Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az ausztrál őslakók az európai csillagászok előtt tudtak a Betelgeuse nevű változó csillagról

Az Astronomical History and Heritage című folyóiratban megjelent új kutatás azzal állt elő, hogy egy égboltra írt, ősi bennszülött szerelmes történet tanúságot tesz a Betelgeuse– az éjszakai égbolt kilencedik, míg az Orion konstelláció második legfényesebb csillaga – által mutatott változékonyság ismeretéről.

 

Kiemelt kép: A Betelgeuse csillag az Orion csillagképben.
http://www.human-resonance.org/

 

A Betelgeuse, amit amúgy Alpha Orionis-nak is hívnak, egy olyan változó csillag, amelynek a magnitúdója 0,2 és 1,2 között ingadozik. Ez azt jelenti, hogy a csillag nagyjából 400 naponként felfénylik és elhalványul. A Betelgeuse fényességében megmutatkozó ingadozásról úgy gondolták, hogy azokat Sir John Herschel figyelte meg teleszkópjával 1836-ban, amikor megfigyeléseit a Csillagászat körvonalai című munkájában publikálta. Mindazonáltal, a legfrissebb tanulmány arra utal, hogy az ausztrál őslakosoknak ezt megelőzően sokkal korábban volt tudomásuk annak változékonyságáról az ABC Science-ben megjelent riport szerint.

 

A múlt század hajnalán, Daisy Bates antropológus, 16 évet töltött együtt Dél-Ausztrália Nagy-Viktória-sivatagának egyik aboriginál népével, miközben lejegyezte a mindennapi életüket, tanításaikat és szájhagyományaikat.

Archivált jegyzetei között szerepelnek olyan történetek, amelyek ennek a térségnek az aboriginálokhoz kötődő csillagászati hagyományairól szólnak.

 

Az ausztrál őslakók évezredeken keresztül feljegyezték a csillagászati jelenségeket a szájhagyományukban.
Photo credit: Paul Curnow and Gail Glasper

 

Az egyik olyan történet, amit jelenleg az „Orion-történet”-hez kapcsolnak, olyan csillagokat foglal magába, amelyek az Orion és Bika csillagképet alkotják. A legenda szerint a történet arról szól, hogy az Orion (Nyeeruna’) konstelláció miként vadászott a Plejádok nevű csillaghalmazra, amit általában a Hét Nővér (’Yugarila’) csoportjaként ábrázolnak.

A Nyeeruna (Orion) és a Yugarilya (Plejád csoport) között található az ő legidősebb nővérük, Kambugudha, akit a Hyades csillagcsoport jelenít meg.

A Nyeeruna jobb kezében lévő furkósbot, amely a Betelgeuse csillag, „tűz mágiával” van tele, mely készen áll arra, hogy lesújtson Kambugudha-ra. Viszont, ő védekező módon emeli fel a lábfejét, ami az Aldebaran csillag, mely szintén tűzmágiával telített, ami Nyeeruna-t nagy megalázkodásra kényszeríti és kioltja a tüzét.

 

A teljes történet részletes elemzése arra sarkallta az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatóit, hogy a Betelgeuse „tüzes mágiájára” vonatkozó hivatkozás nem más, mint a csillag megfigyelése annak fényes fázisában, míg a „tüzének eloltására” utaló hivatkozás a Betelgeuse elhalványulásának az észlelése.

 

„Ez azért nagyon érdekes, mert az ősi történet szabatosan írja le a Betelgeuse változékonyságát, amely egy közel 400 napos időciklus során fénylik fel és halványul el” – mondotta a tanulmány egyik szerzője, Dr. Duane Hamacher.

 

Hamacher elmagyarázza, hogy az Orion-történet más részleteit a Nyeeruna testéből kipattanó szikrákkal azonosítják, mely tele van a hét nővér iránti szenvedélyes vággyal. „A Nyeeruna testéből származó szikrák passzolnak az éves Orionidák meteorraj kisugárzási pontjához, ami azáltal jön létre, hogy Föld áthalad a Halley üstökös törmelékcsóváján, mely jellemző módon október utolsó két hetében tetőzik.” – jelentette ki Hamacher.

 

Hamacher és társszerzője, Trevor Leaman, azt állítja, hogy az Orion-történet hasonlít a világ számos más kultúrájában fellelhető mítoszokra és legendákra, így többek között a görög mitológiára, valamint Ázsia, Dél-Amerika és Afrika szerte megtalálható kultúrák legendáira.

 

A Plejádok görög mítoszában, a Hét Nővér csoportja egy csillaghalmazzá alakult át, amire az Orion csillagaiban feltűnő ember vadászik.
Photo source: Wikipedia

 

„Mindig is vita folyt arról, hogy miért hasonlítanak egymásra a világ különféle helyeiről származó történetek.” – magyarázza Hamacher. –„Elképzelhető az egyik kultúrából a másikba történő átkerülés, de én úgy vélem, hogy emberként bizonyára hasonlóan érzékeljük a természetes jelenségeket.”

 

Forrás: http://ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..