Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
Ősidők óta az egyiptomiak a Nílus áradásától és annak rendszeres visszatéréstől függtek a fennmaradásuk szempontjából. Azonban az áradás megjósolhatatlan volt. Ebből kifolyólag az ókori egyiptomiak a fáraók idejében elkezdték a Nílus vízszintjét mérni annak érdekében, hogy jobban tudják előre jelezni az aratást. Ez a tradíció több mint 5000 évre vezethető vissza.
Úgy tűnik, hogy minden nap egyre több információ tárul fel a fákkal kapcsolatban és sok titok rejlik bennük. Tudjuk, hogy élnek, de úgy tűnik, hogy még inkább élnek, mint ahogyan eddig gondoltuk. A fák kapcsolatban állnak egymással a föld alatt. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a fák kommunikálnak egymással,
Mindannyian kapcsolatban állunk a kozmosszal, mi vagyunk a Világegyetem, amely emberként kifejezi önmagát. Ez azt jelenti, hogy amikor váltások és változások mennek végbe az égbolton, nagyon is megérezhetjük azokat.
Amióta csak az ember fürkészni kezdte az égboltot, lenyűgözte annak szépsége és magával ragadta kimondhatatlan titkai. Ezek után természetes, hogy a csillagászatot szokták gyakran a legősibb tudományként aposztrofálni, amely évezredeken keresztül inspirálta az embereket.
„Az univerzum egy elég nagy hely. Ha csak mi volnánk benne, az őrült helypocsékolás lenne.” – írta Carl Sagan a Contact című regényében.
A tudat áthatja a valóságot. Nem is annyira csupán egyedi jellegzetessége ez az ember szubjektív élményének, mint inkább az univerzum alapelve, ami minden egyes részecskében és az egész fizikai anyagban jelen van.