Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
A magyarság földönkívüli eredetével foglalkozni egyesek számára szinte kimeríti a tébolyultság fogalmát. Ezt a nézetet tiszteletben tartva, nem tartom elvetemült ötlenek legalább megvizsgálni az őshagyományunk néhány olyan töredékét, amelyekből több kutató és szimpatizánsaik a magyarság kozmikus származására következtetnek.
Sokan úgy vélik, hogy a természet ritmusát figyelve jött rá az ember az idő ciklikusságára. Én úgy vélem, hogy a természetben is a természetfeletti nyilvánul meg, az irányít mindent. Következésképpen minden emberi ciklus a saját életünk és a társadalom életében figyelhető meg a legjobban. Aki a kozmikus ciklusokat kihasználja,
Nem csupán több középkori krónikaírónk állítja, hogy a magyarok története a világ első királyáig, Nimródig vezethető vissza, hanem olyan vitatott érdemű kutatók is, mint amilyen Badiny Jós Ferenc is.
A 2016-os év több, említésre méltó archeológiai szenzációval ajándékozott meg minket, melyek közül most csupán egyet ragadnék ki. Teszem ezt azon oknál fogva, hogy ez az eset messze túlmutat a felfedezés tárgyán, mivelhogy világossá teszi, hogy bárki bármikor felismerhet vagy észrevehet olyan dolgokat az életben, amelyeket az adott terület vagy témakör tudományos fokozattal bíró kutatóinak eleddig nem sikerült.
Két világ határán állunk jelen pillanatban. Mondhatjuk, hogy az egyik az óvilág, a másik az újvilág. A történelemtudomány is ismer ilyen terminusokat. Ez a diszciplína Újvilágnak az amerikai kontinenst és az azt körülvevő szigeteket nevezi a 16. század közepe óta. Miért? Mert akkoriban a tudósok úgy hitték (érdekes megfogalmazás ez),
Több tízezer évvel ezelőtt még ősi építők poroszkáltak a Földön, akik újabb és újabb kultúrák alapjait fektették le és számos műveltséget virágoztatták fel a föld porából. Ezek nyomait ma a világ távol eső pontjain csodálhatjuk meg: Egyiptom, Törökország, India, Latin-Amerika csupán néhány olyan térség, ahol az ismeretlen építők megvetették a lábukat.
