Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az aranygyapjú eltitkolt vonatkozásai

Hogyan lesz egy mitologikus történetből a világ egyik legnagyobb titka? Kik és mikor bukkantak rá az aranygyapjú mögött megbúvó allegóriára, a hermetikus alkímia titkaira? Hol található a Bölcsek Kövének arkánuma? Sok egyéb érdekesség mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk az aranygyapjú sorsát követve.

 

Az egyik görög legendaváltozat úgy szól, hogy egy Theophané nevű makedóniai királylányt Poszeidón isten elszöktetett megannyi kérője elől. Ám a házasodni vágyók megtalálták, minekután Poszeidón báránnyá változtatta. Poszeidón és Theophané frigyének gyümölcse egy aranyszőrű kos.

 

Később Athamasznak, Théba királyának első, isteni feleségétől két gyermeke született: Phrixosz (vagy Phrixus) herceg és Hellé hercegnő. Második felesége meglehetősen féltékeny mostohának bizonyult, aki pusztulást és nyomort hozott az országra. A mostoha azt fundálta ki, hogy jósokat bérel fel annak okán, hogy az istenség állítólagos haragját kiengesztelendő maguknak a királyi gyermekeknek a feláldozását javasolják.

Amint éppen a vesztőhely felé kísérték a gyerekeket, isteni származású édesanyjuk az aranygyapjas kost küldte segítségül, aki elvitte őket a messzi keletre, a Fekete-tengeren túli Kolkhiszba. A fáma szerint ott a napsugarak egy aranyszobába vannak bezárva és arrafelé kel fel a Nap. (Hellé az utazás közben lezuhant és meghalt. Róla kapta a nevét a Hellészpontosz.)

Végül, Kolkhiszban az aranygyapjas kost feláldozták Poszeidónnak, majd a lenyúzott bőrét egy fára akasztották. Ezután kelt szárnyra az a híresztelés, hogy Kolkhiszt az aranygyapjú védi meg a támadásoktól. Az aranygyapjú később Iaszón királyfi birtokába került egy viszontagságos történet során az az argonauták segítségével.

 

Jacob Brynt a 18. században rámutatott a Frigyláda és Iaszón hajója, az Argó között fennálló hasonlóságra. A mitológusnak feltűnt, hogy a hajó építőjének neve: Argosz, ami őrzőt vagy figyelőt jelent. A mítosz szereplői kalandokban bővelkedő életük során eljutottak Elektrisz szigetére, ahonnan borostyánt szereztek be. Rájöttek, hogy a borostyánt megdörzsölve elektromosságot tudnak előállítani, amit ők elektrikusznak hívtak. Milyen érdekes áthallás, sőt nevezhetjük nyugodtan etimológiának is, hiszen ebből az elektromosság szavunkat is levezethetjük.

Salomon Trismosianus úgy vélte, hogy az aranygyapjú egy pergamen, amelyre a Bölcsek Kövének titkai vannak róva arannyal. Elképzelése szerint „az egyiptomiak, az arabok, a káldeusok és az asszírok királyaitól és bölcseitől” származtak eme titkok.

Hasonlóan vélekedett erről Fulcanelli, francia filozófus és Jung, svájci pszichiáter is. Fulcanellitől való az idézet: „Az aranygyapjú meséje okkult szöveg a teljes hermetikus műről, azaz a Bölcsek Köve előállításáról.”

 

Az alkímiai szövegek szinte egybehangzóan állítják, hogy az aranygyapjú és az Aranytekercs, ami nem más, mint a „bizonyság” arannyal báránybőrre írt tekercse, lényegében ugyanaz.

Ezek után nem meglepő, hogy e kutatók Mózesre hermetikus beavatottként tekintenek. Amennyiben argosz valóban őrzőt jelent, akkor e teória szerint Mózes Hermész Triszmegisztosznak a tanítványa volt, aki imígyen birtokolta az arany átváltoztatásának művészetét, azaz az alkímiát. Íme, találtunk egy közös gyökeret a keresztény, az arab, a zsidó és az egyiptomi tradíciókra, hiszen úgy tűnik, hogy Mózesnél futnak össze – talán a történelemben utoljára, de semmiképpen nem először – a szálak.

 

Egyes kutatók szerint a Biblia bizonyos részeit (pl.: Kiv 32:20) nem tudjuk a maguk jelentőségében értelmezni, amíg meg nem ismerkedünk az „egyetlen atomból álló” arany fizikájával, illetve metafizikájával.

A kabbalisztikus tanok értelmében a kerubok rejtélye az alkímiai alapelvekből ismerhető meg. Példa erre a Bibliában Jób 28: 5-6, amely egy hermetikus szövegnek tűnik:

„Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.”

(Károli Gáspár)

 

Ugyanez más fordításban:

„A kenyérgabona sarjadzik a földből, noha lent alatta tűzzel robbantanak,

Sziklatömbben van a zafír helye, de még aranypor is található benne.”

 

Mindezek fényében mindenki eldöntheti, hogy az aranygyapjú története a hermetikus alkímia filozófiájának része-e vagy sem. Mindenesetre Iaszón legendájában sokan megtalálták a mágikus vonatkozású, mesterien kódolt rejtett kulcsokat, kivált, hogy egyes mítoszok szerint az aranygyapjú kifejezetten Hermésztől származik.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..