Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Az ősmagyarok kultúrájának nyomában

Nem bonyolult fejtegetésekbe és bizonyításokba/bizonygatásokba szeretnék belemerülni, hanem egyszerűen csak néhány neves kutató álláspontját és nézőpontját ötvözve szeretnék pár olyan szempontot bemutatni, amely más megvilágításba helyezheti a történelem hajnalán a Kárpát-medencében élt telepesek megítélését.

 

Azért is választottam ilyen, kissé talán általánosító címet, mert az őslakók, az őstelepesek, az „ősmagyarok” kissé megfoghatatlannak tűnő messzeségben vannak már tőlünk, legalábbis időben. Ámde, a műveltség szálai kimutathatók, ha avatott szemek, fülek és lelkek fogják vallatóra a történelmet és vállalkoznak a felszín alatt megbúvó igazságok kisilabizálására.

 

http://m.cdn.blog.hu/

 

Dr. Nagy Sándor abból indult ki, hogy a Kárpát-medencében élő ősi népek képesek voltak az önellátásra, ily módon maguknak termelték meg a szükséges betevőt. A földművelés, illetve a gabonatermelés fejlettebb módozataival a tudomány mai állása szerint először a folyam menti kultúrákban találkozunk. Ez pedig rímel arra az elméletre, hogy a sumérek és magyarok kapcsolatban állhattak egymással.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a magyarok szarvasmarhája nem mutat rokonságot az európai fajtákkal, ellenben rokonságban áll a mezopotámiai és az egyiptomi fajtákkal. Véletlen volna?

A villásszőrű fehér fajta a 19. századig kizárólag a magyar állatállomány sajátja volt.

 

A nyomok akkor is a Folyamközben, Mezopotámiában, Sumériába vezetnek, hogyha az írás oldaláról közelítjük meg a kérdést. Szintén nyugodtan hivatkozhatunk a történelem mai állására, amely az írás feltalálóinak a suméreket tartják. (Most tekintsünk el az utóbbi években felmerült számos, ezt cáfoló elmélettől!)

Szóval, ha ragaszkodunk a szigorú értelemben vett sumér ősműveltséghez, akkor az írás bölcsőjének tartott Mezopotámia megint csak összekapcsolható a Kárpát-medencei őslakókkal.

Az ma már nem titok, hogy a sumérek és az egyiptomiak az írást magas fokon művelték. Az idő múltával írásrendszereik – az ékírás, illetőleg a hieroglifikus írás – lényegesen leegyszerűsödtek, s betűírássá alakultak át. Lényegében az ősi magyar rovásírást tekinthetjük egyfajta betűírásnak is, sőt a legrégebbi betűírásnak – állítja a témában jártas nyelvészek egy része.

Ez felveti annak a kérdését is, hogy a fejlettebb írásról való áttérés a hang-, illetve betűírásra, vajon együtt járt-e bizonyos gondolkodásbeli változásokkal? Megállapíthatom, hogy valószínű igen, mivel az írás mindig is a szellemi kultúra fokmérője is egyben.

 

http://www.bibliotecapleyades.net/

 

Magyar Adorján a Magyar Rovásírás című írásában közli az ősi magyar ábécét. Tőle idézek:

„Európában az egyetlen nemzet, amelynek már a kereszténységre térítése előtt is volt saját, azaz nem másoktól átvett Írása. Ebből egyrészt az következik, hogy a kereszténységre térés előtt is voltak írástudói, másrészt pedig az, hogy a magyarságot a kereszténységre térés előtt műveletlen, nomád népnek állítani vagy igen nagy tévedés, vagy pedig az elvakult nemzeti gyűlölködés jele.

Műveletlen népnek nincs írása, legkevésbé vannak saját betűi, amiknek révén a magyarságot még a görögök és rómaiak fölé is helyezhetjük, mert tulajdonképpen saját betűi ezeknek sem voltak. Ismeretes, hogy a görögök betűiket a feniciaiaktól, a rómaiak pedig részben a görögöktől, részben pedig az etruszkoktól vették át. Ez a feniciai, görög és római betűk összehasonlítása során azonnal szembetűnő valóság.”

 

Egyes kutatók úgy vélik, hogy ősi rovásírásunk nem származhat másoktól, mivel egyetlen más népnél sem találkozunk vele, ezért egyedülálló és saját termék. Vannak, akik még ettől is tovább mennek és kijelentik, hogy legfeljebb csakis a sumérektől vehettük át, akikben a testvér-, illetve rokonnépünket kell tisztelnünk mind faji, mind nyelvi értelemben. Következésképpen a sumér ékírás helyettesítéseként is felfogható a magyar rovásírás.

A magyar rovásírás 34 betűből/jelből álló írásrendszer, s elmondhatja magáról, hogy régebbi mindegyik európai társától, így logikusan gondolkodva, nem származhat azoktól. A hozzánk legközelebb eső, kultúrkincsekben gazdag területet a Közel-Keleten kell keresnünk.

 

A magyar egyszerre európai és Európán kívüli ősnép. Ez a paradox állítás egyébiránt úgy oldható fel, hogy a régmúltban egy hatalmas, egységes nép szétvált, s egyes elemei a világ különböző pontjain más és más, de műveltség szempontjából annál hasonlóbb szerveződéseket hoztak létre. A mindenkori szellemi vezetőink tudták ezt, őrizték a titkokat és ápolták ezt az egységes szellemiséget a földrajzi távolságoktól függetlenül. Többek között ezért is tudtak olyan hatalmas és virágzó birodalmak kialakulni, mint a folyamvölgyi kultúrák. És itt feltétlenül ide kell sorolnunk a kínai, az indiai, a mezopotámiai, az egyiptomi vidéken kívül a kárpát-medencei műveltséget is.

 

Ha sorra vesszük az ősi párhuzamokat, a hasonlóságokat, a rokonságokat, az átfedéseket és az azonosságokat, akkor szinte hihetetlen tényekre bukkanhatunk.

Az írásrendszeren kívül példának okáért a nyelvben (például sumér szórend), a számrendszerben és a számrovásban, a földművelésben és az állatállományban, valamint a vallásosságban és a kultúra egyéb területein megmutatkozó hasonlóságok igazolják, hogy a sumér és a magyar ősműveltség erősen hatott egymásra. Egyes szakértők sumér-magyar rokonságról, míg mások vér- és nyelv szerinti azonosságról is beszélnek, és álláspontjaikat érvek sokaságával látják igazoltnak. Ilyen és ehhez hasonló összehasonlításokat lehet tenni a magyarság és számos már magas kultúrszinttel rendelkező nép között.

Aki kíváncsi ezekre az érvekre és elméletekre, ma már könnyedén hozzájuthat.

Nem szoktam különösebben könyveket és egyéb írásokat ajánlgatni, de most kivételt teszek, s jó szívvel ajánlom a Magyarságtudományi Füzetek sorozatot a részletes és alapos ismeretek iránt érdeklődők figyelmében.

 

Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..