Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az okkultizmus nagyasszonya: Helena Petrovna Blavatsky

A XIX. században élt egy asszonyság, aki a maga karakán, bicskanyitogató és mégis békésen harcos személyiségével, no meg pszichikai adottságainak nagy port kavart bizonyosságtételeivel elindította a modern és a jó értelemben vett populáris, mégis autentikus ezotériát és parapszichológiát a világhódító útjára. Ezúttal neki, Madame Blavatskynak szentelek néhány sort.

 

Blavatsky1

 

Helena 1831-ben született a mai Dnyepropetrovszk nevű ukrajnai városban. Édesapja katonatiszt volt, egy német nemesi család sarja. Édesanyja ősi orosz hercegi családok leszármazottjaként látta meg a napvilágot. Szülei elfoglaltsága miatt nagyszülei nevelték fel. A XIX. századi orosz földön nem volt egy leányálom felnőni. Ennek ellenére spirituális-pszichikus képességei már korán kifejlődtek: tisztánlátása olyannyira működött, hogy a helyi hatóság többször kért tőle segítséget.

Valósággal falta az akkor fellelhető ezoterikus irodalmat: olyan szerzőket ismert és olvasott előszeretettel, mint a középkori okkultista Paracelsus és Cornelius Agrippa. Korát meghazudtoló érettsége ma leginkább egy indigógyermekhez lenne hasonlítható: öntörvényű, konok, állhatatos, akaratos személyiséggel rendelkezett. Ha nem így lett volna, aligha írt és beszélt volna tizenéves korára nyolc nyelven.

Viszonylag korán, tizenhét évesen ment férjhez Nyikifor Blavatsky tábornokhoz. Nem telt három hónapba, amikor elhatározta, hogy elszökik férjétől, mert számára ez a házasság egyenlő volt a börtönnel.

 

Gyerekkorától kezdve meg volt győződve arról, hogy egy szellemi vezető őrködik felette, akit álmában, több ízben is látott. Ez a vízió akkor vált számára bizonyossággá, amikor 1851-ben Londonban személyesen is üdvözölhette. Szellemi vezetője Morya Mahatma volt, aki egyike a Bölcsesség Mesterei nevű Testvériségnek, amelynek egyértelmű célja az emberiség szellemi kibontakozásának elősegítése.

 

Blavatsky2

 

Szellemi vezetője felajánlásának engedve vállalta világmisszióját. Tanulmányútra indult, melynek keretében többek között járt:

  • Egyiptomban, ahol mágiát tanult,
  • Kanadában, ahol megismerkedett a vörös indiánok kultúrájával,
  • Illinois-ban, ahol találkozott a mormonok tanításaival,
  • New Orleans-ban a Woodoo rituálékat tanulmányozta,
  • Peruban is megfordult, hogy tanulmányozza az inkák hagyatékát,
  • Indiában is éveket töltött,
  • Kaukázusban a bennszülöttektől tanult,
  • Balkánon is megfordult, majd
  • Szíria után
  • Olaszországba vezetett az útja,
  • Tibetben többször is megfordult.

 

Mindeközben képességeit csiszolgatta. Például, megtanulta kontrollálni a pszichikai teremtő erejét. Ugyanakkor kreativitását millió formában élte ki: koncertezett, vállalkozásokat vezetett és festett. Meglehetősen komplex személyisége volt.

 

Blavatsky5

 

Madame Blavatsky 1875. november 17-én, Henry Steel Olcott ezredessel, New Yorkban megalapította a Teozófiai Társaságot. Az okkultizmus nagyasszonya mindenben követte Mestere útmutatásait. Így 1879-ben Bombay-ben ismerkedett meg A. P. Sinnett angol újságíróval, akivel karöltve igyekezett világszerte népszerűsíteni a megmagyarázhatatlan, illetve spirituális jelenségeket.

 

Időközben számos támadás érte. Példának okáért az angol Pszichikai Kutató Intézet kóklernek, szélhámosnak csaknem félnótásnak bélyegezte. Ennek ellenére és mindezek mellett teljes mellbedobással folytatta életfeladatát: Mesterei megbízták azzal, hogy az ősi keleti hagyományokból fordítson le bizonyos részleteket a nyugat számára, hogy ezzel a Sötét Korszak (Kali-Yuga) végképp lezárulhasson.

 

Első nagy munkája, az 1877-ben megjelenő Leleplezett Ízisz, korszakalkotó műnek számított, mely az okkultizmus és a metafizika rejtelmeibe kalauzolta az olvasóit. Ennek szellemi értékét talán mi sem példázza jobban, mint az a kultúrtörténeti tény, hogy anno Albert Einstein is ebből merített elméleteinek megalkotásához, de ez a mű nagy hatást gyakorolt Rudolf Steinerre, Sir Arthur Conan Doyle-ra, Thomas Edisonra és Mahatma Gandhira egyaránt.

 

Blavatskyné sokat betegeskedett és szenvedett élete során. Szíve és veséi már jó ideje megkeserítették az életét, reumás ízületei pedig szintén komoly kínokat okoztak számára. De ő csak állhatatosan vetette papírra és tökéletesítette a Bölcsesség Mestereinek üzeneteit. Koot Hoomi Mester maga javította és kommentálta a teozófus tanításokat. A Secret Doctrine – magyarul a Titkos Tanítás/Titkos Tanok – a teozófiai irodalom mindmáig fundamentális alapművének tekinthető, mely megkísérli az Istenek nyelvén íródott bölcsességet átültetni a mai nyelvekre.

 

Blavatsky6

 

Az első kötet Dzyan első hét versének magyarázata. Az első rész a kozmogóniáról (a kozmosz születéséről) szól, a második rész szimbólumokkal foglalkozik, a harmadik pedig a tudomány és a teozófia kapcsolatát taglalja. A második kötet Dzyan utolsó tizenkét versét magyarázza. Utóbbi az emberiség történetét mutatja be az első kötet koncepciói alapján. Ebben a részben az okkultizmus és a gnosztikus doktrínák (tantételek) intenzívebben jelentkeznek, mint az első kötetben. Érdekességképpen megjegyzem, hogy a gnózis (isteni bölcsesség) forrásának nem Egyiptomot, hanem a keletet jelöli meg a Secret Doctrine.

 

Blavatsky asszony munkásságának köszönhetően gombamód szaporodtak az okkultista-ezoterikus mozgalmak a vén kontinensen. Valószínűleg ez is jókora inspirációt adott neki ahhoz, hogy korszakalkotó remekműveket vessen papírra. A fent említett kettő szerzeményhez még egy csatlakozott: a Kulcs a Teozófiához. Könyveit nem pusztán elméleti síkon írta, hanem komoly mágikus praxist folytatott és rengeteg újítást vezetett be. Ez azon is lemérhető, hogy milyen elementáris hatást gyakorolt a XX. század spirituális, politikai és ideológiai mozgalmaira. Elsődlegesen az árjákról szóló fajelmélete, a mai emberiséget megelőző, elsüllyedt világok története, a ciklikus evolúció, az egyes vérvonalak és az emberfeletti ember megjelenése, valamint annak egy Új Világrend felé orientálódó terve tett mély benyomást a Harmadik Birodalom ideológusaira és vezetőire. A Titkos Tanok a Führernek és holdudvarának szinte a bibliájává vált. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy mindenki számára pontosan ugyanazt jelentették Blavatsky kijelentései, ugyanis ő sokhelyütt burkoltan fogalmaz. Nem mintha kerülni akarná az igazság közlését, sokkal inkább azért, mert a szó nemes értelmében beavatotthoz hűen, burkoltan fogalmaz. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy Blavatsky asszony eszmerendszere abszolút más princípiumokra helyezte le a teozófiai mozgalom alapkövét, mint amire később más csoportok fel akarták használni: egy békés, erőszakmentes, lassú vajúdással végbemenő átmenetet képzelt el a régiből az Új Korszakba, melyben az individuum szabadságáé a főszerep. Többek között ezt fejezi ki a Teozófiai Társaság szimbolikája is, melyben szerepel a hexagram (hatágú csillag), a kígyó, az egyiptomi ankh kereszt és a szvasztika is. Ez utóbbi jelkép a balra néző vagy balkezes, tehát maximálisan pozitív, teremtő erőket kifejező verziója szerepel a teozófus emblémában és mindenféle negatív konnotáció (másodlagos, átvitt jelentés) súlyos félremagyarázása, vagy félreértelmezése e szimbólumnak. A pozitív töltetet erősíti az embléma felirata is, mely így szól: „Egyetlen vallás sem magasabb rendű, mint az Igazság.”

 

Blavatsky7Zárójelben jegyzem meg, hogy a legenda szerint Helena Blavatsky unokája, Marianna Blavatsky volt a Geheimnisvolle Korps (Okkult Erők), egy feltételezett náci titkos szervezet, vezetője és Heinrich Himmler Legfelsőbb Papnője. Így mágikus vezetőként egy organikus energiafegyver kidolgozásán munkálkodott és kifejezetten egy pusztító mágiaágazatban jeleskedett. A démonidézésektől kezdve, a spiritiszta szeánszokon át, az emberáldozati rituálékig sok mindent irányított. Ennek keretében több száz ember életét követelő szadista kísérleteket folytatott és a germán vérvonal okkult tulajdonságait igyekezett megragadni és felerősíteni. Lám, mennyire messze eshet az alma a fájától! Mindazonáltal Blavatskyék genealógiáját (eredettan, származástan) is érdemes volna egyszer levezetni, hogy fény derülhessen arra, honnan e család ennyire vehemens vonzalma és kötődése az okkulthoz.

 

Madame Blavatsky figyelemreméltó teóriái, tehát nagymértékben befolyásolták a náci okkultistákat. Sőt, helytálló kijelentenünk, hogy az 1930-as években indított náci Tibet-expedícióhoz az ő útmutatásai is hozzájárultak. Miként? Az okkultizmus nagyasszonya beszámol egy földalatti világról, amit rejtélyes őseink hoztak létre. Beszámolói szerint több ezer kilométer hosszú alagutak kötik össze a világ kiemelt kultikus helyeit és szent városait Dél-Amerikában, Ázsiában, Európában és Afrikában. Ezen túlmenően van egy fő központ is ezek között, ahol mind a mai napi élnek olyan Ősök, akiket felsőbbrendű fajnak tekintenek az okkultisták. Egy ilyen kapcsolatfelvétel lehetősége ingerelte és ihlette is egyben Hitlert arra, hogy expedíciót indítson Tibetbe, e leszármazottak technikai és mágikus tudásának megkaparintása céljából.

 

1885-ben költözött Londonba. Innentől kezdve folyamatosan dolgozott a teozófia tanainak mind szélesebb körben történő elterjesztése érdekében. Sajnálatos módon az egészségi állapota komolyan megrendült, mígnem 1891. május 8-án, Londonban hagyta el testét végleg. Ez a nap a Teozófiai Társulat Fehér Lótusz elnevezésű ünnepe lett.

 

Madame Blavatsky behatóan ismerte a buddhizmust, a hinduizmust, az indián törzsi mágiát, az egyiptomi és a közel-keleti ezoterikus misztériumiskolák beavatotti tudományát, a vallástörténet megannyi stúdiumát és a mitológiát. Munkássága valódi szintézise a XIX. század szellemtudományának, mely ma is számos kérdésben segítheti és megalapozhatja a kíváncsi, kozmikus tudatba integrálódni vágyó emberi szellem fejlődésének útját.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..