Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az evolúció egyesített elmélete: Hogyan egészíti ki a karma és a reinkarnáció a darwinizmust és az intelligens tervezettséget

1859-ben, amikor Charles Darwin kiadta az evolúció elméletéről szóló korszakalkotó kéziratát, A fajok eredetéről címmel, a könyv a viták kereszttüzébe került és úgy tűnik, hogy a tudósok és a kreacionisták közötti polémia ma erősebb, mint valaha. Darwin elmélete szerint a fejlődés alapműködése két fő összetevőből áll: a véletlen mutációkból és a természetes kiválasztódásból. Ebből mi arra következtetünk, hogy a természetben tapasztalható valamennyi pompás szépség és csoda a véletlen mutációknak köszönhető. Mindemellett a kacsacsőrű emlős, az Anyatermészet tökéletes pontossága és sokfélesége a jelek szerint túl finom és túlságosan meghökkentően tökéletes ahhoz, hogy egyszerűen a vakszerencse és a legalkalmasabb fennmaradása kategóriákba száműzzük ezeket.

 

http://www.wakingtimes.com/ http://www.cgpgrey.com/

 

A kreacionista a kreacionizmus híve, amely szerint az élet és az élővilág sokszínűsége valamilyen értelmes entitás (általában valamelyik vallás istene) beavatkozásának az eredménye. Eszerint az élőlények fajtái külön-külön lettek megteremtve.

 

Másfelől az intelligens tervezettség elméletének eredeti támogatói jellemző módon olyan teológusok voltak, akik belátták, hogy a Teremtés Könyve nem tekinthető egy tudományos életképes magyarázatnak a temérdek földi életforma szempontjából, de ugyanakkor szerettek volna egy járható kreatív alternatívát lefektetni a darwini evolúcióelmélet irányába.

 

Miközben a darwinisták a tudományt használják arra, hogy hiteltelenítsék Ádám és Éva történetét, és arra, hogyan teremtette Isten hatezer évvel ezelőtt az Univerzumot, addig a kreacionistáknak jókora mennyiségű olyan bizonyíték áll rendelkezésükre, amely kétségbe vonja Darwin eredeti elméletében szereplő fő tételek nagy részét. Darwin elméletének leleplezői a nélkül mutatnak rá gyorsan a teljes elméletében lévő hibákra, hogy figyelembe vennék, hogy 155 évvel ezelőtt ő a maga területén úttörőnek számított, amikor könyvét kiadta, s hogy tudományos fejlesztései tele vannak néhány ilyen jellegű hibával. De mi van akkor, ha mindkét elmélet korrekt vagy mindkettő inkorrekt? Más szóval, mi lenne akkor, ha az evolúciónak az egyesített elmélete kielégítené mindkét gondolkodótábort?

 

Darwin evolúcióelmélete, melyet egy egész műként adott ki A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása címmel, lényegesen átfogóbb, mint a természetes szelekcióról és a véletlen mutációkról szóló diskurzus. Több fejezet foglalkozik olyan elméletekkel, hogy hogyan alakult ki a bolygón több milliárd évvel ezelőtt a mikrobás élet, hogy a szárazföldi emlősök miként válhattak bálnákká és delfinekké, de szól még a tudomány és a vallás közötti házasság mögött rejlő egyetemes erő megvitatásáról és arról, hogy a Misztériumok Misztériuma hogyan követ valaminő kozmikus törvényeket.

 

http://upload.wikimedia.org/

 

A mindkét elméletet körülvevő megannyi vita közül az egyik leginkább hosszan tartó az, amelyiket egyik elmélet sem fejti ki kellőképpen, nevezetesen, hogy miként is működnek a növényi és az állati ösztönök voltaképpen? A legparányibb egysejtűektől az emberig nyilvánvalóan hihetetlen mennyiségű intelligencia adódott át az egyik generációtól a másikra. Lehetséges volna, hogy ez olyasvalami, ami egyszerűen az életformák DNS-ében tárolódik, vagy valami fizikai birodalmon túli dolog volna, ami információkat juttat az állatokhoz és a növényekhez?

 

Az állati ösztönökről szóló egyik legelképesztőbb történet a Danaida-lepkecsalád hét generációs életciklusa. Minden tavasszal a „pompás királylepkék” megkezdik éves vándorlásukat egy kis mexikói hegylánctól északnak tartva. Minden egymást követő generáció 400-500 mérföldet repül, lerakja a petéit, majd elpusztul. A petéket kiköltik, a hernyók éretté válnak, majd pillangó lesz belőlük csak azért, hogy továbbrepülhessenek észak felé. Hozzávetőlegesen a hetedik generáció másként táplálkozik és megspórolja az egész energiáját arra a 2500 mérföldes útra, melynek során visszarepül hajszálpontosan ahhoz a fához, ahonnét az ük-ükszülei hónapokkal korábban elindultak. Miként őrződhet meg ennyi információ – egy ilyen pontos GPS berendezéssel a levélnél nem nagyobb méretű rovarok hét generációján keresztül?

 

Sem a darwinisták, sem az intelligens tervezettség szószólói nem tudtak hozzáfogni ennek a kérdésnek a megválaszolásához a megfelelő elméletük felhasználásával. Viszont, az olyan tudósok, mint amilyen Bruce Lipton az epigenika (az epigenetika a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával) területén, vagy Rupert Sheldrake és a morfogenetikus mező, illetve mások lehetségesnek tartják, hogy a tudatosság alkotóeleme játszik ebben közre. Mindazonáltal, ezen elméletek egyike sem nyújt igazán magyarázatot arra, hogy a növények és az állatok hogyan fejlődtek ki ezen a bolygón. Az az Andre Linde, akinek a Nagy Bumm-mal kapcsolatos elméletei nemrégiben igazolást nyertek, azt állította, hogy elhiszi, hogy a tudatosság a Tudományos Törvény részévé fog válni a következő 100 évben előkészítve a tudomány és a spiritualitás közötti uniót.

 

http://www.photoshopcreative.co.uk/

 

A darwini evolúcióelmélet és az intelligens tervezettség közötti híd kezd felépülni, amidőn egybeolvasztjuk a karma és a reinkarnáció elméletét az evolúció teljes egyenletébe. Még akkor is, ha nem hiszünk sem a karmában, sem a reinkarnációban, a két elképzelés beemelése abba az élet ezen bolygón történő kifejlődésének a mikéntjére vonatkozó teljes mechanizmusba, automatikusan megszűnteti a kérdőjeleket. Elkezdett fény derülni arra a misztériumra, hogy miként fejlődhettek ki ezen a planétán ennyire hihetetlenül sokszínű és tökéletes életformák a kezdetleges mikrobáktól kezdve.

 

A Védanta tudománya szerint, amikor egy ember megfogan, akkor a tudatosságára a szülei vannak hatással 50 százalékban, míg a másik 50 százalék az előző életeiből származik. Ezzel magyarázható az is, hogy egyazon szülők gyermekeinek miért lehetnek homlokegyenest más fizikai és pszichikai vonásai. Természetesen az egyenletnek ez a fajtája sohasem bizonyítható (sőt e pontig inkább bizonyíthatatlan) a Modern Tudomány Módszertana révén, éppen ezért esik a nyugati embereknek nehezére innen továbblépni. Ezt az intellektuális akadályt – gondolkodásbeli korlátot – a mínusz egy négyzetgyökéhez is lehetne hasonlítani, másként a képzetes számokhoz: mivel nincs olyan (valós) szám, amelyet önmagával megszorozva negatív számot kapnánk eredményként, ezért semelyik negatív számnak nincs négyzetgyöke, ezért hívják azokat képzetes/imaginárius számoknak.

 

Ugyanakkor a matematikusok és a tudósok gyakorta használnak képzetes számokat és irracionális számokat ahhoz, hogy olyan komplex egyenleteket oldjanak meg, amelyeket amúgy nem lehetne más módon megoldani. Véletlenül a mínusz egy négyzetgyökének az alkalmazásával oldódott meg Schrödinger híres hullámfüggvénye, amely a kvantummechanika legfontosabb tétele.

Pontosan ehhez hasonló módon a karma és a reinkarnáció (amit bizonyos tudósok irracionálisnak tartanának) használható fel arra, hogy az evolúció mögötti mechanizmus komplexitását megoldhassuk. Azon feltevés alkalmazásával, miszerint egy organizmus ösztöneinek (vagy karmájának) a fele a szüleitől származik, míg másik fele a korábbi megszületéséből fakad, elkezdhetünk egy olyan modellt megformálni, amely elmagyarázza, hogy a Föld sziporkázóan különböző állat- és növényfajai hogyan is jöttek létre.

 

Amikor felhagyunk azzal, hogy evolúciós váltást eredményező, véletlenszerű mutációknak tartsuk ezeket, hanem inkább a korábbi születésből és a szülőktől származó élőlény tudatosságában eltárolt információkon alapuló epigenetikai tervből kialakuló, programozott DNS-átalakulásoknak, akkor az egyedfejlődés olyan új paradigmáját formáltuk meg, amely a darwini teóriával egyetemben az intelligens tervezettség egy részét is magába ötvözi.

 

A Védanta szerint a terv, a tervező és a megtervezett mind egy és ugyanaz, amely magában foglalja, hogy értéket tulajdonít az intelligens tervezettségnek, ugyanakkor, ami az intelligens tervezettség mellett szól, az nem bontható le arra az elképzelésre, miszerint az egész kozmikus tánc nem egy évmilliárdokkal ezelőtt elkészített átfogó terv, hanem a változás olyan rezgő és dinamikus folyama, amely a látható és a láthatatlan örökké tartó vegyüléke a megnyilvánult és a meg nem nyilvánult között.

 

Forrás: http://www.wakingtimes.com/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..