Száraz György magazinja
Száraz György magazinja
Mindenki érzi a szavakon túli jelentésüket és a lényegegüket. Jelképeink összekapcsolnak bennünket: ezek az együvé tartozásunk kohéziós erői, közös hitünk kovásza, amely tudatalattinkon keresztül üzeni számunkra az utat és vezet minket az élet tengerén.
Sokan úgy vélik, hogy a természet ritmusát figyelve jött rá az ember az idő ciklikusságára. Én úgy vélem, hogy a természetben is a természetfeletti nyilvánul meg, az irányít mindent. Következésképpen minden emberi ciklus a saját életünk és a társadalom életében figyelhető meg a legjobban. Aki a kozmikus ciklusokat kihasználja,
„A történelem Sumerban kezdődik…” – vallotta S. M. Kramer orientalista. Nem vitatkozni szeretnénk vele, de kissé pontosításra és kifejtésre szorul ez a kijelentés a tekintetben, hogy mi minden jelent meg Mezopotámiában, amit később az utókor tőlük kölcsönzött.
Mit írnak az avarokról a korabeli források? Ehhez képest mit vall a hivatalos történelemtudomány? Egyáltalán, miért nem kerül bele a tankönyvekbe a sok korabeli forrás egy-egy jellemző utalása? Túl misztikus volna? Netán egy egészen más természetű múltat tárna fel előttünk? Ha igen, akkor milyet?
Nem csupán több középkori krónikaírónk állítja, hogy a magyarok története a világ első királyáig, Nimródig vezethető vissza, hanem olyan vitatott érdemű kutatók is, mint amilyen Badiny Jós Ferenc is.
Első hallásra talán kissé meredeknek és vakmerőnek tűnő kijelentés, de korántsem csupán hóbortos magyar kutatók vetették fel először a sumer-magyar rokonság kérdését. A kutatási anyagok és a vélemények szerteágazók, és megfontolásra érdemesek.
