Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az Anunnakik és a Biblia

Ha hozzám hasonlóan valaki nyitott elmével áll hozzá a vallások tanulmányozásához, akkor meglepő felfedezéseket tehet. A Biblia például hemzseg az okkultista történetektől, a földönkívüli lényekkel való találkozásokról szóló beszámolóktól és olyan utalásokat is szép számmal benne hagytak a szerkesztői – vélhetően figyelmetlenségből –, amelyeket nem szokás idézni hittanórákon és a vasárnapi misék alkalmával sem, mivel azok a hívők nyugalmának megzavarására alkalmas eszközök.

 

3

Forrás: https://twitter.com/

 

De lássuk a tényeket! Beszéljenek azok helyettem! Utána pedig akinek van füle, az hallja meg az igazságot – csak hogy stílusosan fogalmazzak.

 

Több mint kettő milliárd hívővel a világ egyik legnagyobb vallása a kereszténységnek nevezett hiedelem- és eszmerendszer. (Azért hiedelemrendszer, mert követői bizonyosságnak fogadnak el nem bizonyítható dolgokat. De ez elvileg minden vallás sajátossága lehet, kivéve az olyan típusú vallási és spirituális megtapasztalásokra épülő irányzatokat, mint amilyen a napvallás is. Itt ugyanis az önmagunk számára visszaigazolható és ismétlődő személyes élmények válnak az istenhit alapjává, s nem a vakhit.)

A kereszténység a hiedelmekkel ellentétben egyfajta hitbéli konglomerátum, ergo távolról sem egységes. A különféle felekezetek más és más tartalmú bibliafordításokat forgatnak, de ami ettől sokkal szembetűnőbb: sokszor merőben eltérően értelmezik az olvasottakat.

 

Felemelkedés Napja 2017.02.25.

 

Az tiszteletre méltó, hogy valaki kereszténynek vallja magát. Ugyanakkor e monoteista könyvvallás sok követője számára a vallásgyakorlás nem több formalitásnál – ezt ők mondják, nem én állítom –, következésképpen nagyjában-egészében kimerül a kötelezően előírt vasárnapi templomlátogatásokban, és néhány ünnepnap megtartásában. Továbbá gyakori jelenség, hogy ha más vallásokkal hasonlítják össze őket, akkor egyfajta vallási hiedelemrendszer követőjének vallják magukat, amelyet sokszor ők sem ismernek igazán és teljes egészében. Lelkük rajta! Vajon mi történne, ha egyszer alaposan áttanulmányoznák szent könyveiket? Merthogy a Biblia nem egy, hanem számos könyvből áll, melyek más és más korokból valók, és vitán felül áll, hogy emberi módosításokkal íródtak, ennek ellenére szentnek hiszik, állítják be azokat. Az Ószövetség egyes számítások szerint 39 könyvet tartalmaz (zsidó Biblia és a Protestáns Ószövetség), míg mások például 45, illetve 46 könyvből szerkesztették össze. Az Újszövetség – már ahol van egyáltalán – ehhez képest 27 könyv gyűjteménye. Összességében kb. 2000 év alatt íródott, illetve alakult ki.

Arról már nem is beszélve, hogy ha más szent vagy történelmi dokumentummal vetnék össze, amit természetesen mereven el kell utasítani, hiszen az csakis az így-úgy megszemélyesített gonosz műve lehet, akkor további értékes felismeréseket és következtetéseket tehetnének.

 

Ezzel a néhány felvetéssel csupán arra kívánok rámutatni, hogy nem árt kritikai vizsgálat alá vetni a hitrendszerünket, mert lehet, hogy rájövünk néhány fondorlatra azzal kapcsolatban. Vagy az is lehet, hogy kiállja a próbát, s akkor megerősödik a hitünk. Az a hit, ami nem bírja a kritikát, nem is igazi hit a véleményem szerint.

Engem pedig semmi nem akadályoz abban, hogy az összes emberi vallással szemben tanúsított őszinte és mély tiszteletem mellett kérdezzek és kritikámnak adjak hangot jobbító, felülvizsgáló és fejlesztő szándékkal.

 

2017.03.18.

 

Itt van például a civilizáció bölcsőjeként számon tartott Mezopotámia. Ma azt tanítják, hogy a kultúra egyik ősforrása, az állattenyésztés, a növénytermesztés, az építészet, a csillagászat, a tudományos gondolkodás stb. egyik fő kútfője. És a vallásé is!

A fejtörést az okozza, hogy az emberi történelem kezdetével gondok vannak! A sumérek esetében a mai napig nem sikerült tudományos értelemben sem kibogozniuk, sem megfejteniük a sumér múlt archaikus szálait. Hadd utaljak itt a sumér ékírásra, ami egyáltalán nem primitív és barbár.

 

Az ékírás az agyagtáblákba mélyített, nyomott, vésett ék alakú jeleiről kapta a nevét, melyet tompa végű, nádból készült íróvesszővel alakítottak ki. Az elnevezés egyébként az ófranciából került be az angolba. De ami elgondolkodtatóbb, hogy egy-két millió közé teszik az agyagtáblák számát. S ezek csak az elmúlt évszázadokban előkerült táblákra vonatkoznak, vagyis ezek a becslések nem tartalmazzák az évezredek során elrejtett vagy elpusztított mennyiséget. Ezek az agyagtáblák nem csak a sumérok mindennapi életét tárják fel előttünk, hanem kulturális ismeretek sokaságába engednek betekintést. Így többek között teremtéstörténetekről és világméretű katasztrófákról – például özönvizekről – is beszámolnak. A mezopotámiai táblák és a bibliai beszámolók között pedig nem csak eltérések, hanem kifejezetten szembeszökő hasonlóságok is akadnak. Ezek nem csupán megerősítik a bibliai elbeszélések egyes részeit, hanem egyértelmű és kijózanító utalások az idő homályába vesző irodalmi lopásnak, a plágiumnak.

 

Példának okáért, a Genezis (Teremtés könyve) egy sokunk számára ismerősen csengő sztorit mesél el újra, ti. Ádám és Éva történetét. A feltételezett első emberpár a csodás Édenkertben éldegélt és együtt sétálgatott Istennel. A pár addig semmit nem óhajtott, amíg Évát meg nem kísértette a kígyó, s rá nem vette, hogy fogyasszon a Tudás Fájának tiltott gyümölcséből. (Ez a történet már itt sántít!) Ez a törvényszegés elegendő volt a bibliai istenségnek arra, hogy az ily módon szentségtelenné vált, tudatlan, elcsábuló párocskát kiűzze a nagy műgonddal felépített állítólagos Paradicsomból. Ezzel a történettel magyarázzák az emberiség teremtésén túlmenően az ember bűnös természetének, vagyis az eredendő bűnnek is a létét.

 

Miért fogalmaztam ily kritikusan? Azért, mert a sumérok agyagtáblái több mint kettőezer évvel a kanonizált Biblia előtt készültek, s beszámolnak a teremtéstörténetről és az Anunnakikról, akik egy emberszabású földönkívüli faj tagjai, akik űrhajókkal érkeztek a földre és genetikailag létrehozták/módosították az emberi fajt. Több kutató is megfelelteti egymásnak az Ószövetségben szereplő Jahvét és a sumér Ur városának helyi istenségét, Enlilt. Őt egyébként számos sumér városban tisztelték különféle templomokban. Megjegyzem, egyes hagyományok – lásd: Bilbia – szerint Ábrahám Ur városában látta meg a napvilágot, ami sok mindent megmagyarázhat a beállítottságát és a világképét tekintve.

Enlil és testvére, Enki története visszhangzik a Genezisből, miként több történelmi agyagtábla is bemutatja őket, amint genetikai vizsgálatokat végezve létrehozták a Homo sapiens-t. Egy külön cikk tárgyát képezhetné, hogy hogyan történt mindez. Ugyanakkor ennek bárki könnyedén utána olvashat akár a www.boldognapot.hu oldalon is.

 

 

Megjelent a könyv 2

 

Röviden, amit számunkra a Biblia Isten haragjának állít be, az valójában Enlil haragja, aki az Anunnakik királya. Ő volt az, aki felbőszült, illetve ráunt testvére, Enki genetikai teremtésére. Enlil azon aggodalmaskodott, hogy az emberiség fejlődésében elérhet egy olyan szintet, amikor fellázadhat ellene (erre hajaz Bábel tornyának története is), ezért adta parancsba az emberiség betegségek és természeti katasztrófák általi elpusztítását. Tehát eszerint az ősbűn puszta kitaláció. De vajon ki képes ilyet kifundálni? Mi állhat e szándék hátterében?

 

Erről hely szűke miatt csak annyit állapítanék meg, hogy a sumér ősi mítoszok egy részét az özönvíztörténettel együtt lemásolták, sablonkéntl használták és módosították a Teremtés könyvének alkotói, vagyis a Biblia első könyvét Mózes nevéhez kapcsolva a babiloni fogságban tartott héber papok szerkesztették össze, mivel ők babiloni (korábban sumér terület) vendégeskedésük során hozzáférhettek az eredeti teremtéstörténetekhez és özönvíz-beszámolókhoz. Ezen elmélet szerint a módosítás lényege abban állt, hogy vagy a saját monoteista ősi csillagistenüket, az Anunnaki Enlilt, illetve az esetükben Jehovát, az Ótestamentum istenségét választották történetük főhősévé, s tették meg egyedüli istenükké. Amivel egészen addig nem is volt baj, amíg egy bizonyos titkos csoport a világra nem akarta erőltetni ezt a vallási hiedelmet. Ennek a felismerésnek beláthatatlan történelemformáló következményei lettek…

 

Akár elfogadjuk a Jehova-Enlil azonosítási hipotézist, akár fantazmagóriának tekintjük, lényegében nem vitathatjuk el senkitől sem azt a vallásszabadságot, hogy így gondolja legjobb vallási meggyőződése alapján. Azt mondom, mindenkinek legyen a hite szerint! Én csupán arra szerettem volna rámutatni, hogy a sumér verzió legalább annyira ősi, hiteles és éppen úgy elfogadható, mint az ószövetségi.

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részt vehetsz programjainkon:

 

 

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..