Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Babonaság

A babonaság születése

 

Valljuk be, hogy a szokásaink rabjai vagyunk. Minket úgy neveltek, hogy feltétel nélkül el kellett fogadnunk, ha a szüleink, nevelőink, tanáraink vagy a számunkra tekintélyelvű személyek mondtak valamit. Egyszerűen nem volt apelláta. Csak kevesen, de aztán később egyre többen felvállalták a lázadók, a normatörők és a pionírok (úttörők) hálátlan szerepét és szót emeltek, hovatovább elkezdtek kiállni a maguk igazáért. De lássuk be, nem ez volt és ma sem ez a jellemző.

Holott a folyamat tetten érhető: az egyéniség és a csoport örökösen dúló harca ez. Az individuum és a tömeg áll itt egymással szemben. Sokan nem mernek szembeszegülni a tömeg vagy a többség akaratával, s erre még politikai rendszert is felépítettek. (démosz = tömeg, demokrácia = tömeguralom) Ez azonban nem minden tekintetben jó. Egy olyan korszakba lép át lassacskán az emberiség, mely a valósághoz viszi közelebb az egyént. Hogyan? Az egyéni értékek és képességek kibontakozásának, azaz az önmegvalósításnak az ösvényén kell végigbandukolnunk. Ez egy spirituális jövőképe az emberiségnek: a babonavilágon túlra jutni, egyre közelebb a valósághoz. Ehhez le kell számolni a konvenciókkal, az irigységgel, az indulatoskodással, a gyűlölettel, a kicsinyességgel, a félelmekkel és szorongásokkal. Voltaképpen egy reformra van szükségünk, egy tudati, egy szellemi megújulásra. S akkor, ezáltal közelebb kerülhetünk a homályos babonakultuszokon túli, a hiedelmeket meghaladó, az egós és önkényes elméleteket maga mögé utasító isteni értelemhez, valódi önmagunkhoz.

 

Butítás

 

Az egyik legerőteljesebbnek bizonyult az emberiség történelmében a hit, mint népbutító jelenség. Szó sincs arról, hogy a hit és a vallás (az intézményesített hitrendszer) eredendően rossz volna. Inkább a tudatszint és az emberek fejében elültetett, elfajzott hittel volt, van és lehet majd a mindenkori embernek sarkalatos problémája.

 

A többistenhit (politeizmus) például egy idő után elveszítette eredeti valóságtartalmait, és az ellentettjébe fordult át Egyiptomban és Rómában egyaránt. Értem ezalatt, hogy felcserélték a lentet a fenttel. Egy idő után a fáraót vagy a császárt avatták istenné, neki emeltek templomokat és az ő nevükben döntött teljhatalommal a nép sorsáról, a tiszteletükre esküdött papság. De ők már nem voltak alászállt isteni lények, isteni küldöttek, hanem csupán utánzói, tegyük hozzá, torz ripacsai a hajdan volt istenkirályoknak.

A népet könnyű volt meggyőzni és elragadtatni a hatalommal, a pompával és egy birodalompártoló vallással és világképpel. Máig ható hatásuk érhető tetten például a következő szemléletben: az asztrológia nem “ősi tudomány”, hanem antik, idejétmúlt babona és önbeteljesítő hitetés. A mai csillagászokból még gyerekkorukban kiirtották azt a képzetet, hogy az égitesteknek sorsalakító hatásuk van. Azzal ámították őket, hogy ez a szemlélet pusztán babonaságon alapszik és semmi valóságalapja nincs. A ráció érve erre az volt, hogy még az ikertestvérek életútja is merőben eltérhet egymásétól. Sőt, Istenre hivatkoznak e vallások hívői, miszerint az Úr állítólag bűnnek és méltatlan dolognak tartja az asztrológiát. (Mtörv. 18,9-13., Iz. 47,12-14). Nekünk pedig nem esik nehezünkre elhinni, mert el akarjuk hinni, hogy az ember szabad akarattal felruházott, tudatos teremtmény, aki fölött nem bábáskodnak holmi égitestek.

 

Ezen a mezsgyén elindulva korunk „felvilágosult” embere, ki önként hisz a technika és a tudomány mindenekfelettiségében, pár évtizeddel ezelőtt még tagadta és babonaságnak tartotta a hipnózis tudományos alkalmazását. Ma viszont igen sok ember köszönheti a hipnózisnak pszichikai problémáinak megoldódását.

 

Vigyáznunk kéne és csínján kéne bánnunk a „felvilágosult” és a „felsőbbrendű” jelzőkkel vagy az ezekre hajazó eszmékkel és hiedelmekkel. Mert sokszor – legutóbb nem is olyan régen – éppen a felvilágosodás hívei számoltak le a középkor avítt maradványaival és kezdték meg babonaság-tisztogató és intoleranciaellenes hadjáratukat az egykori boszorkányüldözőkkel szemben. Így fordult a kocka. De vigyázat, mert az ész forradalma nem szabadságot, hanem újabb korlátozottságot és behatároltságot teremtett. Az új vallás, az újkori babonaság a tudomány lett!

 

Babonaság és uralomvágy

 

A babonaság úgy is megfogalmazható, hogy a fennálló államhatalom vagy az érvényben lévő hitkultuszhoz képest eltérő, emezek szemszögéből nézvést élesen különböző, esetenként ellentétes elveket valló és hirdető eszmék összessége. Ezért valóban félelmetes erőt testesít meg az állam, az egyház és általában a nép életében. Ennek okán rendszerint előbb-utóbb a hatalmon lévő rendszer veszélyben kezdi érezni magát és fokozatosan szembefordulva minden más irányzattal megkísérli ellehetetleníteni, avagy kiirtani a kiszemelt eszmét. Sok helyütt babonaságnak, tévhitnek, badarságnak vagy Isten ellen való lázadásnak, Istennel, vagy a társadalmi renddel, avagy a békével szemben elkövetett bűncselekménynek állítja be a másságot képviselő „babonákat”.

 

Számomra ezek ideológiai kérdések. De babonaság alatt jómagam csupán azokat az eszméket értem, amelyek nem mozdítják elő az egyén önmegvalósító programját és nincsenek összhangban az isteni íratlan törvényekkel.

 

Buddha, Jézus, Mohamed és egy sor más nagy szellem alakja és tana köré legendák és babonák sokasága szövődött. De hány politikai rendszernek, pontosabban uralkodónak nem tetszettek a próféták, az okkultisták, a boszorkányok és a szentek elméletei, tanításai és munkássága? Si Huang-ti császár olyannyira elégedetlen volt a kínai irodalommal, hogy Kr. e. 213-ban elégettette a birodalmában található összes könyvet pusztán azért, mert nem felelt meg a politikai elgondolásainak. De ez a mentalitás, tudniillik a sajátos, önkényes szempontok szerinti babonaság kiirtásának a szándéka végigkíséri az emberiség történelmét.

Csak csendben megjegyezném, hogy az ókor legnagyobb könyvtárának, az alexandriainak

romjait Theophülosz érsek elvakult hívei dúlták fel, Cortez katolikus spanyoljai Mexikó és Yucatán könyvkincseit máglyán égették el, Hitler sem kíméli Berlin főterein az unszimpatikus ideológiákról, azaz babonákról szóló írásokat, melyek szintén a tűz martalékává váltak.

 

A bölcsesség kapui

 

A hiteles adeptusok (nagy beavatottak) és mesterek, amikor volt rá „felülről” engedélyük, akkor nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy az eredeti bölcsesség újra megjelenjen és elterjedjen a világban. Cornellius Agrippa von Nettesheim, Theoprastus Paracelsus Bombastus, Baron du Potet, Éliphas Lévi és Dr. Ernest Schertel és néhány titkos társaság prominens tagja sokszor az életét kockára téve, az inkvizícióval és az elnyomó rezsimekkel dacolva tett lankadatlan erőfeszítéseket a megfertőzött bölcsesség ellen. Korszakunkban újra megérett az idő arra, hogy a bölcsesség kapui megnyíljanak immáron minden érdeklődő ember előtt.

 

Boldog napot!

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..