Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) lengyel csillagász valóságos tudományos forradalmat indított el. Olyan zseniális elmékkel együtt, mint amilyen Galilei, Kepler és Newton, egy olyan új világkép alapjait fektette le, amely szúrta a korabeli egyház szemét. A méltán elhíresült heliocentrikus világkép szerint a Nap körül kering a Föld és a többi bolygó,
A világ leghíresebb egyiptomi műemlékeitől alig fél órányira fekszenek Abu Goráb ókori kincseinek maradványai, melyeket érdemtelenül mellőznek a turisták.
Nabta Playa nem más, mint egy több száz történelem előtti tumulusból, sztéléből és megalitikus építményből álló, figyelemre méltó régészeti lelőhely a núbiai sivatagban, megközelítőleg 100 kilométerre Abu Szimbeltől nyugatra, Dél-Egyiptomban. Egy olyan fejlett városlakó közösség műve, amely nagyjából 11 000 évvel ezelőtt emelkedett fel, és hatalmas mennyiségű követ hagyott hátra maga után,
A merkhet, vagyis a „tudás eszköze” egy ókori egyiptomi időmérő szerkezet, amit arra használtak, hogy éjszakánként megmondja az időt. Tehát nem egyszerű napóra volt! Ez az ókori technológiának egy bámulatos példája.
Valóban igaz, hogy a modern asztronómusokat 3000 évvel ezelőtt az ókori egyiptomi csillagászok a tekintetben is megelőzték, hogy felfedeztek egy halványodó kettős csillagot.
Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az asztrolábium vagy más néven csillagóra a múlttal és a jövővel foglalkozó eszköz, ami nem csupán gyönyörű, hanem egy rendkívül kifinomult asztronómiai komputer is, amit egy adott földrajzi helyről nézve az időnek, valamint a Nap és az égi objektumok helyzetének a meghatározására használtak egykoron és használhatunk ma is.
