Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az Édenkert Egyiptomban volt – II. rész

Tehát, ha az Édenkert Amarnában volt, akkor mi a helyzet Ádámmal és Évával? Elsőként azt kellene megjegyeznünk, hogy Ádám és Éva volt az első férfi és nő. Ugyanakkor ők voltak Ehnaton fáraó és Nefertiti királyné is. Ahogyan az amerikai elnököt és a feleségét First Man-ként és First Lady-ként ismerjük, úgy áll a helyzet Ehnatonnal és Nefertitivel is. Így a róluk készült leírás a Teremtés Könyvében nem tévedés, csupán összekuszálódott (szándékosan).

 

Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy Ádám és Éva arról vált híressé, hogy ők naivan meztelenek voltak az idillikus kertjükben, de amikor száműzték őket ebből a kertből, feszélyezte őket a csupaszságuk, s testük befedésére kényszerültek. Úgy gondolom, hogy ez egy másik közvetlen utalás a híres amarnai királyi párra. Igen, Ehnaton és Nefertiti valóban, szinte mesztelen állapotban vonult végig gyönyörű palotáin és a jelenetek (ábrázolások) átlátszó, áttetsző öltözetben, avagy teljesen meztelenül jelenítik meg őket. Ez valószínűleg egy kisebb szenzációnak számított az egyiptomi „médiában” – pletyka tárgya volt a piactereken. Gondoljunk arra, hogy manapság milyen médiavihar törne ki, ha Erzsébet királynő és Edinburgh hercegét meztelenül sétálva fotóznák le a Buckingham palota kertjében.

 

Michelangelo „Otromba, meztelen testű” Ádámjának kiűzetése és bukása
http://www.ancient-origins.net/

 

Ehnaton és Nefertiti meztelenül Amarnában. Éppen úgy, ahogyan Ádám és Éva is csupasz az Édenkertben. A harmadik torzó egy ismeretlen amarnai királynőjé/hercegnőjé áttetsző ruhában, amely azt mutatja, hogy valószínűleg meztelen lehetett.
http://www.ancient-origins.net/

 

Mindazonáltal, amikor Amarnát porig rombolták és a királyi párt elüldözték a palotájából (semmilyen bizonyíték nincs a halálukra vonatkozóan), valószínűleg a hajósok, a művészek és a gazdálkodók nagy világába lettek kényszerítve. Az a szokatlan meztelenség, amelyet a királyi udvar keretei között még illendőnek és tisztességesnek tartottak, pozitív értelemben szeméremsértőnek tűnhetett a vidéki falucskákban és városokban. Így nem volt mit tenni, mint befedni magukat.

 

Bábel Tornya

 

Az a téma, ami ezt a cikket inspirálta voltaképpen Bábel Tornya volt, nem pedig a teremtés története, tehát vajon ennek az Édenről szóló elbeszélésnek milyen hatása van a hírhedt soknyelvű toronyra? Nos, a sztori távol esik a tisztes egyiptomi ízléstől, így ha Ádám és Éva (Ehnaton és Nefertiti) leszármazottaival Amarnától észak felé utazunk, akkor Szineár földjére jutnunk, „a két folyó vidékére”, ahol Bábel tornya állt. Nos, talán így volt. Viszont én inkább úgy gondolom, hogy az a hely ahova megérkeztünk voltaképpen Shiniyr volt, „a havas hegy vidéke”. De vajon hol építették föl ezt a „havas hegyet”, ezt a hatalmas tornyot? Természetesen Gizában.

 

A Gizában található Bábel Tornya. Eredetileg a gizai két fő piramist tiszta, fehér mészkővel borították és havas hegyekként, Shiniyr-ként ismerték.
http://www.ancient-origins.net/

 

Ne felejtsük el, hogy a Nagy és a Második piramist eredetileg színtiszta fehér mészkővel fedték be, tehát valóban úgy néztek ki, mintha hófödte csúcsok magasodnának a Gízai fennsíkon. Ebből következik, hogy Bábel Tornya (Migdal Babel) valószínűleg a Gízai plató egyik piramisa volt. Ámde, ha ez így van, akkor mit jelent a Migdal Babel?

 

Először azt a dolgot kell megjegyeznünk, hogy a migdal egy egyiptomi szó, amelyet maktal-nak ejtenek és tornyot jelent. Ezután eljutunk az arámi babel-ig, amelyről úgy tartják, hogy összekavarást, vagy szóródást jelent ugyanúgy, mint a bibliai történetben. Viszont bárki, aki tanulmányozta az egyiptológiát, rögtön tudja, hogy a berber egyiptomi szó a piramisra utal, nem pedig a toronyra éppen úgy, mint ahogyan az azt meghatározó képírásjel (hieroglifa) mutatja. Ráadásul az „r” betű „l” betűre való átírása (transzliterálás) miatt – amely igen gyakori, amikor egyiptomiról arámira transzponálunk – ezt a szót bebel-ként adja vissza a Tóra, mint ahogyan az egyiptomi magtar végül is magtal-nak fordítható. Ez az egyiptomiról arámira történő fordítás igazolható továbbá a hasonló berber (belbel) egyiptomi és kopt szóval, melynek jelentése kiűz, kilakoltat, márpedig pontosan ez történt Shiniyr népével.

 

Az egyiptomi berber (belbel) jelentése kiűz, vagy talán szétszór. A hasonló kopt berber alátámasztja ezt az egyiptomiról való fordítást.
http://www.ancient-origins.net/

 

Az egyiptomi maktar berber (maktal belbel) jelentése toronypiramis. Ebből következik, hogy Bábel tornya egy piramis: a gízai Nagy Piramis.
http://www.ancient-origins.net/

 

Itt Bábel Tornya jelentésének és elhelyezkedésének hiánytalan és átfogó magyarázatához érkeztünk el. Valójában a Teremtés Könyvének költeménye egy egyiptomi történet, nem olyasvalami, ami Babilonból ered (Babilon egy olyan vidék, ahová az izraeliták nem juthattak el az i.e. VI. századig). Voltaképpen a híres Bábel Tornya Shiniyr-ben található, azaz a hófödte fehér piramisok hazájában, melyek manapság Gízai fennsíkként ismerünk, illetve Migdal Babel jelenleg nem más, mint a Nagy Piramis. És itt még nem ért véget a bámulatos történetünk, mivel a migdali torony históriája egészen az első századig, és az Újszövetség ugyanolyan jelentős elbeszéléséig folytatódik. Júdeában a piramisok sokkal később élt Vesta-szűz papnői közül egy majdnem ugyanolyan híressé vált, mint a torony: őt a torony után nevezték el Mary Migdalene-nek, a Torony Szőke Hercegnőjének.

 

Mary Migdalene, a Torony Hercegnője, amint leengedi aranyló haját az elveszett hercegének. Illusztráció Rapunzel tündérmeséjéből.
http://www.ancient-origins.net/

 

Konklúzió

 

Még egyszer, meggyőző bizonyítékokat láthattunk arról, hogy a Tórában valós történeti elemek vannak, illetve a bibliai történet gyakran olyan elbeszélésekhez, eseményekhez és helyszínekhez kapcsolódik, amelyek szorosan kötődnek Egyiptomhoz. Következésképpen valószínű, hogy az egész teremtéstörténet az amarnai korszak pontos eseményeiből fakadnak, amikor Egyiptom első monoteista fáraóját a Nílus keleti partján található, sivár földre száműzték. Ez volt az az Amarna, ahol Ehnaton fáraó megfogalmazta az Atennek szóló Himnuszát, s ennek a Himnusznak az elemzése közvetlen párhuzamokat mutat a Teremtés Könyvének beszámolójával. Viszont, ha mindez igaz, akkor elkerülhetetlen és potenciálisan forradalmi levonnunk azt a következtetést, hogy Ádám és Éva Ehnaton és Nefertiti volt. Ily módon az egész judeo-keresztény kultusz Egyiptom eretnek fáraójának az életén alapul, akit száműztek, s aki Közép-Egyiptomban megépítette az új királyság fővárosát – egy olyan alapító és vezető volt, akit majdnem kitöröltek abból a vallásból, amit alapított.

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..