Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Bepillantás a szörnyek dossziéjába

Amikor a természetfeletti lények világába csöppen az ember, akkor egy végtelen helyen találja magát, ami telis-tele vannak szörnyekkel, rémekkel, zoológiailag besorolhatatlan lényekkel és furcsa szerzetekkel. Ezúttal az általam „szörnyek dossziéjának” keresztelt gyűjteményből mutatok be néhányat. Lesz köztük olyan, amely alulról súrolja a valóság határát, valamint olyan is, amelyben nem sok okunk van kételkedni.

 

Tatzelwurm, vagy alpesi folklór?

 

A Tatzelwurm, vagyis karmos féreg, egy misztikus élőlény, amely az Alpok hegyei között él. Beszámolók tucatjait találjuk róla az irodalomban Franciaországtól Ausztriáig. Legutóbb 1921-ben látták Ausztriában. Másik neve Springwurm (ugróféreg), merthogy ez a hüllőszerű lény képes nagyokat ugorva elejteni az áldozatait. Jellegzetessége, hogy csupán két lába van, amúgy sokan a sárkányokkal rokonítják, ám a feje ennek a hibrid állatnak leginkább a macskáéra emlékeztet.

 

Már a XVI. században említést tesz róla könyvében Conrad Gessner. Johann Jakob Scheuchzer természettudós 1723-as kiadású Intinera per Helvetiae (Utazások Helvéciában) című könyvében szintén olvashatunk róla.

1711-ben egy Jean Tinner nevű svájci férfi a Frumsemberg-hegyen futott össze egy macskafejű, kígyószerű szörnyeteggel, amelyet végül apjával sikerült megölniük. Igaz-e vagy sem a lény létezése, onnantól fogva a helybélieknek már nem panaszkodtak arra, hogy teheneik nem adnak tejet.

 

Andreas Roduner társaival egyetemben látta a lényt a Wangsberger-hegységben. Elmondásuk alapján az előbbi tulajdonságokon túlmenően sörényt viselt és felegyenesedve ember nagyságú volt.

1828-ban a svájci Solothurn kantonban egy kiszáradt mocsárban állítólag találtak egy Tatzelwurm tetemet, de az nem jutott el a vizsgálati laboratóriumig, mert menet közben nyoma veszett.

 

Köze van-e a karmos féreghez vagy sem, de 1908-ban az osztrák Murauban egy lény rátámadt egy parasztra, aki négylábú kígyóként írta le azt. Bárhogy is, eddigi egyetlen bizonyítéknak nevezhető fénykép került elő, amelyet 1928-ban készített egy bizonyos Balkin. Az illető éppen egy fatörzset akart lefényképezni, amely váratlanul életre kelt és elinalt. A kép eléggé jó minőségű, de sokat lehet azon vitatkozni, hogy mit ábrázol.

 

Sárkánygyík Angliában

 

1733-ban az angliai Renwickben egy szárnyas állat tört elő váratlanul a mélyből a templom felújításán dolgozó munkások legnagyobb megrökönyödésére. A halálra rémült emberek fejvesztve menekültek otthonaikba. Ekkor John Tallantire, az egyik egyszerű kétkezű munkás varázslathoz folyamodott. Egy berkenyeágat kerített és összeszedve minden megmaradt bátorságát visszatért a templomba, hogy a szörnyeteggel – ezzel a baziliszkuszra hasonlító lénnyel – megküzdjön. A madárberkenyéről azt tartják, hogy képes kivédeni a rosszindulatú varázslatokat és véd a bűbájtól is. Emberünknek végül sikerült legyűrnie ellenfelét, s a sárkánygyík meghalt.

A feljegyzések mind a mai napig megvannak erről a nevezetes eseményről, de eddig senki sem tudta beazonosítani a sárkánygyíknak tűnő állatot. Mindenesetre a rettenthetetlen munkásnak hátralévő életében nem kellett többé adót fizetnie.

 

Mocsári szörnyek vagy dinoszaurusz ivadékok?

 

A kongói pigmeusok a Likouala-mocsárban olyan lényről (mokele mbembe) adtak leírást, amely egy elefántra hasonlít, de a nyaka körülbelül két méter hosszú. Részben vízben, részben szárazföldön él. A tudósok képeket mutattak a bennszülötteknek mindenféle élő és már kihalt állatokról. Ők pedig a dinoszauruszokat választották ki, mint akikre leginkább illik a leírás.

A fura az esetben az, hogy az állat lábnyomát is megtalálták a felfedezők, amelyek kísértetiesen hasonlítnak a dinoszauruszokéra – ezt ugyebár a pigmeusok nem tudhatták. Kiderült továbbá, hogy az állat növényevő. Több környező ország lakosai is hasonló állati szörnyek feltűnéséről számoltak be, ami lassacskán kizárja, hogy a lény csak az afrikaiak fantáziájában létezne.

 

Eddig egyetlen modernkori expedíciónak sem sikerült találkozni ilyen lénnyel, de a jelek és a nyomok egyre csak szaporodnak. A Fekete Kontinens mindig is tartogatott meglepetéseket és talányokat a világjárók számára. A misszionáriusok és a tudósok sok olyan lényről számoltak be, akiket azelőtt sohasem láttak. Proyart abbé 18. századi művében említést tesz olyan lábnyomokról, melyek kerülete közel egy méter és egymástól mért távolságuk meghaladja a két métert.

 

Más törzsek is azonosítottak őslényeket, amikor az általuk látott állatok kinézetéről faggatták őket. Az egyik ilyen állat leginkább egy Stegosaurusra, vagyis fedeles gyíkra emlékeztette őket. Csakhogy a dinoszauruszoknak ez a neme kb. 145-150 millió évvel ezelőtt élt. Ugyanakkor nagyon jól felismerhető fajról van szó, mert jellegzetes faroktüskéket és lemezeket visel.

A következő mocsári „szörny” pedig, aminek a létezését szintén több törzs megerősítette, a Triceratops-ra („háromszarvú arc”) hasonlított. Ez a dinoszaurusz a kréta–tercier kihalási esemény előtt, 65-68 millió évvel ezelőtt élt, s mint ilyen az utolsó dinoszaurusz-nemek egyike volt.

A legvadabb, de korántsem kizárható teória szerint egyes dinoszauruszok talán mégsem távoztak az örök vadászmezőkre 65 millió évvel ezelőtt. Ki tudja?

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..