Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Buddhizmus

Buddha először öt korábbi aszkétatársával osztotta meg a Tant. A Benáresz-közeli Szarnathban találkozott velük. Az itt tartott beszédeiben nyilatkoztatta ki a Négy Nemes Igazságot, valamint itt tartott beszédet a Nyolcrétű Ösvényről és a szenvedés végéről. Tanítványai belátták a Tant, s ezzel elindult az útján a Szangha, vagyis a buddhista rend.

 

A Négy Nemes Igazság

 

Az Első Nemes Igazság a dukkháról (általában szenvedésnek fordítják) szól, a lét körforgásba születés, halál, a betegség, a negatív és a fájdalmas tapasztalatok, valamint a beteljesületlen vágyak fájdalmas elégtelenségéről.

A második Nemes Igazság az elégtelenség kezdetéről szól.

A Harmadik Nemes Igazság szerint a fájdalmas elégtelenség megszüntethető, ha a vágyak megszűnnek.

A Negyedik Nemes Igazság megmutatja, hogyan érhető el ez a cél, ha az ember a Nemes Nyolcrétű Ösvényre tér.

 

Buddha elutasítja azt, hogy a rituáléknak erkölcsileg és karmikusan komoly szerepük lenne, mert azok sokszor személytelenek. Helyette azt állítja, hogy a személyes indíttatás, a szándék teremti a karmát.

A buddhizmus azt vallja, hogy amit felismerünk, azt csak negatív fogalmakkal írhatjuk le. Azaz nem teljességről beszél, hanem ürességről.

Buddhista értelemben a megváltás és az üdv kérdése úgy fogalmazható meg, mint megszabadulni az újjászületések körforgásából. S ezt nem elméleti síkon, hanem gyakorlati megvalósulási síkon tartja kivitelezhetőnek. A megoldása az emberi élet képletének nem más, mint a karma termelésének a leállítása. Persze ezt sokan félreétették és ma is félreértik, holott itt előrelátásról és egy olyan életvitelről van szó, amely megszűnteti a szenvedést.

 

A Nyolcrétű Ösvény

 

De mi okoz szenvedést az ember számára Buddha szerint:

  • a születés, a betegség, az öregedés és a halál
  • nem szeretettel együtt lenni, vagy szeretettől elválasztva lenni
  • minden kielégítetlen vágy
  • a múlandóságból is szenvedés származik
  • a mohó vágyakozásból, a gyűlölködő és az elvakult viselkedésből és cselekedetekből is szenvedés származik

 

A szenvedés okai a Páli Kánon szerint:

– „szomjúság” és a „vészes befolyások” – ezek az érzékek keltette vágyakozásból, szerzési és birtoklási vágyakból ered

– nem-tudás – oka a vakság, mely nem látja, hogy az ember személye múlandó és más tényezők függvényében létező

 

A szenvedéssel teli elégtelenség megszüntethető a kívánságok megszüntetésével.

Az ember halandó és eléggé összetett lény ahhoz, hogy egyetlen mondattal meg lehessen szabadítania önmagát a fenti kötelmektől. Ebben is segít Buddha Tana, mely a Nyolcrétű Ösvény formájában maradt ránk.

 

  1. Helyes szemlélet
  2. Helyes akarat/gondolkodás
  3. Helyes beszéd
  4. Helyes cselekedet
  5. Helyes életmód
  6. Helyes igyekezet
  7. Helyes éberség
  8. Helyes elmélyülés

 

Az üdvözüléshez vezető élet aspektusai 3 részre oszthatóak:

  • az erkölcsös életvitelre,
  • az összeszedett szellemre vagy elmélyülésre,
  • valamint a felismerésre és a bölcsességre

 

Nirvána

 

A nirvána szó a mohó vágyakozás, a gyűlölködés és az elvakultság megszűnését jelenti. Ez a béke és a megnyugvás állapota. A Páli Kánon szerint: „A nem-született, nem-öregedő, nem-hervadó, halhatatlan, gondtalan, bepiszkítatlan, a kötelékekkel szembeni legnagyobb biztonság: a nirvána”

Szokták mondani a nirvánáról, hogy a „seholsincs hely” vagy „Ahol egyetlen dolog sincs, ahol semmi sem fogható meg. Ott fekszik a túlsó part nélküli sziget… az öregedés és a halál végső megszűnése ez.”

Ezért értették félre a buddhistákat az európai filozófusok, akik azt hitték, hogy a Buddha hívei a semmit imádják. Ma már viszonylag elterjedt, hogy a „semmi” keleten valaminek a hiányát vagy űrt vagy ürességet jelent. Tehát az ellentétét, mintegy a negatívját jelenti az adott fogalomnak. De hiba lenne azt feltételezni, hogy a „semmi” olyan elvont fogalom, mint a nulla! A semmi egy egzisztenciális állapot, helyesebben egy tudatállapot, az én ellobbanása. Léteznek pozitív megfogalmazásai is a semminek. Például a „biztonságos sziget az óceánban”, a „város az őserdő mélyén”, vagy a „halhatatlanság nektárja”.

 

Ez az út vége. De előtte ott van az életgyakorlat, mely egyebek mellett a nem-énről szól. A nem-én egyfajta önzetlenséget takar. Azt vallja, hogy nem létezik statikus, anyagi értelemben vett én. Csupán testi dolgok, érzetek, észlelések, teremtő impulzusok és gondolkodásbéli folyamatok vannak, melyek együttesen alkotják a létezés tényezőit, amelyek „megteremtik” magát az embert. Ezért aztán nem érdemes önmagunkhoz ragaszkodnunk, ha el szeretnénk jutni a megszabaduláshoz.

 

A buddhizmus ágai

 

Buddha távozását követően csakhamar lángra kaptak a viták a hogyan tovább kérdéséről. Számos zsinat ült össze, hogy megtanácskozzák az egyes iskolák elképzeléseit. I.e. 100 körül vált szét az Út, s megszületett a théravádin-buddhizmus (théra: az ősök, váda: az út) és a mahájána-buddhizmus (mahá: nagy, jána: szekér).

Indiában a IV-VI. század körül új vallási mozgalom alakult, a tantrizmus. A tantrikus buddhizmus, a vadzsrajána (vadzsra: gyémánt, mennykő), mely egy kívülálló számára érthetetlen, titkos gyakorlati útja a buddhizmusnak.

I.sz. 400 körül bontakozott ki Kínában a „Tiszta Ország Buddhizmusa”, mely abban bízik, hogy Amitábha Buddha ígéretéhez híven a Tiszta Országban születik újjá és éri el a megvilágosodást.

Kínában i.sz. 600 körül jött létre a csan-/zen-buddhizmus, mely erőteljesen hangsúlyozza a meditációt.

 

Hatalmas, több méternyi könyves szekrényben elférő irodalma van a buddhizmusnak, de ez mind nem elég, ha meditációs praxist nem végez valaki, s nem alakítja életgyakorlattá a Tanban foglaltakat.

 

Ma négy fő irányzattal találkozhatunk a buddhizmuson belül:

  1. Pragmatikus irányzat – a személyes boldogulást és a kedvezőtlen történésekkel szembeni védelmet keresik benne,
  2. Karmikus irányzat – jobb újjászületésen fáradoznak, igyekeznek jó tettekkel jó karmát írni,
  3. Megvilágosodás irányzata, vagy bódhi irányzat – célja a teljes megvilágosodás vagy a nirvána elérése,
  4. Életstílus irányzat – már az is annak számít, ha a lakásunkban van egy Buddha szobor, vagy a buddhista tanok alapozzák meg az egyébként nyugati életvitelünket.

 

Boldog napot!

 

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..