Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Baalbek csodavilága

Az ókori világ egyik legimpozánsabb temploma Libabonban található, a Bekaa-síkság egyik kiszögellésén, 1170 méter magasságban. Baalbek eredetileg Héliopolisz volt, vagyis a Nap Városa. Már az ősidőktől fogva kiemelkedő szakrális központnak számított. De vajon tudjuk, hogy miért? Mi kölcsönözte a titokzatos erőt éppen ennek a szakrális központnak?

 

A Gilgames-eposz, amely kb. 5000 éves, megemlékezik egy cédruserdőben levő hegyről, amelyet az istenek lakhelyének nevez. Vizsgáljuk meg, hogy Baalbekre illik-e a leírás!

 

Noha a kultúrák egymást váltották, ez a szent hely mindvégig megőrizte a maga varázslatos hangulatát. Nem a rómaiak voltak az elsők, akik itt építkeztek. Ezt a helyet a hit tette naggyá, és persze a kisugárzása. A papok évezredeken keresztül végeztek itt szertartásokat: hol a Vénusz, hol a Napisten, hol valaki más állt a tisztelet középpontjában. Itt álljunk is meg egy pillanatra! Figyeljük meg, hogy minden nép a maga nyelvére lefordítva, a maga olvasatában, sokszor az egyes megszemélyesített istenségeket egymásnak megfeleltetve éltette a vallási szentséget.

Baál jelentése „úr”, ebből levezethető Baalbek neve, ami annyit tesz: „Bekaa völgy ura”.

 

Itt éltették olyan istenségek kultuszát, mint a kánaáni Baál, a sémita Atargais (a rómaiaknál Vénusz), valamint Hadad, a Napisten. Az időszámításunk előtti évszázadokban a perzsák adták a Héliopolisz, azaz a Napváros nevet Baalbeknek. Utánuk következtek a rómaiak.

 

Ha valaki igazán monumentális csodát kíván látni a saját szemével, akkor Baalbeket nem hagyhatja ki. Bár romvárosról beszélünk, azért a látogatót azonnal lenyűgözik a méretek. Például a Jupiter-templom, amely tizenkétszer akkora, mint az athéni Akropolisz. Talán ettől is érzékletesebb, ha elképzeljünk, hogy a Jupiter-templom körül kilenc, egyenként 320 tonnás kőtömb sorakozik, melyek magassága eléri a 10 métert. A hely jelentőségét mutatja, hogy Traianus császár olykor-olykor például kikérte a baalbeki orákulum jövendöléseit.

 

A rómaiak után a keresztények hegemóniájának része lett Baalbek, akik rájuk oly jellemző módon mindent pogányságnak tituláltak, ami eltért a saját hitrendszerüktől, így amit lehetett leromboltak, majd saját keresztény templomaikat építették a helyére.

A keresztényeket követően muzulmánok vették birtokba Baalbeket, akik mecsetet építettek és nekik hála újra az ősi nevét viselhette ez a Damaszkusztól 75 kilométerre, északra fekvő város.

 

Az arab kultúra ezt a helyet mindig is nagy becsben tartotta, mivel a hagyomány szerint Ádám és Éva Baalbekben élt a Cédrus-hegyen, miután az Úr kiűzte őket a Paradicsomból. Mind Ádámot, mind Noét, mind Hámot Baalbekben temették el a legendák szerint. Káin pedig itt bujdokolt a Teremtő elől, miután fivérét meggyilkolta. Mindezek tükrében nem csoda a világ egyik legöregebb helyének tartják Baalbeket.

 

De ez még semmi. Egy libanoni monda ugyanis elmeséli, hogy Káin a teremtés 133. évében építette a Libanon-hegyen lévő erődöt, amelyet fia után Énoknak nevezett el. A várat óriások lakták addig, míg az özönvíz nem végzett velük.

Egy másik legenda szerint Nimród a megmaradt óriásokkal újjáépítette a templomot nem másnak, mint a Baalként megszemélyesített Napisten tiszteletére. Megjegyzem, ismét egy kultúrára bukkantunk, ahol a Napistent éltették – ezúttal a moabiták.

 

Bár az erőd nagy része romokban hever, azért néhány gigantikus kőtömb mélyen gondolkodóba ejtette a régészeket. Az északi oldalon található három darab monolit. Méreteik: 20 m hosszúak, 4 méter magasak és 3,6 m szélesek. Ezeket egykor beépítették a fent említett Jupiter-templomba hat méteres magasságban. Az enigma ott kezdődik, hogy kövek 775 tonna súlyúak, s ezzel jó eséllyel szállnak ringbe a világ legnagyobb, emberkéz által megmunkált kőtömbjeinek versenyében.

 

Ha valakinek ez sem volna elég, akkor tekintsen az úgynevezett „dél kövére”, amely egyetlen hatalmas, megmunkált kolosszus, melynek tömege majdnem 1150 tonna. (Nem elírás!)

A kérdések már-már klasszikusnak számítanak: kik és mi módon szállították ezeket a kőtömböket a kőfejtőből erre a szent helyre? Hogyan munkálták meg azokat? Miért tartották az emberek építészeti fáradozásaikat elengedhetetlenül fontosnak? – Ezek az igazi talányok.

 

Az UNESCO 1984-ben felvette Baalbeket a világörökségi listára.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..