Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az ókor három legnagyobb könyvtára

Néha nem árt bepillantani a régmúlt idők „könyvtárainak” és egyéb gyűjteményeinek a történetébe. Általában minden kategóriában az elsőre szoktunk emlékezni. Így van ez a könyvtárakkal is. Szinte mindenki hallott már arról, hogy az ókori világ legnagyobb könyvtára az alexandriai volt. Ellenben, csak kevesen tudnák meghatározni a másodikat és a harmadik legnagyobb könyvtárat, nem beszélve a hozzájuk kapcsolódó érdekességekről.

 

5.1

Celsus könyvtára, Epheszosz, Törökország Image credit: Low Cost Europe Travel

 

Az epheszoszi könyvtár – a harmadik

 

Ez a könyvtár Epheszosz leggyönyörűségesebb építményeinek egyike.

 

Kr.u. 117-ben épült Gaius Julius Celsus Polemaeanus, Ázsia provincia kormányzója számára készült, egyszersmind monumentális síremlékként is funkcionált. Fia, Gaius Julius Aquila készítette atyja iránt érzett tiszteletből.

Celsus sírja a földszint alatt volt, a bejárattal szemben állt Athéné, a bölcsesség istennőjének szobra.

 

A faliszekrényekben és a falfülkében kézirattekercseket tartottak. Dupla fal húzódott a könyvszekrények között azért, hogy megakadályozzák a hőmérsékletingadozást és a nedvességváltakozást.

 

A könyvtár kapacitását tekintve több mint 12 000 tekercset tartalmazott, míg más források szerint közel 20 ezret.

 

Ez volt az ókor harmadik legnagyobb könyvtára az alexandriai és a pergamoni után.

 

Az oszlopok fülkéiben elhelyezett jelenlegi szobrok az eredetiek másolatai.

 

A szobrok a bölcsességet, az ismeretet, az értelmet és bátorságot/hősiességet jelképezték. Ezek voltak Celsus erényei. (Ugyanezek más forrás szerint: Bölcsesség, Kiválóság, Megfontoltság és Tudomány.)

 

A könyvtárat az Osztrák Archeológiai Intézet segítségével újították fel és a szobrok eredeti példányait 1910-ben szállították a Bécsben található Epheszoszi Múzeumba.

 

A könyvtárban helyt kapott egy nagy auditórium is, amit előadásokra és prezentációkra használtak. Hadrianus császár idején épült.

 

https://bleon1.files.wordpress.com/

https://bleon1.files.wordpress.com/

 

 

Pár szó a pergamoni könyvtárról – a második

 

„II. Eumenész nagy műveltségű uralkodó volt, aki az alexandriai könyvtár mintájára megalapította a pergamoni könyvtárat. Az egyiptomi Ptolemaioszok a rivalizálás miatt megtiltották a papirusz kivitelét számukra. Ennek a kényszernek a hatására kifejlesztették a pergament, azaz az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lapokat. A pergamen lapokat, a korábbi tekercsekkel ellentétben, könyv formában lehetett használni.”

(http://hu.wikipedia.org/)

Ebben a könyvtárban körülbelül 200 000 tekercset tartottak nyilván.

 

http://i.kinja-img.com/

http://i.kinja-img.com/

 

 

Néhány gondolat a híres alexandriai könyvtárról – a legnagyobb

 

Az Alexandriai könyvtár vagy Muszeion („a múzsák csarnoka”) az ókori világ legnagyobb könyvtára. Az i. e. 3. században hozták létre egyiptomi Alexandria városában, hogy az addig többnyire a templomokban őrzött tekercseket egy helyen gyűjtsék össze. A könyvtár eredeti rendeltetése, a könyvek gyűjtése mellett, a Muszeionban tevékenykedő tudósok munkájának az elősegítése volt. A könyvtárban azonban nemcsak gyűjtötték a könyveket, hanem az írnokok másolatokat is készítettek róluk.

A könyvtár létrehozójának a hellén származású I. Ptolemaiosz Szótért tartják, aki fontos feladatának tekintette, hogy a görög tudósoknak otthont adjon, és kutatásaikat, tanulmányaikat is elősegítse.

A könyvtár az idők során egyre nagyobb lett. Növekedése III. Ptolemaiosz Euergetész uralkodásának idején volt a legjelentősebb. Az ő nevéhez fűződik az a rendelet is, miszerint minden beérkező hajót át kellett kutatni és minden ott talált könyvről másolatot kellett készíteni a könyvtár számára.

Az alexandriai könyvtárban főként görög nyelvű tekercseket őriztek. Más népek vallásos szövegei, meséi is megtalálhatóak voltak, de rendszerint ezeket is lefordították görögre. Valószínűleg ennek a szokásnak köszönhető az első görög nyelvű Ószövetség fordítás is, a Septuaginta.

A könyvtár „katalógusát” Kallimakhosz, aki egy ismert költő volt, jegyezte fel. A katalógus szerint 400 000 olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és 90 000 olyan tekercs, amely kizárólag egy művet tartalmazott. Ezeken a könyveken (tekercseken) kívül, még 42 000 további könyvet tartottak számon, a Szerapeumban.

Marcus Antonius Kleopátrával való esküvője alkalmából, 200 000 pergament ajándékozott a Könyvtárnak. Ezek a könyvek pergamoni könyvtárból származtak.

Az Alexandriai Könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Az elkövetkező években – a folyamatos római támadások következtében – 262-ben Aemilianus lázadása, majd 272-ben Aurelianus alatt, és végül 296–97-ben, Diocletianus ostroma alatt – többször is megsérült. A végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Alexandriát. Ekkor I. Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”, elégették a könyveket. Tény, hogy a könyvtár ekkor leégett, bár egyes vélemények, különösen Ranke szerint az utóbbi történet hamis, amit évszázadokkal később, a 12. században találtak ki. (http://hu.wikipedia.org/)

 

Forrás: http://messagetoeagle.com/imageofthedaycelsuslibrary.php#.VWVSbs_tmko

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..