Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

AZ EGYIPTOMI ÚJÉV

Hamarosan itt az újév! Na, nem kell megijedni, december 31-e még messze van, de az ősi Egyiptom évnyitó ünnepe nemsokára ismét ránk köszönt. Az újév napja ugyanis július 19-e: WEPET RENPET.

 

MI MUTATJA MEG AZ EGYIPTOMI ÚJÉVET?

 

A Gergely-naptár időszámítása szerint legtöbbször július 19-re esik a hajdani egyiptomi újév ünnepe. Ez Egyiptom egyik legjelesebb ünnepnapja, amely a Nílus áradásának a kezdetét is jelöli. Ily módon a nép a termékenységet hozó Nílussal és az Élettel kapcsolta össze ezt a kitüntetett alkalmat.

Július 19-ére esett egy különleges csillagászati esemény, melyet a papok előre kiszámoltak és évről-évre nyomon követtek. Ez nem volt más, mint a Szíriusz nevű csillag (Alpha Canis Majoris) és a mi Napunk együttállása a keleti horizonton. Természetesen ezt az égi eseményt szabad szemmel is lehetett látni. Igaz, csak néhány nappal az egzakt konjunkció (együttállás) után, mivel a Nap fénye elnyomta a távolból érkező Szíriuszét. Az újévi pirkadat első napsugara egy mágikus aktus volt, jelesül, a világteremtés megismétlését szimbolizálta.

 

Említésre méltó, hogy a mi naptárunk is, amely Caesar naptárának (i. e. 46., „Julián-naptár”) XIII. Gergely pápa 1582-es rendelete alapján tökéletesített formája, Egyiptomból származik. Anno Egyiptomban is szokás volt apró meglepetésekkel megajándékozni egymást az újév alkalmából. Elterjedt volt az a hagyomány, miszerint jókívánságot tartalmazó gyűrűket adtak egymásnak, de illatos folyadékokkal teli fajanszpalackokat is szívesen fogadtak el egymástól.

 

A SZÍRIUSZ CSILLAG SZEREPE

 

A Szíriusz nevű csillagot az egyiptomiak Szopdet-nek nevezték és Iszet (Ízisz) Istennő fizikai aspektusának tartották, ami azt jelentette, hogy az ő fennhatósága alá tartozott. Ezért az egyiptomiak legfontosabb csillaga volt. A Szíriusz a Nagy Kutya csillagképben helyezkedik el, annak a legfényesebb, s a legfőbb csillaga.

Az egyiptomi papok megfigyelték, hogy a Szopdet minden évben éppen ugyanabban az időben tűnik el az égről és 70 nappal később épp napfelkelte előtt jelenik meg újra. Mivel ez az időpont egybeesett a Nílus vízszintjének évenkénti emelkedésével, adta magát, hogy időjelölő legyen. Érdekes, hogy azon nem tűnődött el még senki, hogy mi van akkor, ha a Szíriusz és a Nílus speciális ciklusait valakik szándékosan összehangolták volna megteremtvén és szavatolván ezzel Egyiptom mezőgazdaságának az alapját. Bármi is legyen az igazság, a Szóthisznak a gazdasági életben kimagaslóan fontos szerep jutott.

 

Tudvalevő, hogy a Szopdet hajnali felbukkanása, amely napot az év kezdetének nevezték, az áradás évszakának első napját jelölte, amikor is a folyam vizének szintje az Etióp magasföldön lezúduló csapadéknak köszönhetően emelkedni kezdett. A Szóthisz vagy Szíriusz heliákus (Nappal együtt történő) felkelése az áradás elindulását, valamint a polgári év kezdetét is jelezte, ily módon a birodalom minden kronológiai rendszerének stabil alapját képezte.

 

A Szóthisz csillag kimagasló szerepét támasztja alá, hogy amikor a csillag delel, akkor sugarai éppen merőlegesen esnek a Kheopsz fáraónak tulajdonított piramis déli lapjára.

 

A SZÓTHISZ-ÉV

 

A Szóthisz-év a csillag egyik heliákus kelésétől a másikig tartott. Hossza átlag 365 ¼ nap. De mivel naptárilag csak egész napokban lehet számolni, így a Szóthisz-év közönségesen csak 365 napot tett ki, illetve minden negyedik év 366 napos volt. A Szóthisz-év csaknem megegyezik az alexandriai naptárévvel.

 

Ami a Szóthisz heliákus felkelésének megfigyelését illeti, a történeti korokban, amikor Egyiptom mágikus tudását már kezdték elrejteni, csak minden 1460. évben esett ugyanarra a napra (júl. 19-re) az akkori naptár pontatlansága miatt. Az eltérés a szökőévek nélkülözése miatt alakult ki Egyiptom hanyatlásával, amikor a bonyolult csillagászati és matematikai számításokat már nem tudták a nagy elődök tudásának mintájára kiszámítani. Az egyiptomi naptárt III. Ptolemaiosz Euergetész idejében, i. e. 237-ben próbálták megreformálni, amikortól minden negyedik évben egy szökőnapot iktattak be. Az ókori Egyiptomban legutoljára Antóniusz Pius római császár uralkodása idején 139-ben volt heliákus, azaz a Nappal egy időben történő felkelés.

 

Több egyiptomi templomot a Szíriusz csillag energiáira hangoltak. Ez azt jelentette, hogy bizonyos időpontokban a mágia eszközeit felhasználva energiakaput nyitottak és asztrális erőket idéztek meg (húztak át) a mi síkunkra. Ilyen volt például a Denderai templom.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..