Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

BOSNYÁK PIRAMISNÁL JÁRT HORVÁTH ZOLI

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

A magyar Indiana Jones-nak is nevezhetnénk Horváth Zolit annak alapján, hogy milyen kalandokban volt része eddig. A régészet, a tudomány és a spiritualitás határán mozogva annyi zavarba ejtő kérdésre találta már meg a választ, hogy méltó a híres kalandor címére. A Sors pikantériája, hogy ezúttal a magyar határtudományok fenegyerek a bosnyák Indiana Jones territóriumára merészkedett.

 

A MAGYAR INDIANA JONES

 

Horváth Zoli rendszeresen látogatja a világ szakrális és tudományos szempontból is kimagasló jelentőségű helyeit. Különleges harmadik szemének segítségével annak ered nyomába, hogy a rejtélyek és titkok vajon megalapozottak-e vagy csak kacsák. Járt már az angliai Stonehenge-nél, ahol a druida kultuszt vizsgálta. Megfordult Párizsban, ahol a Rózsavonalnak a valódiságát ellenőrizte és egyebek mellett a Louvre fantomját fotózta le. De rendszeresen járt a Föld spirituális szívét jelentő Egyiptomba is, hogy Ausztria, Olaszország, Németország, Románia vidékeit már ne is említsem. Energiaérzékelő és auralátó képességeivel minden területet tüzetesen megvizsgált. Ahol mások zsákutcába jutottak, ott ő új megismerési utakat fedezett fel. Így sikerült számos olyan titokra fényt derítenie, amelyeket Enigma című műsorában a FIXHD televízióban és www.boldognapot.hu ezoterikus magazinunkban rendszeresen megosztunk az érdeklődőkkel.

 

2010-ben Bosznia-Hercegovinába utazott, hogy saját szemével győződjön meg a bosnyák piramisok létezéséről, és hogy felderítse, vajon természetes képződményekről van-e szó vagy egy előttünk élt civilizáció emelte azokat hajdanán. Felkészült arra, hogy amennyiben egy letűnt kultúra nyomaira bukkanna, akkor mindenképpen meg kellene válaszolnia, hogy kik lehettek elődeink, milyen tudás birtokában voltak és mit hagytak ránk, kései utódaikra.

 

Zoli speciális mérőműszerekkel és fényképezőgépekkel felszerelkezve vágott neki a sokat ígérő expedíciónak. Mivel nagyon jó szakmai kapcsolatokat ápol a világ elismert régészeivel és szakértőivel, ezért személyesen a feltárások vezetője, Semir Osmanagić várta őt a helyszínen.

 

A BOSNYÁK PIRAMISOK REJTÉLYE

 

A Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra fekvő Visoko városkában járunk, ahol 2005 óta intenzív régészeti feltárások folynak a bosnyák származású Semir Osmanagić vezetésével. A bosnyák völgyben kilenc piramisalakzatot sikerült megkülönböztetni. Ebből ötnek nevet is adtak: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa és a Föld temploma (Krstac).

 

A régésztársadalmat megosztja a felfedezés. 2008. augusztus 25-30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató (Egyiptomból, Lengyelországból, Magyarországról, Horvátországból, Angliából, Oroszországból és Boszniából) tartott előadást. A részt vevők négy határozatot hoztak:

  1. A kutatások fontossága nagyobb hangsúlyt kap a jövőben.
  2. 2010-ben újabb tanácskozásra gyűlnek össze.
  3. Létre kívánnak hozni egy szarajevói Piramiskutatási Központot.
  4. Egy felhívást intéztek a bosznia-hercegovinai egyetemekhez a diploma szintű régészeti oktatás bevezetéséért.

 

Szép számmal akadtak ellenlábasai a látszólag nagy kaliberű feltárási programnak. Egyesek arra alapozták az ellenvetésüket, hogy a hegyen középkori erőd áll, aminek római alapjai vannak, az alatt pedig egy illír település foglal helyet. Azzal vádolták Osmanagić-ot, hogy ásatásai során csak az őt érdeklő rétegekre koncentrál és fittyet hány a régészet minden szabályára. Az ellenzők annyira sikeresen protestáltak az ásatásvezető ellen, hogy Gavrilo Grahovac, bosnyák kulturális miniszter megvonta a támogatást a projekttől.

 

Osmanagić hipotézise arról szól, hogy a hegy nem természetes képződmény, hanem ember által tudatosan épített alkotás, effektíve Európa első piramisa. Geofizikai mérések alapján Osmanagić kilenc „piramist” fedezett fel. Ezen kívül feltárt egy cirka háromszáz méter hosszú alagutat, amely a főpiramistól 3 kilométerre található. De ő arra a következtetésre jutott, hogy ha egyszer majd sikerül feltárnia az alagutat, akkor egy olyan valódi alagútrendszerre fog bukkanni, amely a föld alatt köti össze a piramisokat. A leletek között található fadarabok C14-es kormeghatározására alapozott teóriája szerint a piramisokat 34 ezer évesre becsüli.

 

A NAP PIRAMIS

 

Horváth Zoli személyesen is megcsodálta a lenyűgöző 220 m magas Nap-piramist, amelyet Kheopsz-piramishoz hasonlóan az északi Sarkcsillaghoz tájoltak. Zoli látta, hogy a piramisok mind a négy oldalát megbontották. A talaj alatt épségben volt látható a breccsaszerű (szögletes szemcséjű üledékes kőzet) kőtömbök formálása és illeszkedése. A piramis bejárati platójánál 1×1×1,5 m méretű több tonnás konglomerátum (kerekített szemcséjű üledékes kőzet) kőtömböt is találtak. Egyebek mellett az ilyen tömböket, illetve a homokkő lapokat használták az évszázadok folyamán építkezéseikhez a helybéliek. Osmanagić elárulta Zolinak, hogy a helyszínen járt egyiptológusok több hasonlóságot is találtak a bosnyák és az egyiptomi piramisok között: a kövek méretei, megmunkálásuk, az illesztésük és a kötőanyaguk párhuzamokat mutat az alkotómesterek technikája között. A kutató úgy véli, hogy valószínűleg az elő-illírek építethették a bosnyák piramisokat.

 

HORVÁTH ZOLI VÉLEMÉNYE

 

Horváth Zoli arra a megállapításra jutott, hogy a helyszínen egyszerre több korszak nyomai fedezhetők fel. Az ásatások még gyerekcipőben járnak és csak apránként haladnak előre, ezért még sok a feltáratlan terület. Ennek fő oka a pénztámogatás hiánya és egyes kutatók heves tiltakozása. Semir az évből csak néhány hónapot tölt Visokoban, ezért a feltárás csak lassacskán folyik.

Zoli szerint egyértelműen látszódik, hogy más kultúra volt, aki a föld alatti komplexumot építette, más, amelyik a több tonnás írásjelekkel ellátott kődarabokat használta és megint más, amelyik a piramisokat kreálta. A jelek azt mutatják, hogy az alagútrendszert emberkéz alkotta.

Roppant érdekes, hogy az alagútban feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Amikor Zoli hőkamerával vizsgálta a köveket, különbféle anomáliákat érzékelt a műszer. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy pulzáló hőmérséklet-változásokat mutatott a szerkezet. Még ettől is izgalmasabb, hogy a nagy kőlapokból harmadik szemes látással érzékelhető némi energiasugárzás, de a lényeg, amit a piramisok rejtenek, eddig még feltáratlan.

 

A visokoi írás hasonló elv szerint íródott, mint az amerikai totonák indiánok piramisfelirata, sőt a jelek egyike azonos a két piramison. Mindegyik piramisfelirat jól azonosítható és értelmezhető a székely jelek segítségével. Ezekből kiderül, hogy a piramis kultikus helynek számított hajdanán.

 

Zoli szerint a bosnyák piramisok az őseink hagyatéka, de spirituális zarándokutakra egyelőre nem igazán alkalmasak, mert még sok minden vár feltárásra és a megközelíthetőségük is nehézkes. Ettől függetlenül van ott valami, ami majd csak a jövőben fogja leleplezni magát.

 

Mindent egybevetve, a lelkes és elhivatott kutatómunkán kívül sokkal több anyagi támogatásra lenne szükség a bosnyák piramisok feltárására. Talán azért is akadozik a feltárás és azért ütközik lépten-nyomon Osmanagić is falakba, mert ez a kor még nem érett meg teljesen az ilyen nagy felfedezésekre. – nyilatkozta Horváth Zoli.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..