Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
Az ősidők története tulajdonképpen felemás, mivel egyfelől rengeteg fizikai bizonyítékot már felfedeztek a piramismezők spirituális múltjával kapcsolatosan, csak még nem hozták nyilvánosságra teljesen, másfelől vannak olyan csodák, amelyeket csak azok láthatnak meg és tárhatnak fel, akiket a Sors kiválaszt erre.
Az ősi Egyiptom történetének taglalása közben megkerülhetetlen téma a Szfinx titokzatos építménye. Mi magunk is jártunk a Nagy Szfinxnél, volt alkalmunk közelebbről is megcsodálni, s megbizonyosodtunk arról, hogy megbontották az oldalát és üreges építményről van szó. De ami most következik, az még nagyobb rejtély.
Ebben a lapszámban folytatjuk a múlt héten megkezdett, speciálisnak mondható témánkat, a 2012-es évi spirituális zarándoklatunkról szóló tanulmányunkat. Mivel erről nem csak egy tévéműsor, hanem egy remekbeszabott és a világon egyedülálló dokumentumfilm is fog készülni, ezért ezúttal sem célunk minden apró részletet feltárni, ám így is bőséges információval szolgálunk mindazokról a rejtélyekről,
Philae kétségtelenül Ízisz istennő kultuszközpontja volt, akinek núbiai párja Arszenuphisz. Ezen kívül találkozhatunk itt mammiszivel, azaz születésházzal, továbbá Imhotep és Madulisz kápolnájával, egy Thotnak szentelt „könyvtárral”, Ozirisz-teremmel a tetőn, ugyanakkor Hadrianus kápolnájával, a Bosszúálló Hórusz és Hathor templomának romjaival, valamint Traianus pavilonjával.
Honnan tudjuk, hogy az ősi, spirituális Egyiptom újjá fog éledni és vezérlő szerepet fog betölteni az előttünk álló világkorszakban? Egyáltalán, miért fogadjuk el tényként, hogy a csillagokból sugárzó energiák alapvetően befolyásolják és meghatározzák az emberiség egyes evolúciós lépéseit?
Hyperborea vagy Hüperborea (északon túli) egy édeni, aranykori, mitikus „fehér sziget” volt, amelynek a pontos elhelyezkedése máig ismeretlen, bár a neve árulkodó. Erről az észak-atlanti tradíciókban szereplő szigetről számol be többek között Hérodotosz, Diodórosz, Platón, de találkozunk vele más szerzőknél is: Pindarosz, Aiszkhülosz, Lukianosz is ír róla.
