Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Busójárás

A busójárás egy ősi farsangi-karneváli hagyomány, mely Mohácshoz kötődik. A világ csaknem minden részéből ezrével özönlenek az emberek, a busójárás népszokásának idején, hogy részt vehessenek ezen a különleges vidámságot és derűt fakasztó rendezvényen.

 

busójárás2

A tradíció szerint a sokacok (egy mohácsi dél-szláv nemzetiség tagjai) őrizték meg az utókor számára ezt a többnapos szokást. De vajon honnan ered ez a hagyomány? Két keletkezéstörténetet ismerünk a busójárásról.

 

A hagyományos népszokás szerint a farsang egy télzáró ünnep, melynek célja a tél elűzése és szimbolikus eltemetése. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákat öltenek magukra mondván, a tél majd így megijed és messze fut tőlük. Az ünneplés több napig tart, majd a végén elégetnek egy szalmabábut, mely jelképesen a telet szimbolizálja. A jelmezbe öltözött emberek nagy lármát csapva: kiáltozva, kolompolva és kürtölve végigjárják a házakat, hogy a gonosz és ártó szándékú szellemeket kiűzzék lakásaikból. A ricsajozás mellett hamut is szórnak, mely szintén a mágikus elűzést és védelmet hivatott erősíteni. Ezen kívül a jelmezbe öltözöttek meghúzgálják a nők haját, remélvén, hogy az hosszabbra nő nekik, míg a férfiak a férfivé avatás szimbólumaként tusakodnak a főtéren. A busójárás voltaképpen egy természetvarázslás és egy démonűzés ötvözetéből álló mágikus rituálé, melyet évente meg kell ismételni, hogy a falulakók életének békéje mindig biztosítva legyen.

busójárás4Egy másik, legalább ennyire furmányos magyarázat szerint egészen 1526-ig, a Mohácsi csatáig vezethető vissza a busójárás hagyománya. A fáma úgy szól, hogy az oszmán törökök egyre több gyermeket raboltak el: a kisfiúkból janicsárokat, a kislányokból háremhölgyeket akartak nevelni. Ennek következtében egyre többen kényszerültek bujdokolni saját hazájukban. A menekülők többsége a Mohácsi-szigeten gyűlt össze és kezdett ott berendezkedni. Bár a török fenyegetettség állandósult, a menekülőkben egyre gyűlt az elszántság vidékük visszafoglalására. Mígnem egyszer, egy éjszakai tábortűz mellett, a semmiből megjelent nekik egy sokac aggastyán, aki a következőket közölte velük: nem kell már sokáig keseregniük, mert nemsokára eljön az ő idejük és sikeresen visszaűzhetik a törököt oda, ahonnan jött. Felszólította őket, hogy addig is készítsenek fából különféle fegyvereket és félelmetes álarcokat, s várják a különleges indító jelet. Az ominózus jel egy viharos éjjelen fog érkezni egy aranyba öltözött vitéz képében, aki majd megmutatja számukra a szabadsághoz vezető utat. A mohácsiak annyira megrökönyödtek a történteken, hogy másnap már el is kezdtek készülődni a nagy napra. Hosszú évek teltek el, de a vitéz csak nem érkezett. Majd egyszer éjfél körül egy viharos éjjen egy aranyöltözetű lovas bukkant fel, aki kézmozdulatával dologra szólította a mohácsiakat. A törökök már rég az igazak álmát aludták, amikor váratlanul égtelen robajra riadtak fel. Alighogy kinyitották a szemüket, látták, hogy démoni arcú szörnyek lepték el a falut. Több se kellett a törököknek, fejvesztve menekültek el Mohácsról. Így kapták vissza jogos tulajdonukat a mohácsiak.

 

Napjainkban a busójárás hagyománya úgy zajlik, hogy egy koporsót elégetnek a főtéren, egy hatalmas máglyán, ami a tél szimbolikus elégetésével egyenértékű. Ez tulajdonképpen az analógiás mágia nyelvén azt jelenti, hogy ami a koporsóval történik, az megy végbe a téllel is. Ez egyfajta átváltozás és megújhodás is egyben – a télből a tavaszba történő átmenet.

 

A busójárás (Poklade) minden évben Húshagyó-kedd előtt hat nappal kezdődik csütörtökön. Első szakasza a csütörtöktől szombatig tartó, úgynevezett Kisfarsang, melynek főszereplői a „kis busók”, azaz „Jankelék”. Ők azok a fiatalok, akik jelmezbe öltözve végigjárják a várost és ijesztgetik a lányokat és meghúzgálják a hajukat.

busójárás6Ezt követi Farsangvasárnapon a „nagy vonulás” a gyülekezőhelytől a főtérig. Vasárnap reggeltől kezdve már folyamatosan járnak-kelnek a városban a busócsoportok és persze az összesereglett turisták. Délután egy óra felé a Dunán kis csónakokból lépnek partra a maskarás busók és ők is a főtérre mennek. Érdekes, hogy ez a főtér érintetlenül ugyanaz, mint ami eredetileg volt. Minden busócsoport egymás után érkezik és közben sokac népzene szól. A hangulat mindig kitűnő. Délután három óra magasságában a polgármester nyitja meg a rendezvényt és ezzel kezdetét veszi a farsangi mulatozás. Ebbe minden beletartozik, ami a helyi folklór része: zene, tánc, kiállítások, miegymás. Étel-ital bőséggel jut mindenkinek. Majd az esti órákban kerül sor a máglyagyújtásra. A farsangolók tűz körüli tánca valami fenséges, időtlen, misztikus élményt jelent a résztvevők számára.

A hétfő leginkább a macskajajról és a kijózanodásról szól. Kedden, azaz Farsangfarkán van a téltemetés. Ez úgy zajlik, hogy egy újabb máglyát építenek a vasárnapi helyén, amelyre rákerül a farsangi koporsó. Ezt szépen-lassan elégetik. Természetesen kedden szintén feltűnnek a busók és örömre fakasztják a jelenlévőket.

A busójárás tehát egy autentikus népi hagyomány, mely ki tudja hány éves múltra tekint vissza, mindazonáltal hűen őrzi a tüzes és az analógiás (megfeleltetéses vagy utánzó) mágia ősi hazai tradícióit.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..