Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az egyik legjelentősebb ősi írásmód: Az ékírás

Úgy gondolják, hogy a mai napig az emberiség legrégibb írásrendszere az ékírás. Számos Mezopotámiából származó agyag- és kőtáblán viszont láthatjuk az ékírást. Maga az ékírás elnevezés az „ék” jelentésű latin cuneus szóból származik, mely az írás ékformájú stílusára utal, s minden valószínűség szerint az angol nyelvbe az ófranciából: cunéiforme került át. Az ékírást teljes egészében felváltotta az alfabetikus írás a római korszak folyamán.

 

A sumér írásrendszer olyan ókori nyelvek írásmódjára volt alkalmas, mint amilyen az akkád, az ablai, az elámita, a hettita, a luvi, a hurri, a hatti, vagy az urartui nyelv.

A sumér ékírás  nagy hatással volt az óperzsa írás kialakulására is.

Ez az írástípus a leghosszabb ideig használt írásrendszer. Ha nem számítjuk a protosumer képírást, akkor is háromezer évig általános volt.

Az ugariti ábécén keresztül a görög és a latin ábécé ősének tekinthető. Megjegyzendő azonban, hogy az európai betűírások ősét sokszor inkább az ókánaánita ábécében látják, amely az egyiptomi hieroglifírásra is visszavezethető.

 

2.1

 

Ez a felbecsülhetetlen ókori írásrendszer Sumérben alakult ki a Kr.e. 4. évezred kései szakaszában. A kutatók vélekedése szerint a mai napig megközelítően kettő millió ékírásos táblát tártak fel, amelyek közül 30 000 – 100 000 darabot olvastak el és tettek közzé.

 

Az egyik legkorábbi név szerint ismert sumér király, akinek a neve megtalálható egy jelenkori ékírásos táblán, Mebarageszi volt, aki Kis városának volt a királya.

 

Mebarageszi (en mme-barag-ge-si) a sumer királylista szerint Kis, az I. kisi dinasztia utolsó előtti királya. A lista szerint ő az, „aki Elám ország fegyvereit zsákmányként elhozta”.

Enmebarageszi néven is ismert. Egy másoló írnok, aki a sumer királylistát készítette, valószínűleg felcserélte az embert jelentő determinatívumot és az en címet, így az en-tag a név részévé vált. Mebarageszinek két feliratát is felfedezték, az egyiket egy vázán, a másikat a Bagdadtól keletre fekvő Tutub (ma Khafádzsa, Irak) Ovális-templomában, ami a kora dinasztikus kor III. periódusára keltezhető. Így Mebarageszi a királylista legkorábbi uralkodója, akiről régészeti bizonyítékunk van, de e bizonyítékok csak a Mebarageszi nevet erősítik meg, az Enmebarageszi változatot nem.

Enmebarageszit említi a Gilgames-eposz egyik darabja, a Gilgames és Agga, amely szerint Agga apja, ezt megerősíti a királylista is.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

 

Az ékírás az idők folyamán fejlődésen ment keresztül. A Kr.e. 3. évezredre az ékírás iránya balról jobbra változott a vízszintes sorokat tekintve. Ezért új ék alakú „vágótűt” vagy íróvesszőt készítettek, amely már eleve úgy mélyedt az anyagba, hogy „ék alakú jeleket hozott létre.

 

Az ékírás egy írásmód, nem beszélt nyelv, mivel nincs ábécéje, sem betűi.

Helyette az ókori emberek nagyjából 1000 karaktert használtak a szavak és szótagok képzésére. Úgy hiszik, hogy először Kr.e. 3400 táján használták. Jóllehet több mint egy tucat ókori nyelvről mutatták már ki, hogy ékírást használt, valójában kettő olyan fő nyelv van, amely ékírást alkalmazott: az akkád és a sumér. Az ékírás kivitelezéséhez mindössze nádra és agyagra volt szükségük, mely alapanyagok könnyen beszerezhetőek voltak a mezopotámiai városok közelében található folyóknál.

A legtöbb ékírásos tábla beleillett a tenyérbe és csak rövid ideig használták azokat.

 

2.2

 

Még ha ez is volt az egyik legjelentősebb ókori nyelvezet, akkor is ennek az értelmezése ütközött a legnagyobb akadályokba. Az ékírásokat megfejtő történészek és a régészek azt állítják, hogy ez a világ egyik legnehezebb írásrendszere, mivel számos „holt nyelvet” és több ezer különféle jelet szükséges hozzá megtanulni. Érdekes módon a gyerekek gyorsan meg tudják érteni az ékírást. A British Múzeum még iskolai látogatásokat is szervez, és a fiatal nebulókat azért is érdekli az ékírás, mivel az különféle agyagból készült műtárgyakon szerepel.

 

Az ékírás az ókori világ egyik legérdekesebb írásrendszerének bonyolult. A kutatók sok mindent megértettek és megtudtak az ókori Mezopotámiában feltárt megannyi agyag lelet jóvoltából.

 

Ha már a számoknál tartunk, az ókori sumérok egy olyan rendszert használtak, amely az 1-es, a 10-es és a 60-as számon alapultak. Ha a 60-as számot szerették volna leírni, akkor az 50-es szám jelét és a 10-es szám jelét írták le.

A sumér számírásban 59-ig még a nem helyiértékes 10-es számrendszerrel, nagyobb számok esetén pedig már a helyiértékes 60-as számrendszerrel írták le a számokat.

 

kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89k%C3%ADr%C3%A1s

 

Az ékírás megfejtése

Az Akhaimenida-királyok által Perszepoliszban és Biszutúnban felvésetett trilingvis (háromnyelvű) feliratok (az utóbbi behisztuni felirat néven ismert) tették lehetővé az első megfejtési kísérleteket az 1800-as évek elején. A sziklafalakon ugyanaz a szöveg szerepelt három különböző ékírásos nyelven: óperzsául,elámiul és akkádul.

Az igazi megfejtés Georg Friedrich Grotefenddel, a göttingeni egyetem professzorával kezdődött, aki 1802-ben úgy vélte, hogy azonosította a perszepoliszi ékírásos feliratokat, s jó néhány értelmezése helyesnek is bizonyult.

Az angol katona-diplomata, Henry Creswicke Rawlinson 1835-től 1851-ig tanulmányozta a biszutúni sziklafalat.

1857-ben a Királyi Ázsia Társaság felkérte Rawlinsont, William Henry Fox Talbotot, Edward Hinckset és Jules Oppert-t – valamennyien kiváló szakértők –, hogy fordítsák le ugyanazt az akkád szöveget; egy hónappal később beküldték fordításaikat, melyek lényegében egybehangzóak voltak, bár csak Rawlinson fordította le az egészet. A próbára azért volt szükség, mert a kételkedők erősen szaporodtak. Sokan nem hitték el, hogy a megfejtések helyesek. Különösen nagy gondot okozott a nevek olvasása és értelmezése, amely kezdeti nehézségek még ma is tovább élnek a legkülönbözőbb átírási hagyományokban, valamint a szótagok polifonikus jellege, amit nagyon sokan nehezen fogadtak el.

1857-ben Oppert közreadta Éxpedition scientifique en Mésopotamie (Tudományos utazás Mezopotámiában) című munkáját, ami hozzájárult az ékírás megfejtéséhez. François Lenormant 1873-ban az első sumer nyelvtant adta ki, Joachim Ménant az 1880-as években megírta az első francia asszíriológiai kézikönyvet. 1905-ben a francia Thureau-Dangin megjelentette Inscriptions de Sumer et d’Akkad (Sumer és Akkád feliratai) című dolgozatát.

Forrás: https://hu.wikipedia.org

Forrás: http://www.ancient-code.com/what-you-should-know-about-cuneiform-writing-one-of-the-most-important-ancient-writing-systems/

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..