Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Babilon históriája

Babilon és vagy Káldea neve az idők folyamán egybeforrt, valójában a világ egyik legrégibb kultúrállamaként tartjuk számon ezt a birodalmat. Elhelyezkedését tekintve a Perzsa-öböltől észak felé, a Tigris és az Eufrátesz folyók között és azok két oldalán terült el.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás10

 

Káldea nevét a délibb rész, míg Babilon nevét a Babilon városának környéke viselte. Babilon jobb megértéséhez mindenképpen tudatosítanunk kell, hogy az alapító ősök egy abszolút kitűnő természeti feltételekkel rendelkező vidéket szemeltek ki. A két hatalmas folyam áradásakor létrejövő vízhozamot fantasztikus csatornarendszerekkel vezették el a száraz területek felé, így a fekete megtermékenyítő iszap és maga az életet adó víz kiváló alapját képezte egy cseperedő kultúrának – akárcsak Egyiptom esetében.

Babilónia város-királyságokból épült fel. Az első babiloni király, aki a történetírás ismer, I. Szargon, aki i.e. 3800 körül uralkodott. Talán a leghíresebb királya Babilonnak és Káldeának Hammurápi (vagy Hammurábi), akinek a dioritre vésett törvényeit 1901-ben Susában ásták ki. Eme írásos emlékek bizonyítják, hogy mennyire felvilágosult, bölcs és az élet komplexitását felölelő törvényekkel rendelkeztek már az időszámításunk előtti XVIII. században.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás11

 

Az egész babiloni civilizáció a déli káld területekből fejlődött ki. Eme ősi művészet emlékeit a XIX. sz. közepe óta kutatják a régészek. A legnevezetesebb városok nyomai: Szirpurla (a mai Tello helyén), Eridu (Abu-Sarein), Ur (Mukajjar), Uruk (Varka), Nippur (Niffer), Babilon és Borzippa, a mai Hilla, Birsz-Nimrud és El-Kazr romhalmai alatt található.

 

A babilóniai építészet vert agyagot, napon szárított vagy égetett téglát alkalmazott. Az egyik legjellegzetesebb épülettípus a toronytemplom (zikkurát) volt Babilonban. Ezek eredetileg hétemeletes, fölfelé egyre kisebbedő, lépcsőzetes teraszokból álltak. Az emeletek mindegyike egy-egy istenségnek volt szentelve, amelyet már távolról jelzett és hirdetett a mázas téglaburkolat.

 

A babiloni civilizáció legjelentősebb emlékei közé tartozik az a világhírű dombormű, melyen Hammurápi király faragott képmása átveszi a szippari napistentől a törvényeket. Ez a világ legrégebbi törvénykönyve, mely jelenleg a párizsi Louvre-ban található.

 

A főváros olyan hatalmas volt, hogy maga a városfal 40 méter magas volt és a régészeti feltárások azt igazolták, hogy valóban igaz a korabeli történetírók ama állítása, miszerint a falon akár egy négyes fogat is megfordulhatott.

Két királyi palota állott az Eufrátesz két partján egymással szemben. A bal partihoz tartozott Szemirámisz függő kertje, amely a régi világ hét csodájának egyike volt. A függőkert több hasonlóságot is mutatott Bél isten híres templomával, Bábel tornyával.

 

A maga idejében Babilon egy hihetetlenül fejlett és fényűző kultúra volt, melynek emlékeit az utána maradt romhalmazokból aligha lehet felmérni, de hála a vallásnak és a spiritualitásnak sokkal behatóbb és hűbb képet kaphatunk a káldeai-babiloni civilizációról.

 

káldeai-babiloni csillagjóslás6

 

Káldeai-babiloni vallásosság

 

Káldea a mágusok hazája és az okkultizmus fellegvára volt. Ősvallásukat ma úgy határozhatnánk meg, mint a mágiának, a jó értelemben vett boszorkányságnak és a csillagjóslásnak az ötvözetét.

 

A nagy káldeus csillagász, Berozosz oly beavatotti dokumentumokhoz jutott, melyeket az ember megjelenése előtti lényeknek tulajdonított. Történetében szerepel, hogy a Földön korábban léteztek halistenek és halemberek, valamint egyéb küllemre furcsa szerzetek. Talán közelebb járunk az igazsághoz, ha ezeket a lényeket más világok teremtményeiként, illetve földönkívüli idegenekként azonosítjuk be.

Mai erkölcsi és vallási szemszögből nézve barbárnak és primitívnek hisszük a babiloniakat. Miért? Mert állítólag „Babilonban minden tisztességes asszonyt a törvény kötelezett arra, hogy egyszer életében egy napon pénzért adja oda magát a férfiaknak Mylitta templomában”. Azonban itt kultikus és spirituális indítékokat is felfedezhetünk az ilyen töredékes beszámolók hátterébe. Nem volt ez másként Vénusz papnőinél, Egyiptomban, a görög hetéráknál, a japán gésáknál.

 

A babiloniak többisten-imádók voltak. Náluk az istenek és az istennők uralkodtak, illetve azok követei szabályozták életük és államuk minden területét. Sokan róják fel a babiloniaknak, hogy egyes templomaikban kicsapongó és sátáni istentiszteleteket tartottak, de akik spirituális szemszögből tekintenek rájuk, azok tudják, hogy ez egyáltalán nem volt jellemző és általános érvényű a babiloniakra. Sőt, náluk a többistenhit a kozmosz működésének egy mélyebb, árnyaltabb, metafizikai ismeretével függ össze és nem szó szerint értendő. Ők is egy Abszolútumot, azaz Teremtőt ismertek (!), az istenek és istennők pedig az ő helytartói voltak, akik szintén hatalmas jogkörökkel rendelkeztek. De hogy mit jelentettek egy káldeus-babiloni ember, különösen egy ezoterikus (beavatott) ember számára azok a fogalmak, hogy „isten-istenek”, „erő”, „energia”, azt a csillagtudományuk tanulmányozása tárja fel előttünk kristálytisztán. A Kaldeus papok elsősorban csillagjóslásokkal foglalkoztak, de a madarak röptéből és álmokból is igyekeztek megfejteni a magasabb világok üzeneteit. Ha összekapcsoljuk a vallást, az asztrológiával és a spiritualitással, akkor egyáltalán nem egy barbár-sátáni világkép tárul lelki szeleink elé, hanem egy nagyon is finom, cizellált és roppant fejlett kozmikus civilizáció képe bontakozik ki előttünk.

 

Boldog napot!

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..