Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

BÁBEL TORNYA

BÁBEL TORNYA A JELENLEGI BIBLIA SZERINT

 

Bábel a Bibliában, a Teremtés Könyvében (11:1–11) szereplő város volt. Bábel Sineár földjén állott, amelyet manapság Babilonnal azonosítanak. Bábel ama toronyról vált híressé, amelyet az emberek állítólag azért kezdtek építeni, hogy azon keresztül feljussanak az égbe, ahol Isten lakozik. Ekkor az Úr úgy rendelkezett, hogy összezavarja az építők nyelvét, hogy azok ne értsék meg egymást. Így is történt, s a munka befejezetlen maradt.

 

Lássuk, miként meséli el Bábel Tornyának történetét a Biblia Károli Gáspár fordítása alapján:

 

Mózes I. könyve 11. rész

1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.

2. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.

4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

5. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.

6. És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.

7. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

8. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.

9. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.

 

Bábel, avagy Babilon az Ószövetségben és azon kívül is szinte mindig pejoratív értelmű, minthogy a zsidóellenesség és a keresztényüldözés, sőt az egyistenhit tagadásának attribútuma. Legáltalánosabb értelemben véve az emberi gőg, nagyravágyás, kevélység és dölyf szimbóluma, amikor az ember Istennel egy szintre emeli magát, úgymond a mennyekbe tör. Másfelől a materializmus is kifejeződik Bábel történetéből, hiszen csak az emberi naivitásra vezethető vissza, hogy a Teremtőt egy felhőkön, vagy azok felett élő lényként képzelik el, akit bármilyen fizikai építménnyel el lehet érni. Ez a felfogás vert gyökeret a képzőművészetben is. Minden alkotó a maga világképét vetítette a Bábelt megjelenítő műalkotásokba. A történészek továbbra is tanakodnak azon, hogy vajon valóban létezett-e valaha a város és maga a torony. Találtak ugyan archeológiai emlékeket a kutatók, de ezek nem igazolják perdöntően, hogy a bibliai Bábelből valók lennének. Talán majd idővel napvilágot látnak a konkrét bizonyítékok.

 

BÁBEL TORNYA A SPIRITUÁLIS BIBLIA SZERINT

 

A spirituális források megerősítik Bábel Tornyának létezését. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy egy kicsit más kontextusba helyezik a történetet. Lássuk ezt a verziót!

 

„Noé fiának leszármazottjai megsokszorozódtak és megszaporodtak. És a Szolár okozta özönvíz után és a sok családok után nemzetségének, s mind az egész Földnek egy volt a nyelve.

Történt pedig akkor az Úr kegyelméből, hogy kelet felől Sineár földjére érkezetek és letelepedtek egy síkságon. És azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát és égessük ki jól. És így lett nekik tégla, kő gyanánt és szurok, ragasztó gyanánt.

Majd azt mondták egymásnak: Építsünk magunknak várost és tornyot, melynek tetejére érjen le a Mennyek és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész Föld színén. Az Úr pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet az emberek fia épített.

És azt mondta az Úr, hogy: Ez a nép egy, s az egésznek egy a nyelve és munkájának ez a kezdete. Bizony semmi sem gátolja tiszta tudatban, a rossz dolgokat nem ítélve és a rossz dolgokat nem imádva élve, csak élve, hogy véghezvigyenek mindent, amit elgondolnak magukban. Akkor hát szálljuk alá és zavarjuk össze a nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

És elszélesztette őket onnan az Úr az egész Föld színén és nem építették tovább a várost. Ezért nevezték azt a helyet Bábelnek, vagyis zűrzavarnak.  Mert ott zavarta össze őket az Úr Angyalai segítségével. Ott zavarta meg a Föld népének nyelvét és onnan szélesztette el a népeket az egész színére ama Nolem nevű bolygónak.

 

Ebből a történetből kiderül, hogy négy fontos ponton is eltér a ma forgalomban lévő Bibliáktól:

  1. Említ egy isteni erőt, melynek neve Szolár. Ennek a segítségévek vitte véghez az Úr az akaratát, jelesül, az özönvizet.
  2. A történet kitér az ember tiszta tudatára és az azt szennyező egós törekvésekre, hajlamokra is. Felhívja a figyelmet, hogy az egó által fertőzött, korlátolt tudat befolyása alatt az ember az isteni akarat helyett a saját önkényes és öntelt törvényeinek engedelmeskedik. Tehát lényegbevágó különbség a két bibliai idézet között, hogy Isten nem a pozícióját félti, vagy hogy az emberek feljutnak a valódi mennyekbe. Épp ellenkezőleg, az embert félti, hogy rossz útra tévedt, s így nem fog eljutni az üdvözüléshez, csupán a vágyai által teremtett „mennyországba”.
  3. A második szövegváltozat elárulja a Föld spirituális nevét (Nolem), ami a jelenleg érvényben lévő Bibliákban nem szerepel.
  4. Bábel nevéről pedig megtudhatjuk, hogy a jelentése az ősnyelven: zűrzavar. Mára csak maradványok maradtak fenn ebből az ősi, egyetemes nyelvből.

 

Összevetve a két bibliai verziót, érzékelhetjük, hogy milyen eltéréseket eszközöltek, azaz jelen esetben hagytak ki, a Biblia későbbi szerkesztői a Könyvek Könyvéből. Olykor nem árt eltöprengeni azon, vajon miért vetemedtek ilyen tettre.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..