Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
Edfu ókori neve Dzseba volt, ami Hórusz és Széth csatájának színhelyéül szolgált a mitológia szerint. Ez kétségtelenül Egyiptom legjobb állapotban fennmaradt temploma. A jelenleg itt álló Hórusz-templom egy Újbirodalom idejében épült, kelet-nyugati tájolású templom helyén áll, viszont ellentétben azzal észak-déli tájolású. Ez volt Hórusz Szem papjainak egyik fő központja.
Honnan tudjuk, hogy az ősi, spirituális Egyiptom újjá fog éledni és vezérlő szerepet fog betölteni az előttünk álló világkorszakban? Egyáltalán, miért fogadjuk el tényként, hogy a csillagokból sugárzó energiák alapvetően befolyásolják és meghatározzák az emberiség egyes evolúciós lépéseit?
Én azokat az energiákat és azt a fajta tudást hívom spirituálisnak, amely a fejlődő lélek számára a tudatlanság halálából való felébredést jelentik. Valóban csak az hal meg, aki nem rendelkezik bizonyos fajta transzcendentális tudással? Legyőzhető a halál isteni segítséggel?
Vajon milyen kapcsolat volt valaha a lélek és az ember neve között? Miért adtak több nevet minden embernek? Volt-e valódi alapja a névmágiának? Vissza lehet-e élni valakinek a spirituális nevével? Mit árult el a név a viselőjéről.
Gyöngyösi Gergely, a pálos rend generálisa írja egy helyütt: „Ezek az atyák egész életük folyamán azt próbálták megvalósítani, amit odafönn az égben, az angyalok szférájában láttak”. Kik voltak a pálosok? Milyen spirituális ösvényen jutottak el a beavatottság azon fokáig, amelyen az angyalok szférájába is bebocsátást nyerhettek és onnan megbízatással térhettek vissza?
A hermetika, az egyiptomi bölcsesség erre a kérdésre úgy válaszol, hogy bár minden lélek halhatatlan, mégsem nevezhető a létmódjuk egységesnek, merthogy vannak olyan lelkek, amelyek magasabb térségekből származnak és nemesebbek a többieknél.
