes módon percekkel korábban megérzik gazdájuk érkezését és várják őt, holott gazdijuk még legalább 5-10 kilométeres távolságra van az otthonától.

 

Dr. Joseph Banks Rhine a Duke Egyetemen éveken át vizsgálta az állatok extraszenzoriális képességeit, melyek között öt kategóriát különböztetett meg:

  • természeti katasztrófák megérzése
  • közelgő veszély érzékelése
  • hazatalálás
  • pszichikai nyomkövetés
  • a gazdi visszatérésének előérzete     

 

Számos pszichiáter és parapszichológus publikálta állatok százainak esetét tanulmányozva, hogy az állatok veszélyjelző képessége óraműpontossággal működik. Ennél fogva arra következtethetünk, hogy vagy valamiféle telepatikus, vagy valaminő jövőérzékelő képességgel rendelkeznek az állatok.

 

Említésre méltó Dr. Rupert Sheldrake biológus sokat vitatott, de elgondolkodásra érdemes morfogenetikus mezőelmélete, amely nem csak az állatok, hanem az emberek közötti információáramlást, kommunikációt is teljesen új dimenzióval bővíti ki. Egy olyan energiamezőről szól ez az elmélet, amely lényegét tekintve megfeleltethető a spiritualitásban asztráltérnek nevezett, már nem anyagi rezgésszámú világgal. A morfogenetikus mező többek között olyan tulajdonságokkal bír, amelyek lehetővé teszik, hogy amit az egyik élőlény gondolatilag vagy érzelmileg tapasztal, azt a másik is érzékelje. Sőt, ebben a tudatmezőben felhalmozódnak a múlt viselkedésmintái, így az évezredek tapasztalatai is. Továbbá, az asztráltérben egyes események már akkor jelen vannak, amikor még a mi háromdimenziós világunkban azok be sem következtek – vagyis a jövő. Mi van akkor, kérdem én, ha egyes élőlények ebből a mezőből nyerik a hihetetlen megérzéseiket, illetve erre hangolódva „látják előre”, hogy mi fog történni a környezetükkel? Talán az állati ösztönök és az emberi intuíciók egyik közege lehet ez a mező. S mivel az állatok ösztönösebbek, mint az emberek, valószínűnek tartom, hogy fejlődésük folyamán ők szorosabb kapcsolatban maradtak ezzel a síkkal, amelyet mi még csak most kezdünk felfedezni.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..