Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

AZ ÉV SPIRITUÁLIS FÉNYPONTJA II. rész

A karácsony eredetének rejtélye mindenképpen megér egy-két misét, hiszen maga az ünnep végső soron csak akkor nyerheti el valódi szentségét, ha megértjük, minek állít emléket. S mint majd látni fogjuk, minél mélyebbre ásunk a történelemben, annál többféle válaszra bukkanunk.

POLEMIZÁLÁS A KARÁCSONY BEVEZETÉSE KÖRÜL

 

Artner azt állítja, hogy bár azt „nem lehet igazolni, hogy december 25-e valóban az Úr születésnapja, mert történeti támaszaink erre nincsenek és a régiek által felhozott bizonyítékok sem állják meg a helyüket, de azért még sem merjük föltétlenül azt állítani, hogy nem ez az Úr születésének igazi napja. Azáltal ugyanis, hogy a december 25-e mellett felhozott érvek elestek, még nincs bebizonyítva, hogy nem e napon született a Megváltó.”

 

Ma már a legtöbb kevésbé elfogult vallás- és egyháztörténész egyértelműen vallja, hogy Jézus születésnapjának meghatározása tekintetében sötétségben tapogatózunk. Teljesen bizonytalan azt állítani, hogy Jézus éppen azon a december végi napon született meg, amelyet a keresztény világ csupán a hagyományokból adódóan a 4. század közepétől ünnepel.

Bajusz Ferenc református teológus szerint „Jézus születésnapja körül még nagyobb a bizonytalanság, mint a születési év körül. A pontos dátumot itt sem ismerjük.”

 

Mindehhez még okvetlenül hozzá kell vennünk, hogy az első századokban a keresztény gyülekezetek egyáltalán nem ünnepelték meg december 25-ét Krisztus születésének napjaként. A szóban forgó születésnap csak a constantinusi fordulatot (4. század) követően vált bevett szokássá.

 

„Az az érzésünk, nem is érezték szükségét annak, hogy különösebben megünnepeljék a Megváltó születését. Az ősegyház, amely a vértanúk halála napját ‘natales martyrum’-nak, a mártírok születésnapjának nevezte, a halált tekintette az igazi életre, az örök életre való születés napjának, ezért inkább a halál évfordulóját ülte meg.” (Bajusz Ferenc)

 

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a karácsony, mint keresztény ünnep kialakulásában az egyiptomi eredetű Ízisz-Ozirisz-Hórusz kultusz és a későbbi Mithrász-kultusz is komoly szerepet játszott.

 

A 3. század elején, Heliogabalus császár idején (218-222) Hippolytus római püspököt eretneknek bélyegezték, ezért az ellenpüspök kiátkozta őt. Ekkortájt kezdett terjedni Rómában a „vérfertőző” Ízisz-kultusz, amely december 25-én ünnepelte „Ízisz a Hórusz-gyermekkel” elnevezésű ünnepét. Hippolytus a jelek szerint ennek az ünnepnek az ellensúlyozására kezdte ünnepelni december 25-én a karácsonyt Róma külvárosi gyülekezeteiben. Hippolytus a híressé vált „Húsvéti táblázatán” és a 202-ből származó Dániel kommentárjában jelöli meg először december 25-ét, mint Jézus születésnapját.

 

A KARÁCSONY MINDKÉPPEN POGÁNY ÜNNEP

 

A keleti és a nyugati típusú, tehát a bizánci és a római kereszténység számos hitvitái közül csak a legjellemzőbbeket említem:

  • szombat és vasárnap kérdése,
  • húsvét ünnepének meghatározása,
  • karácsony időpontja.

Az igazság valószínűleg már nem fog egyik fél pártjára sem állni. A mai érvényben lévő Újszövetség nem erősíti meg egyértelműen és nem is cáfolja, hogy melyik a helyes időszámítás, illetve időpontválasztás. Ahogy a húsvét esetében a keleti kereszténység rögzített időpontú megoldást választ, úgy a nyugati kereszténység lunáris elven kalkulálja ki a dátumot. A karácsony nemkülönben bonyodalmas történet, hiszen előbbi január 6-n, utóbbi december 25-én ünnepli. Ítéletnapig lehetne vitatkozni ezen, azonban a hangsúly nem azon van, hogy melyik egyháznak van igaza, hanem hogy vajon lett volna-e jelentősége/eszébe jutott volna-e az egyháznak foglalkozni a Megváltó születésnapjának ilyen díszes megünneplésével, ha nem találkozott volna össze a pogány szokásrenddel. Ugyanis ahhoz kétség sem férhet, hogy a pogány ünnepkörökben már akkoriban is réginek számított a karácsony mint szoláris (naphoz kapcsolódó) ünnep. Innen nézve tehát úgy tűnik, mintha az egyház krisztianizáló ténykedése magához vonta volna ezt a tradíciót és mintegy magára szabta volna azt.

 

Ami a szombat-vasárnap dilemmáját illeti, álljon itt egy idézet 1530-ból, az Ágostai hitvallásból: „Megemlítik a szombatnapot, amelyet nyilvánvaló módon a Tízparancsolat ellenére cseréltek fel vasárnappal. Egyetlen példát sem hánytorgatnak annyit, mint a szombat nap megváltoztatását. Bizony nagy az egyház hatalma – állítják –, hogy még a Tízparancsolat egyike alól is feloldott.” (Az egyházi hatalom című fejezetből, Az Evangélikus Egyház hitvallási iratai)

 

Gasparo Del Fosso, Reggio érseke 1562-ben, a tridenti zsinat megnyitásakor elhangzott beszédében e szavakat használta: „Nemde az egyház tette a vasárnapot a szombat helyére, amelyet maga Isten alapított?” (Mansi: Amplissima Coll Concil, XXIII., 526–533.)

 

Figyelemre méltó megállapítást olvashatunk a vasárnap eredetével és ünneplésével kapcsolatban II. János Pál pápa egyik enciklikájában is: „E Krisztus-központú szempontból érthető meg egy másik szimbolikus jelentés, amit az Úr napjának a hívő gondolkodás és a lelkipásztori gyakorlat tulajdonít. Egy bölcs lelkipásztori megfontolás arra késztette az Egyházat, hogy tegye kereszténnyé a vasárnap számára a dies Solis, a ‘Nap napja’ elnevezést, mellyel a pogány rómaiak jelölték e napot, s még mai nyelvekben is feltűnik. Így vonták ki a hívőket (pogányokat) azoknak a kultuszoknak a csábító hatása alól, melyek a Napot istenítették, és e nap ünneplését Krisztusra, az emberiség igazi ‘Napjára’ irányították.” (Dies Domini, II. János Pál pápa apostoli levele a vasárnap megszenteléséről, Szent István Társulat, Bp.)

 

Ezután szokták feltenni a hívőknek azt a kényes kérdést, hogy akkor melyik mércéhez kívánja tartani magát: az emberi ész által meghatározott koncepcióhoz vagy a “sola Scriptura” (egyedül a Szentírás) elvéhez.

Jómagam csupán azt kívántam bemutatni, hogy sok a keverés-kavarás, túl sok az egyházpolitikai érdek nem csak a karácsony, hanem más sarkalatos ünnepi kérdésben is.

 

SAJÁTOS ÁLLÁSFOGLALÁS

 

Legjobb tudomásom szerint a vasárnap célja és rendeltetése mindig is a felkészülés napja, ami a dolgos hátköznapokat előzi meg. A szombat eredetileg a lélekművelés idejére hivatott nap, amikor megtisztító és oldó szertartásokat végezhet az ember. Tehát mind a két nap nagyon fontos és kiemelt szerepet játszik (játszhatna) az ember életében. De most vissza a karácsonyhoz!

Sokunknak a Karácsony elválaszthatatlanul egybefonódik a szeretettel, voltaképpen a szeretet egyfajta ünnepét üljük meg ekkortájt, ami óhatatlanul és természetszerűleg összekapcsolódik az angyalokkal, akik a Teremtő kezeiként áldást osztanak ránk és a szüntelenül gondunkat viselik. Az angyalok és egyéb lények, mint például a Karácsony Szelleme, olyan szeretet impulzust közvetítenek felénk, ami messze eltér a mi szeretetfogalmainktól. Nem csak önzetlenségében, tisztaságában, magasabb rendűségében, hanem egyéb isteni minőségeiben is. Ennek alaposabb megértéséhez gondoljuk végig a következőket!

A szeretetnek milliónyi kifejeződési formája van. Felfogható úgy, mint egy isteni erőhatás és eszme egyszerre. A szeretet létezik, de tudjon róla mindenki, hogy létezik ennek hiányállapota is. Ez a negatív pólus. Ez úgy is elképzelhető, hogy adott a fény – negatív fény felállás. Ebből kifolyólag gonoszság mint olyan nincs, az csupán egy jelző azok számára, akik a minősítés szintjére süllyednek. A minősítés mentesség egyenlő a bölcsességgel. Ezt a gondolkodásmódot el kellene sajátítania a fejlődő lelkeknek, ami nem mindig ilyen magától értetődő és könnyen alkalmazható. Miért is? Mert az ember önmaga körül keringő, mint minden fizikai lény. A teste egy hasznos teher, de ugyanakkor gátja a finom gondolkodásnak.

Egyelőre az átlagember képzelőereje és tudati spektruma eléggé behatárolt, mivel anyaghoz kötött. Amikor a fizikai síkokról és a hozzájuk tartozó nem fizikai síkokról hallunk, akkor ez a felállás leginkább a szubsztanciális (finom, nem anyagi) gondolkodással érthető meg a legkönnyebben. Ahhoz viszont sok tapasztalat szükségeltetik, mivel csak az átélések nyomán világlik ki és igazolódik vissza, hogy léteznek magasabb rezgésű világok, nem anyagi síkok, s fizikain túl sok, fejlettebb, finomabb dimenzió terül el. E világok lakói az angyalok, akik a karácsonyt azzá teszik, ami – a szeretet és egy sor már isteni érték ünnepévé.

 

A karácsony estéje békés, mert a szeretet erői járják át a teret. Ilyenkor, a bensőséges nyugalom idején a lélek ürít: az apró kudarcok sorozatából keletkező tüskék, emlékek ilyenkor kiürülhetnek. Nekünk mindössze arra kellene ügyelnünk, hogy próbáljuk kontrollálni az érzelmeinket, kerüljük a haragot, őrizzük meg a karácsonyi hangulatot, ne legyünk barátságtalanok egymással és legfőképpen ne adjuk át magunkat az önsajnálatnak. A felsőbbrendű entitások olyan hatásokat fejtenek ki bennünk, amik a bennünk lévő problémagócokat oldják.

 

A Karácsony – így nagybetűvel – tanításai arról szólnak, hogy a tudás az emberi lélekben rejlik, s ha megérik hozzá az ember lelke művelése folytán, akkor majd képes lesz használni is azt. Ehhez annyi szükségeltetik, hogy megfelelő, azaz spirituális értelemben is helyes legyen a magatartásunk, mert a szeretet ereje csak így hathat át bennünket. Egyöntetűen mindenkinek szóló jó tanács, hogy az ember tanuljon meg látni és érezni! Az angyalok sokasága és a Karácsony Szelleme minden tőle telhetőt elkövet, hogy a világba minél több szeretetet juttasson, de a tapasztalat azt mutatja, hogy hatásuk egyre kevesebb szívet érint meg. Tudniillik, az embereken múlik, hogy melyik utat választják. Ebben áll a szabad akarat jelentősége. Sokan csak későn látják ezt át. Az igazi szeretet jelen van, áthat, nem változik és azért sokakban még ott lakozik, de nincsenek elegen. Mi kell ehhez? Lényeges, hogy a magasabb rendű lélek szolgálatába álljon a szellem! Legalább Karácsony idején. Sokféle módon lehet szeretni, térben, időben, a szeretet a lényeg. Másképpen látja a világot, aki eleve hordozza magában a szeretetet. Az élet sok más kérdése is az érzelmeknek van alárendelve. Minden ember arra vár és annak megteremtésén fáradozik, hogy sínre tegye az életét. S közben elfeledkezik arról, hogy eközben mennyi negatív érzelmet halmoz fel szívében, amelyek blokkolják a teremtő energiáit és gátolják az olyan pozitív érzelmek kiáradását, mint a szeretet, a megbocsátás, az elengedés, az érzelmi rugalmasság és az alkalmazkodóképesség. Ez az elfojtott érzelmi állapot negatívan hat a gondolkodásra, az önértékelésre és az önbecsülésre. Nincs rend a fejben, ha nincs szeretet a szívben. Az cselekszik jól, aki ezt összhangba hozza magában. Az érzelem isteni áldás, ajándék. A fejlődő léleknek fontos jóban lenni az érzelmeivel. A kiteljesedéshez nélkülözhetetlen, hogy ne csak megfigyeld az érzelmeidet, hanem át is éld őket! Mennyivel bölcsebben és boldogabban élhetnénk így? Akkor könnyűszerrel át is adhatnánk ezeket egymásnak, gazdagítva magunkat, szeretteinket, embertársainkat és az Urat. Sokan szinte elszoktak a szeretet megannyi fajtájától, sokan félnek kimutatni érzelmeiket, mert tartanak a visszautasítástól, a kudarctól vagy éppen attól, hogy visszaélnek a jóindulatukkal és kihasználják őket. Ez hiba. Aggódás, félelem, gyötrelem – ördögi kör. Ha nem mer szeretni valaki, akkor hitetlen, a hitetlenség pedig kioltja a boldogság és az önbecsülés erejét. Vállald fel és mutasd ki a szeretetedet! Ne habozz! Légy önmagad: egy lélek, aki a szeretetből születik és szeretetet teremt, így valósítva meg ezzel igaz önmagát! S tapasztalni fogod a változást. Az emberekből emberekbe átsugárzódó erők mozgósítanak, hatásba tesznek, hajlamosítanak, ezért nem mindegy, hogy kiben van rend és kiből hiányzik egyes szinteken a harmónia. A harmónia és a szeretet ugyanis szorosan összetartozó fogalmak. Erősítik egymást és egy pozitív energialáncot indítanak el a sorsodban. Ez mindenkinek a maga felelőssége és a szabad akaratának kérdése. Úgy hiszem, ez a karácsony eredeti szellemisége.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..